Rebekának mindig mondom, hogy tündérek, manók léteznek, nemcsak a mesékben, főleg az erdőben élnek, de csak ritkán mutatkoznak meg az emberek előtt, ezek a mégiscsak mesebeli lények. És igen, nem fogok hazudni neki, találkozni néha boszorkányokkal is, hol seprűjük van, hol kemencéjük, hol kedves kis boltjuk, ahova becsalogatják az óvatlan embereket, hogy aztán rájuk sózzanak valamit jó pénzért, a blokkot meg elfelejtik beletenni a szatyorba, hogy amikor kiderül nem jó, már ne tudjuk visszacserélni. Van ilyen, ráadásul én hajlamos vagyok nem tudomást venni az első árulkodó jelekről, ha szép, míves dologról van szó, különösen ha ajándékba szánom valakinek.
Rendeltem egy kerámia étkészletet minden barátnőm gyerekének tavaly karácsonyra. Névvel és a személyiségükhöz illő színekben, figurákkaal, kis bögrét és kistányért. Októberben adtam le a rendelést, a karácsonyi ajándékokkal mindig nagyon előrelátó vagyok, szeretek személyreszóló ajándékokat adni és ezeket nem lehet karácsony előtt két héttel már megvalósítani.
December elején már pedzegettem a készítőnek, hogy jó lenne ha átvehetném, a hölgy mondogatta, hogy jó, jó hamarosan, ne aggódjak. Vészesen közeledett a szokásos közös karácsonyi vacsoránk a barátnőimmel és ott szoktuk egymást megajándékozni. Pár nappal előtte ráírtam a sokadik üzenetet a hölgyre, hogy mi lesz aki először közölte, hogy mégse biztos, hogy készen lesz, majd kicsivel később, amikor írtam neki, hogy ne vicceljen, ne tegye ezt velem, akkor válaszolt, hogy jó, de egy bögre megrepedt a kemencében, úgyhogy az nem lesz meg sajnos. Kérdeztem, hogy akkor esetleg nem készítene e másikat, mire közölte, hogy ezért nem fogja elindítani a kemencét. Mindezt eléggé egyszavas válaszokban egy elnézést vagy sajnálomot sem mondva. Én meg ott álltam és fogalmam sem volt, hogy mivel pótolhatnám ezt a nagyon jól kitalált ajándékot a lányoknak, nagyon nem szeretek utolsó pillantban ajándékot venni, se ötletem, se időm, se kapacitásom nem is volt rá. Ezért is rendeltem meg ősz elején, és ilyet, ehhez hasonló kreatív ajándékot már nem is tudtam ennyi idő alatt kitalálni. Azt sem akartam, hogy az egyik barátnőm megkapja a másik meg valami mást kapjon, minden gyereknek egységesen ezt akartam, ráadásul a hiányzó bögre éppen abba a szettbe tartozott, amelyik testvéreké lett volna. Eldöntöttem, hogy akkor veszem át ha teljes, vagy kitalálok mindenkinek valami mást. Nem fogok ott állni és bután magyarázkodni, hogy jaj az egyik bögre megrepedt a kemencében de majd valamikorra lesz.. főleg úgy hogy az angyalkák hozzák ugyebár.. Megírtam neki, hogy akkor veszem át, ha teljes a rendelésem. Nagy nehezen mégiscsak elkészült, az utolsó előtti pillanatban, aznap vettem át, amikor a karácsonyi vacsora volt, nagyon izgultam is, hogy minden rendben legyen. Bosszantott, hogy hiába voltam előrelátó és gondoskodtam az ajándékokról időben, az októberben megrendelt dolgokért még december közepén aggódnom kell. Nagy sikere volt, a lányok nagyon örültek neki, hazavitték, visszacsomagolták és betették a fa alá a gyerekeiknek, éppen így kapták egy karácsonnyal előbb meg az én gyerekeim is a saját készletüket. A gyerekek is nagyon örültek neki, szeretik és használják.
Mivel Rebeka és Ruben minden reggel ebből reggelizik, a sok használattól elkezdett a máz berepedezni rajta, gondoltam jobb, ha rendelek még egy szettet. Közben a barátnőm kisfia is eltörte a bögréjét és mivel mindig azt használta ő is, nagyon szomorú volt, kérték, hogy rendeljek neki is egyet. Előre fáztam az egésztől, a korábbi tapasztalatok alapján tudtam, hogy egy végtelen történet lesz, ami barátságtalan üzenetváltásokkal egészül ki, de úgy voltam vele, mindegy mikor készül el, nem sürgős, lesz, ami lesz megrendelem. Júniusban megrendeltem, akkor nagyon zordan közölte, hogy legfeljebb augusztus végére készül el, vagy inkább szeptember elejére (amolyan, jól gondold meg biztos akarod így is, érzést keltően). Mondtam, jó, nem gond. Eltelt augusztus, eltelt szeptember, már gondoltam is rá, hogy írok neki hogy áll a dolog. Ekkor éppen írt ő is, hogy készen van és szíveskedjek lemenni érte most a Szechenyi térre a vásárba, kérésemre megírta mikor találom ottés az összeget. Mivel már nem lakunk Pécsett meg kellett kérnem valakit, hogy menjen el érte, nem sikerült egyből megszerveznem, szombati nap után jött is egyből az üzenet "nem jött senki". Írtam neki, hogy még nem telt le a határidő, merthogy vasárnap reggel van még csak, és ő eleve déltől lesz ott, még elmehetnek érte. Anyósom volt olyan kedves és felajánlotta, hogy elintézi, a lelkére kötöttem, hogy ellenőrizze megvan e minden a csomagban. Bár így jönne be minden megérzésem. Persze, hogy nem volt meg minden, az egyik bögre hiányzott, Rubené. Az eladó (meg mernék esküdni, hogy rokonok a készítővel) megvonta a vállát, ja az, elrepedt a kemencében. Kérdezte, az anyósom, hogy akkor esetleg nem kellett volna szólnia, hogy hiányzik. Ő pedig nem értette mit problémázik, hiszen elrepedt senki nem tehet róla, most miért nem jó így. Otthagyta a szettet és mondta, hogyha meglesz a hiányzó bögre átvesszük. Tudtam ha átveszem így a szettet, hosszas könyörgésre lesz meg a hiányzó bögre körülbelül jövő nyárra. Az incidens után írtam a készítőnek, hogy elküldtem valakit vasárnap délután a kérésére, és ha nem nézi meg észre se vesszük hogy hiányzik egy kisbögre és igazán szólhatott volna, hogy hiányzik, mert akkor nem küldök oda valakit, akinek ez így fölösleges kör volt. Erre annyit írt, hogy a hiányzó bögre "nem volt benne az árban". Ami egyrészt nem túl udvarias válasz, másrészt arról is árulkodik hogy pontosan tisztában volt vele, hogy hiányos a rendelés, nem véletlenről van szó, hiszen a kérésemre előre megírta az átvételkor fizetendő árat. És azt is hozzátette, hogy egyébként június óta a polcán áll a rendelésem és hát azóta elfelejtette, hogy egy bögre megrepedt. Ami egész egyszerűen nem igaz, a facebook üzenetek visszagörgetésével, jól vissza lehet nézni, mikor mit leveleztünk és ott áll leírva, hogy augusztus végére vállalta, és azóta egyetlen egyszer sem szólt, hogy jöhetek, most először írt és mentem is. Meg is írtam neki, hogy akkor miért nem írt, ha azóta készen van, másrészt (ezt nem írtam meg neki) ha akkor repedt el és azóta ott áll hiányosan a szett miért nem készített újat. Azt is írta, hogy ő kedvességből (mi van?? nemis ismerjük egymást) elvállalta a rendelésem én meg ilyen számonkérő és udvariatlan vagyok, mikor ő az anyám lehetne. Persze mindezt bicskanyitogató módon "picit lasstís" és hasonló fordulatokkal. Írtam neki, hogy mindegy is, ha lesz olyan kedves és elkészíti a bögrét átveszem az egészet egyben. Erre annyi válasz érkezett röviden, hogy "nem". Megírtam, hogy akkor maradjunk ennyiben, köszönöm és jóéjt, mire ő még egy litániát kifejtett arról, hogy milyen udvariatlan hangnemet ütök meg vele, mikor az anyám lehetne. Tehát nem elég, hogy fél évet türelmesen vártam egy rendelésre, amikor végül elkészül, akkor ezt a de akkor azonnal vidd és fizesd is szivi stílusban közli, pontosan tudja, hogy nem teljes a szett, de erről nem is tájékoztat és az egész mégis neki áll feljebb. Majd még az udvariasságról is kapok egy okítást, és jól meg is büntet, hogy nem készíti el a bögrét. Mert így már nincs kedve. Így tehát nincs szett, a barátnőm kisfiát sajnálom a legjobban, az ő kis bögréje hiányzik, az enyémeknek egy plusz lett volna. Keresek mást, talán találok. Szeretek kézművesektől vásárolni, náluk elkölteni a pénzt egy multi helyett. De időnként belefutok ebbe a szívességet teszek neked, hogy egyáltalán dolgozom stílusba vagy éppen elromlik a varrógép, elreped a kemence, vagy más hihetetlen dolog történik, ami alig hihetőbb, mint az, hogy a nővére mosómedvéje elment nyaralni és ezért nem lett kész...amikor meg az ember bármi megjegyzést tesz előveszik az anyád lehetnék kártyát, gondolom mivel más nem is igazán marad nekik amivel jöhetnének, ez legalább igaz. Szóval egyre kevésbé merek ajándékot ilyen módon venni. Ricsi szülinapi ajándékát szintén júliusban rendeltem meg, augusztus 22-én volt, azóta már el is felejtettük az ajándék még mindig sehol, a készítőt el sem érem.
Ezekhez az élményekhez képest egy IKEA vagy BUTLERS vásárlás kész élménymenet lett volna.
Boszorkányok tehát léteznek, igyekszem kitérni az útjukból, legközelebb ügyesebb leszek. Egy hónappal hamarabbi dátumra kérem a megrendelést és ha nem készül el addigra más utánvnézek még időben. Azt is megígértem magamnak, hogyha ezentúl udvariatlan velem egy készítő, kézműves, eladó bármilyen szép a terméke biztosan nem kérek belőle és főleg nem megyek vissza még egyszer. Semmi sem olyan szép, hogy érdemes felülemelkedni az udvariatlan hangnemen, semmit se szeretnék annyira, hogy hagyjam, hogy így viselkedjenek velem. És az ilyen termékeknek éppen a lényege veszik el ilyenkor, az hogy valaki szívvel, lélekkel készítette, nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése