A papírszínház ötlete alapján elkészítettem Rebekának és Rubennek a párizsi utazásunkat képekben. Nemsokára indulunk, addig is igyekszem minél többször elmesélni nekik. A képek hátuljára írtam a szöveget és így velük szemben ülve mesélek, látják a számat, az arcomat, miközben mesélem és a kezemben látják hozzá a képeket. Nagyon élvezik, főleg Rebeka, utána külön, egyenként megnézegethetik a képeket is. A rajztudásom egy 3-4 évesnek megfelelő, de azt gondolom, hogy ez az esetükben talán még jó is, hiszen Rebeka is hasonló vonalakat és formákat használ, mint én, így még közelebb áll hozzá a képi világ, mintha ügyesebb, kifinomultabb, mondjuk ki, szebb rajzok lennének.
Apa és anya Párizsban
Apa és anya a hatodik házassági évfordulójukon megajándékozták egymást egy párizsi utazással. Így egy szép májusi napon anya bepakolt a bőröndjébe és felült egy vonatra, aminek piros mozdonya és sok-sok kocsija volt és elindult Budapestre, ahol már várta őket apával a repülő, amin Párizsba utaznak.
A vonatúton anya az életükre gondolt, hogy mennyire szeret anyuka lenni és milyen sok jó dolgot csinálnak együtt Rebekával és Rubennel, akik a világon a legfontosabbak számára. Nézelődött az ablakon kifelé és látott elsuhanni városokat, falvakat, szántókat és mezőket. Látott domboldalban legelésző bárányokat, szalmabálákat és szénaboglyákat, tavakat és erdőket.
Amikor a vonat Budapestre ért, apa a vasútállomáson a peronon várt már anyára. Nagyon megörültek egymásnak, összeölelkeztek, majd fogták a bőröndöket és elindultak a repülőtérre, ahol várta őket a repülőgép, ami Párizsba repíti őket.
Magasan szálltak a felhők fölött, magasabban még a madaraknál is, és anyának eszébe jutott, hogy mennyire örül Rebeka és Ruben, amikor az égen megpillantanak egy repülőt, ami hosszú fehér csíkot húz maga után.
Ilyenkor boldogan kiáltanak fel: "Nézd, anya, ott egy repülő!"
Amíg anya és apa Párizsban vannak, addig Rebekára és Rubenre Szentlőrincen, Zoli papa és Tündi mama vigyáz. Játszanak a nagy kertben, rohangálnak az udvaron Bella kutyussal és még az is lehet, hogy látják apa és anya repülőjét,ahogy elsuhan a felhők között.
Néhány óra utazás után apa és anya megérkeztek Párizsba, amit a szerelem és a fények városának is neveznek. Apa és anya nagyon szeretik egymást, ezért is jöttek el, hogy néhány napot kettesben töltsenek. Mióta apuka és anyuka lettek, a világon mindenkinél boldogabbak, de azóta kevesebb idejük jut beszélgetni és egymással foglalkozni.
Párizsban minderre időt szántak. Sokat sétáltak és beszélgettek, fagyit ettek, megnézték a híres Eifel tornyot és bejárták a régimódi hangulatot árasztó párizsi utcákat és tereket.
Esténként a Szajna partján kézenfogva andalogtak és gyönyörködtek a naplementében és boldogan beszélgettek arról, hogy milyen csodálatosan teltek el a házasságuk első évei. Mennyi örömöt és kalandot éltek át együtt, mennyire szeretik a gyerekeiket Rebekát és Rubent, milyen boldogság, hogy megszülettek és itt vannak velük minden nap. Arról is beszélgettek, hogy milyen sok jó dolog vár még rájuk és milyen jó lesz, ha felépül a házuk Pilisszentlászlón és végre minden nap együtt lehetnek.
A franciák nagyon értenek a jó ételekhez, így anya és apa finomakat ettek és persze pezsgőt is ittak, aminek a franciák szintén nagy mesterei. Megkóstolták a híres francia cukrászdákban a süteményeket, ettek macaront, betértek a párizsi pékségekbe és finomabbnál finomabb péksüteményeket ettek. Ücsörögtek a bájos párizsi kávézókban egy kávé és croissant mellett, élvezték a napfényt és a város hangulatát.
A csodálatos párizsi napok egykettőre elteltek, apa és anya újra repülőre ült és hazarepültek Budapestre.
Siettek haza, így visszafelé nem vonattal, hanem apa autójával jöttek, hogy minél hamarabb láthassák az ő drága kincseiket és elmesélhessék nekik a párizsi kalandokat, élményeket.
Látták az elsuhanó falvakat, városokat, a legelésző bárányokat, szalmabálákat és szénaboglyákat, tavakat, erdőket, csak most sokkal gyorsabban tűntek tova, mint a vonatról.
Amikor hazaérkeztek nagyon örültek egymásnak,össze-vissza puszilgatták a gyerekeiket és szorosan magukhoz ölelték őket, mert rettenetesen hiányoztak. Apa és anya meglepetést is hozott Rebekának és Rubennek Párizsból, amit a gyerekek izgatottan bontottak ki. Apa és anya szeretettel nézték őket és arra gondoltak, hogy nagyon jók voltak az elmúlt napok, de a legeslegjobb, amikor mindannyian együtt vannak és, hogy nagyon, nagyon-nagyon jó hazaérkezni is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése