2017. március 14., kedd

New York-i sajttorta

Kati mama szülinapjára készültünk. Szeretném, ha Rebeka megtanulná, hogy mások születésnapja is legalább olyan fontos esemény, mint a sajátja, főleg úgy, hogy akkor aztán tényleg körülötte forog a világ. Más szüleinapjára is látványosan készülünk, beszélünk róla, ajándékot csinálunk, tortát sütünk. Úgy érzem ezek jó alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy megtapasztalják, milyen jó érzés adni. Ezért mi készítjük az ajándékot, legalábbis mindig van magunk készítette része is, amibe igyekszem bevonni őket. A tortához és a gyertyaelfújáshoz ragaszkodom, akkor is ha már sokadik születésnapról van szó, hiszen a születésnapi együttlétet, vacsorát, ebédet a születésnapi torta koronázza meg. Ahogy a karácsonyt úgy minden más ünnepet is sokkal varázslatosabbá tesz a gyerekek jelenléte, mert a kedvükért még az is belemegy a játékba, aki egyébként egy puszival ekintézné és nem szereti ha túl nagy feneket kerítenek a szülinapjának. A torta gyertyával, az éneklés, a szépen elkészített, becsomagolt ajándék, ami természetesen meglepetés és nem egy előre megbeszélt dolog, a születésnap hangulatának a része. Bármikor ehetünk sütit vagy más desszertet, de torta gyertyával csak a születésnapon van (nálunk néha a névnapin is), éppen ettől annyira jó a hangulata és minden alkalommal ugyanolyan lázba is hozza a gyerekeket. Rebeka régebben boldog szülinapi tortának hívta a tortákat. Rendszerint az ünnepelt ölébe fészkelve segítenek elfújni a gyertyákat, kiváló lehetőség egy közös képre, ilyenkor csaknem mindig sikerül legalább egy jó fotót készítenem az egyébként örökké izgő mozgó gyerekekről. A torta kerek, lehetőleg csokis és ha Rebekáról és Rubenről van szó mindenképpen emeletes. 
Ajándékba egy halvány, pasztell, tavaszi színekben játszó virágmintás terítőt varrtam Kati mama jó hosszúra szétnyitható asztalára. Rebeka pedig egy miniatűr rajzot készített egy nagy lap közepére, amit aztán kivágott és beletett egy vászon tasakba, majd egy hétig a bugyisfiókjában tárolta a meglepit, egyszer azért biztos, ami biztos megmutatatta a hozzánk ellátogató Kati mamának is, persze szigorúan közölve vele, hogy ez meglepi és csak a szülinapján kaphatja majd meg. 
Mivel mindjárt itt a Húsvét, amire nálunk hagyomány a csokoládé torta, sajttortát sütöttünk, New Yorkit Nigella receptje alapján, életemben először készítettem de az alapján, hogy milyen egyszerű és mégis sikeres a végeredmény ezentúl gyakran fogok. Az ilyen közös sütések úgy kezdődnek, hogy az asztalra viaszosvászon terítőt rakok, mindent odakészítek a kezem ügyébe, hogy tudjak a gyerekekre koncentrálni, ha van időm kimérem előre a hozzávalókat. Jóval tovább tart, mintha egyedül csinálnám, de nagyon élvezzük így egyáltalán nem bánom. A folyadékokat, tejszínt, tejet, olajat mielőtt beleömtöm a mérőpohárba megmutatom Rebekának melyik vonalig kell teletöltenem és ő szól, ha már elég. A tojást is ő keveri ki a cukorral, a tortaforma kivajazásában Ruben is nagyon ügyes már. Mindent elkevernek a móka kedvéért, azt is, amit utána még kézi mixerrel elkeverek. A csokoládét mindig Rebeka töri darabokra, ez jó lehetőség önfegyelem gyakorlására, ilyenkor egyetlen kis kockát szabad neki megenni, de semmi több torkosdkodás, jobb ezt ideje korán megtanulni. Most a krémsajtokat is ő kaparta a tálba, illetve az első után rájött, hogy magától kicsúszik a tartójából, ha fejre állítja, ezen nagyokat kacagott, ahogy a tojások szétválasztását is felettébb szórakoztatónak találta. Körülbelül másfél éves koruktól vonom be őket a sütésbe, azóta, mióta már rájuk tudom bízni olyan részét, ami nekik is élvezetet jelent, nekem pedig nem túl nagy plusz munkát. Egyre ügyesebbek, Ruben már egyedül kinyújt kisebb tésztákat a kis fa sodrófájával, dagasztja a kelt tésztát és csigabigákat, zsemléket készít. Számomra sokáig elég misztikus volt, hogy hogyan készülnek a sütemények, emlékszem, amikor viszonylag későn, az egyetem elején nekiálltam sütni, teljesen lenyűgözött, hogy pár hozzávalóból mi minden lesz. Számukra ez teljesen természetes, hogy a palacsinta tojásból, tejből lisztből készül, vagy, hogy a kiflihez és zsemléhez élesztőt adunk, attól kel meg. 
A torta jól sikerült, úgy nézett ki, ahogy szerintem egy sajttortának ki kell és finom is lett, de Rebeka közös sütés ide vagy oda, kóstolásra se méltatta. Neki hiányzott belőle egy fontos összetevő a csokoládé, és egyébként is gyanusan egyszínű volt, és a mellé kínált eper lekvár sem győzte meg arról, hogy ezt érdemes lenne becserélnie a szokásos ebéd utáni csokijára. Ruben helyette is evett és a délután végére szokatlanul sok fogyott el a tortából, ami azért némileg kárpótolt.


New York-i sajttorta recept


Tészta:

250 g zabkeksz
150 g vaj

Sajtkrém:

225 g cukor
Két evőkanál kukoricaliszt
750 g krémsajt (én cserpest vagy más hasonló állagú krémsajtot szeretek használni, a mascarpone semleges ízéhez képest sokkal jobban ízlik a sós karakteresebb íz a desszertekben)
Hat nagy tojás különválasztva (szobahőmérsékleten)
150 ml zsíros tejszín 
150 ml tejföl
Fél tk só
Egy citrom reszelt héja (elhagyható)
Két tk vanília kivonat vagy egy rúd vanília kikapart magja (vagy a cukorral porrá őröljük az egész rudat)

Elkészítés:

1. 24 centiméter átmérőjű tortaformát kivajazunk a sütőt 170 fokra előmelegítjük. A kekszet összetördeljük és a lágy vajjal morzsásra turmixoljuk vagy kézi mixerrel vagy szeletelőgépben majd egyenletesen a tortaforma aljára nyomkodjuk, ez egy olyan rész, amit gyerekkel kiválóan lehetne együtt csinálni, feltéve, ha nem zavarja őket, hogy maszatos lesz a kezük. Az enyémek éppen olyan korszakban vannak, hogy percenként kell letörölni a kezüket egy ilyen művelet során, úgyhogy egyedül csináltam, ők pedig minden mást, amit kanállal lehetett. Hűtőbe tesszük fél órára.

2. A cukrot és a tojássárgáját kikevertem, majd hozzáadtam a kukoricalisztet és a krémsajtot, majd állandó keverés mellett a tejszínt és a tejfölt, a legvégén a sót és ha használunk, akkor a vaníliát és citromhéjat.

3. Kemény habbá verjük a tojásfehérjéket és óvatosan egy lapát segítségével a krémbe forgatjuk. Majd a lehűtött kekszalapra kanalazzuk és betesszük a sütőbe. Tegyünk alá egy sütőpapírt mert a vaj folyhat sütés közben az aljából.  Egy-másfél órán keresztülsütjük, ha közben nagyon elkezdene barnulni fedjük le sütőpapírral. Majd lekapcsoljuk a sütőt és bent hagyjuk a tortát további két órán keresztül, a recept szerinte még ezután is bent hagyjuk nyitott sütőajtónál még egy órán át, de szerintem ennek már nincs jelentősége, hogy a sütőben vagy a pulton pihen.

4. Porcukorral megszórva tálaljuk, ha kapunk hozzá friss epret, akkor vágjuk fel negyedekbe és harmadát pürésítsük porcukorral és ezzel tálaljuk.




























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése