tag:blogger.com,1999:blog-18352642484002795052024-03-05T01:23:44.641-08:00Az Anya én VagyokBódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.comBlogger144125tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-50757550042305024182021-07-28T15:35:00.002-07:002021-07-28T15:35:26.572-07:00Képekbe zárva<p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Calibri;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Calibri;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Calibri;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjb4u2HSVs-VNOYK2IbFS44Mqw8D9J3tFBB2mPLKOk_IPaC72cO1-Bm_5QrjXygkEZp82tsn-RrjbIOSfo3ESNG98IMFe2xFDhxByOGfGz_Nfqm6z0jnn8Ca7cz7XiTdFp7gaoDLXZdykfq/s2048/IMG_6494.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjb4u2HSVs-VNOYK2IbFS44Mqw8D9J3tFBB2mPLKOk_IPaC72cO1-Bm_5QrjXygkEZp82tsn-RrjbIOSfo3ESNG98IMFe2xFDhxByOGfGz_Nfqm6z0jnn8Ca7cz7XiTdFp7gaoDLXZdykfq/s320/IMG_6494.jpg" width="320" /></a></div><br />Olyan jól esik, amikor időnként megkérdezik, hogy miért nem írom mostanság a blogot. Erre van egy nagyon sablonos válaszom, azért mert nincs rá időm, erre persze megértően bólogatnak, úgy tűnik a négy gyerek elfogadható kifogás. De valójában ez nem igaz. Mindig is hittem, hogy az embernek arra van ideje, amire szakít, amit fontosnak tart.<span style="font-family: Calibri;"> </span><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Calibri;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgB40uv9_AWKC7Rlx4-rRnUB409_II7now9PkWI5n46VY7UKH5he82RM_gKB52LJcEg7hHOtXE4a0a1j0Nkj2G-rLnTm2LByJbLcRKzbx5BAYvHfSJ-JknAVZL0-Can-ZDt3l3foI869fqs/s2048/IMG_6493.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgB40uv9_AWKC7Rlx4-rRnUB409_II7now9PkWI5n46VY7UKH5he82RM_gKB52LJcEg7hHOtXE4a0a1j0Nkj2G-rLnTm2LByJbLcRKzbx5BAYvHfSJ-JknAVZL0-Can-ZDt3l3foI869fqs/s320/IMG_6493.jpg" width="320" /></a></div><br /><span style="font-family: Calibri;"><br /></span><p></p><p class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;"><span lang="HU">Annyi minden annyira jó lenne. De tudom, hogy pont azért nem kerül rá sor, mert az is nagyon jó amiben részem van és éppen ezért nincs idő, tér másra, mert, ahhoz, hogy igazán megéljem azt, ami van, nem szeretnék még több mindenre időt szakítani. <o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;"><span lang="HU">Itt vannak például a fényképek. Mások is vajon ilyen sokat fényképeznek meg videóznak mint én? Igyekszem visszafogni magam de így is sokkal több fényképem van, mint, amennyit van időm rendszerezni, méltóképpen tárolni, válogatni, albumba rendezni. Azért fotózok ennyit, mert szeretném megőrizni az életünk legszebb pillanatait, valahogy úgy érzem üvegbe zárom, tartósítom az élményt, ha dokumentálva van és nem csak a szívemben őrzöm. Az anyaénvagyokot is ez hívta életre bennem meg a másik privát blogomat, amit magunknak írok, a gyerekeimnek, immár nyolc és fél éve. Nézem az éveket, amelyekben hónapok szerint ott sorakoznak az élményeink. Az esküvőnk, a gyermekeink születése, keresztelők, nyaralások, költözések, de a legjobban a hétköznapi pillanatokat szeretem visszanézni. Egy elkapott kép, ahogy lelkesen tologatják a mini bevásárlókocsit a DM-ben, vagy séta hazafelé az oviból, egymás kezét fogva, az árokparton virágot szednek, nyári reggelik a teraszon, titokban készített nem túl jó minőségű vakus képek amikor este alszanak az ágyunkban egymás hegyén hátán, szétvetett kezekkel-lábakkal, körülöttük szanaszét macikkal, rongyikkal. Reggeli elindulások az oviba, suliba, ahogy Rózi segédkezik benne, a cipőjüket húzzák és megölelik egymást az ajtóban, ezt a témát nem tudom megunni, Ricsi neheztelő pillantásai közepette sokszor előkapom a telefont, pedig jól tudhatnám <i>márígyiskésésben</i> vannak. Vagy a közös ebédkészítések, kenyérsütések, amikor tapiskolják a lisztet, a kenyértésztából figurákat gyúrnak. Banánt karikáznak és megkenik csokival. Fagyiznak a babakocsiban. Fagyiznak a főtéren. Rózsaszín fagyit esznek. Barna fagyit esznek. Pálcás jégkrémet esznek. Csokis fagyit esznek a lépcsőn ülve, tiszta maszatosan kóstolgatják egymás fagyiját (ami mindegyiknek ugyanaz, mert mindegyik csokisat evett). Ülnek az elöl töltős mosógép előtt és megbűvölve nézik a forgó ruhákat. A kertben gazolunk. A játszótéren kisvödörben hordják a vizet. Az őszi kertben leveleket söpörnek halomba és ugrálnak benne, 2017, 2018 és 2019-ben is pont ugyanúgy, ahogy 2020-ban, csak a kiskabátok és csizmák változnak a képeken és persze ők. Locsolnak apukámmal a kertben ádámkosztümben, medencéznek és kukoricát esznek - minden nyáron elkészülnek ezek a képek. Semmi különös, minek ezt igazából lefotózni, meg is kapom, hogy állandóan fotózok. Így van. Tele van a telefonom több ezer olyan képpel, ami nem nagy eseményekről, nagy első alkalmakról szólnak, csak amolyan egyszerű mindennapokról. De az életünk ezekből a pillanatokból állnak össze. Ha egyenként talán nem is meghatározóak, összességében attól lesz jó egy nap, egy hét, végső soron az élet, hogy ezeket, hogyan éljük meg és a sok hétköznapi képből kerülnek ki aztán egy-egy korszakot fémjelező képek is. Fáj kitörölni minden egyes képet, azt is, amiből sok egyforma van vagy homályos, és minél később törlöm, annál rosszabb megválni tőlük. Mert a kép lehet, hogy nem a legjobban sikerült, de a pillanat, az élmény tökéletes volt, vagy ahhoz legalábbis nagyon közel és ezt megsemmisíteni nem jó érzés. Amikor évekkel visszamenően kell „tisztítani” a telefonomról a képeket, a szívem szakad meg egy-egy fotó törlésénél, ezért már egy jó ideje napi szinten csinálom inkább. A képre ránézve látom a történetet, hallom a hangokat, ott vannak az elhangzott szavak, a nevetések, annyira visszajön a hangulat, az, amit akkor éreztem, hogy sehogysem akaródzik megválni tőlük. Mert van húsz majdnem egyforma kép, de az egyiken édes a mosolya, a másikon látszanak a kezén a gödröcskék, a harmadikon a háttérben ott van az első cicánk vagy az a torta, amit közösen sütöttünk...most akkor melyiket tartsam meg és melyiket töröljem?<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;"><span lang="HU">A fényképek szerelmese vagyok. Rebeka megkérdezte a nagyszüleinél ülve, hogy nekik a keretekben miért nincsenek rendes képeik, miért csak ilyen festmények meg rajzok? Nálunk csak fényképek vannak a falakon, kis keretben, nagy keretben, csoportban, sok-sok kép egymás mellett, a polcokon, a könyvesszekrényen, a zongora tetején... Szeretek rájuk nézni, szeretem, hogy körülvesznek ezek a csodálatos pillanatok, nap, mint nap érezni, hogy mennyire nagyon szép az életem. Ha rossz kedvem van vagy nagyon elegem elég csak rájuk pillantanom és erőt adnak, látni, hogy mennyi minden szép dologban volt, van részem és ha most nem is érzem jól magam, még megannyi szép és jó dolog vár rám. A pszichológusok szerint naplót írni azért is jó, mert fokozza az ember elégedettség és boldogságérzetét, nekem a képeim olyanok, mint egy vizuális napló. Szembesítenek azzal, aki vagyok, az életemmel. Ha másnál vagyok akkor is mágnesként vonzanak az otthonában elhelyezett fotók, szeretem nézegetni még az ismeretlen emberekkel készülteket is.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;"><span lang="HU">Szeretem a profi fotókat is, van azokból is jó sok, mert akkora mázlista vagyok, hogy az egyik legjobb barátnőm fényképész és nagyon szeret minket fényképezni, hogy miért azt mondjuk nem értem, ő azt mondja, hogy azért mert szépek vagyunk, ami a gyerekekre feltétlenül igaz, de olyan nehéz velük, hogy én ezen alkalmakkal mindig egy évet öregszem. Mert persze, hogy nem akar oda állni, mosolyogni főleg nem, mostanában már odajönni sem mindig és ahogy egyre többen vagyunk, annál nehezebben kivitelezhető, hogy jók legyenek a képek és egyik gyerek se trollkodja el. Aztán mindig meglepődöm, hogy jaj de jók lettek, milyen aranyosak és nem is látszik, hogy duzzognak, hogy én mennyire mérges vagyok és Ricsi is olyan beleéléssel mosolyog, mintha tényleg örülne. Kellenek ezek is, főleg azért, hogy én is szerepeljek a fotókon, legyen közös képem a gyerekekkel, a családommal. Nagyon önző indok ez tudom, de Ricsi utál fotózni, bár ő azt mondja ugyan, hogy ez nemigaz, de a lényegen nem változtat az érzelmi viszonyulása, szóval kár is ezen vitatkozni, mert szeret vagy sem, sosem fotóz és nem szeretném folyton ezzel nyüstölni. Nyilván nem is motiválom valami jól, mert ha nagy néha fotóz, akkor meg nem tetszik, mert őt nem zavarja, ha ráncolódik a nyakam, tokám lesz, met túlságosan lehajtom a fejem, szerinte egyáltalán nem vastag a karom és fura arcot sem vágok sosem...<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;"><span lang="HU">Ha évi egy-két alkalommal van ilyen családi fotózás, akkor nyugodt vagyok és nem érzem állandóan azt (csak néha), hogy bárcsak engem is valaki lefotózna a gyerekekkel. A legeslegjobb persze az lenne, ha az én elkapott fotóim készülnének olyan profizmussal, mint a családi fotózások, dehát az ember ugye ne kergessen ideákat. Így marad az én lelkesedésem, a képeim az albumokban, és a blogomban, amik a mai okos telefonok szuper funkcióinak köszönhetően azért elég tűrhetőek lesznek. Kíváncsi vagyok, hogy majd mit szólnak, ha egyszer felnőnek, milyen szemmel látják magukat a képeken, amiken én édesnek és gyönyörűnek látom őket. Apukám is szeret fotózni, de anno ugye a filmes gépek a harminc filmkockával nem rejtettek olyan lehetőségeket, mint manapság a telefonok, ma néha egy pillanatról készítünk tíz-húsz képet, akkor meg egy nyaralásról készült annyi. Készült néhány kép, amit finoman szólva máshogy értékelünk, az ő szívének kedves volt ugyan, de mi katasztrófálisan nézünk ki rajta. Nem baj, ő előhívatta A3 méretben és bekeretzve kirakta a falra otthon, amitől kamaszként teljesen ki voltam. Egy karácsonyi kép, mindannyian fürdőköpenyben, én zsíros hajjal és néhány pattanással az arcomon mosolygok, és a többiekről nem akarok rosszat mondani, maradjunk annyiban, hogy ők is néztek ki már jobban, mint aznap reggel. Persze az is lehet, hogy a fények voltak rosszak... Valamikor ilyentájt szokhattam rá a reggeli ágyból kikelve sminkelésre, különösen nagycsaládos karácsonyokkor és ünnepekkor ügyelek, hogy soha többet ne készülhessen rólam kompromittáló kép...Van egy családi képünk, nemrég került le a falról, pedig azt fényképész csinálta, borzasztó kékes árnyalat és éppen egy átmeneti nem túl előnyös hajviseletet sikerült örökre kimerevítenie a képernyőn. Naná, hogy az is kikerült a falra. Érdekes, hogy ahogy telik az idő egyre inkább értékelem ezeket a fotókat is, örülök, hogy apa ilyen lelkes volt és van egy csomó kép rólunk (szerencsére nem mind a falon) amin ha nem is érzem a legszebbnek magam mégicsak én vagyok, mert hát voltam ilyen is, kamasz, fura frizurával, túl vékonyra kiszedett szemöldökkel, túl erős sminkkel és a reklámpólókhoz való viszonyom sem volt még kellőképpen átgondolt. Ahogy egyre elfogadóbb vagyok az egykori önmagammal, úgy lesznek egyre kedvesebbek is az akkor készült képek, tudom szeretni azt a lányt, akit korábban sokszor inkább elfelejtettem volna. Egy ilyen békülékeny korszakomban előhívattam pár családi fotót és a nagymamámnak ajándékoztam, így már nála is elkezdtek gyűlni a nagy keretes fotók a nappali falára, mindannyiunk örömére. <o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;"><span lang="HU">A képekkel pedig igyekszem jól bánni. Válogatni, rendszerezni, előhívni és albumokat készíteni belőlük, mert igazán jó papíralapon nézegetni a képeket. Kézbe venni, a kanapéra kuporodva egymás mellé és lapozgatni, együtt nevetgélni, felidézni a közös élményeket. Ma már egyre inkább kimegy a divatból az album és a papír alapú fénykép és a közös képnézegetés is más irányokat vett. Napi szinten látjuk egymást a közösségi médián keresztül, sokszor nem túl közeli ismerősök egészen intim élményeit is. Ha valaki elmegy nyaralni akkor ha követed instán láthatod az élményeit, de személyesen találkozva ritka, hogy képeket hozna és úgy mesélne, legfeljebb a telefonon mutogatunk képeket, pedig mennyire más egy album! Az egy kerek történet, úgy elmesélve, ahogy az illető megélte. Nagyon szerettem, hogyha a szüleim utaztak ők bizony odacövekelték a családot egy-két órára, a képeket időrendbe rendezve elmesélve az élményeiket. Mert néha nehéz valami jót válaszolni, amikor megkérdezik, hogy na milyen volt a nyaralás, mert valójában kevés elmesélhető dolog történik, a hangsúly inkább azon van, amit látunk, megélünk, a benyomásokon és ezek nem mindig nagy sztorik, amik jól mesélhetőek. De ha ott vannak a képek, akkor könnyebbé teszi a benyomásokat megosztani és eszünkbe jutnak olyan apróságok is, amik akkor viccesek, kedvesek voltak, de később elfelejti az ember csak a képre ránézve jut eszébe. Ahogy nőnek a gyerekek egyre fontosabb nekik is, hogy visszanézhessék az élményeinket, nagyon jó kis fél órákat jelentenek amikor végignézegetünk egy-egy albumot. Az esküvői albumunk a kedvencük, én is imádtam gyerekkoromban a szüleimét nézegetni, ahogy a babakori képeimet is, a gyerekeink is ugyanígy vannak ezzel. Igyekszem minden évben készíteni róluk albumot, sajnos vannak kimaradt évek és sok-sok esemény is, ami még albumba kívánkozna. Ajándéknak is milyen jó ötlet egy szép album a közös élményekről, nemrégiben kaptam a barátnőmtől az elmúlt évek közös pillanatairól egy nagyon szép albumot, megfogadtam, hogy én is fogok ilyet másoknak ajándékozni. De hát megint ott vagyok az alapgondolatnál, hogy minden idő, idő, idő, főleg a fénykép rendezgetés és néha a csodálatos élmények mellett éppen arra nem marad már, hogy még dokumentáljam is. <o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;"><span lang="HU"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv3xLWcC84yoyk9sglyVPEtcyCr9izoyp2ZVbvQm7-ajSDNr2PWvUHdlLbmd2f08HfVDA8AsNzZlmDj7NbS-9ni-A38kVB1IWq6wjG_vr-7vvIhhYgR3JUobp8wPStjciVDikPVV2FIsen/s2048/IMG_6481.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv3xLWcC84yoyk9sglyVPEtcyCr9izoyp2ZVbvQm7-ajSDNr2PWvUHdlLbmd2f08HfVDA8AsNzZlmDj7NbS-9ni-A38kVB1IWq6wjG_vr-7vvIhhYgR3JUobp8wPStjciVDikPVV2FIsen/s320/IMG_6481.jpg" /></a></div><br /><span lang="HU"><br /></span><p></p>Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-83045463712263021212021-03-24T22:50:00.002-07:002021-05-02T22:12:10.958-07:00Kirándulás a Nagyrétre<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLrHaVtZfeybJNs-i2NOsJ-xqyPFxAGQrWZzVuRLrJEp5_OuUrL9qAreSnCCmt9LY4U-oghj9dkxvtluo0SFZHJUbhk88U8_N8l7eGUyLE3ZcOuxdBP67kx-ZtPtA6XDGx8tzRkh0fOyF6/s2048/IMG_5169.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLrHaVtZfeybJNs-i2NOsJ-xqyPFxAGQrWZzVuRLrJEp5_OuUrL9qAreSnCCmt9LY4U-oghj9dkxvtluo0SFZHJUbhk88U8_N8l7eGUyLE3ZcOuxdBP67kx-ZtPtA6XDGx8tzRkh0fOyF6/w400-h300/IMG_5169.JPG" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfR0cmGPMBstByVsc1hSTzqu23CFNdjptptFH73zTa3qqj4s5vW-nPfgiOelh_AunTiNVHtV6j_wYCzAbx09w8OtA8fWxjcgdYgQkaW23-sxFXzRg94p_dOOs2rIgvHZDEZNEBelA1yuMq/s2048/IMG_5168.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfR0cmGPMBstByVsc1hSTzqu23CFNdjptptFH73zTa3qqj4s5vW-nPfgiOelh_AunTiNVHtV6j_wYCzAbx09w8OtA8fWxjcgdYgQkaW23-sxFXzRg94p_dOOs2rIgvHZDEZNEBelA1yuMq/w400-h300/IMG_5168.JPG" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1ixsrpUjo6A32N-0RJ9syul6qN8Dbm6xFm_q_VYntQgDesTjJlwefVrQF_wPacG-MNECoXHNQoKmM5ChZnhuy55lxJYnJaX4bWiKlymqwFR_E0jxGcf0UW-B5TxnYraenNuIQuiCJFXd7/s2048/IMG_5167.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1ixsrpUjo6A32N-0RJ9syul6qN8Dbm6xFm_q_VYntQgDesTjJlwefVrQF_wPacG-MNECoXHNQoKmM5ChZnhuy55lxJYnJaX4bWiKlymqwFR_E0jxGcf0UW-B5TxnYraenNuIQuiCJFXd7/w400-h300/IMG_5167.JPG" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjl4dJvV2FYJF4nNKMM1IRI6mMUgXhDTWfLhAp-l6Dx4MXRzqSLbRlLt9VJZ0zpv_0w8GNjZKJ7GPtlV5l2a24J5_ci2afx5ouaKE3ScmWApo5owZ89CgHRf_lwHcGld0wbpvE9E_rlPFth/s2048/IMG_5166.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjl4dJvV2FYJF4nNKMM1IRI6mMUgXhDTWfLhAp-l6Dx4MXRzqSLbRlLt9VJZ0zpv_0w8GNjZKJ7GPtlV5l2a24J5_ci2afx5ouaKE3ScmWApo5owZ89CgHRf_lwHcGld0wbpvE9E_rlPFth/w400-h300/IMG_5166.jpg" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIwXdLvZVRBTdcdEjG5YL5uku2ZD0x8iE3kr-kc0JsjGwJKC6vUk5OTO_bP5MNbUw1AWIN3urLxZyG01l_TPsxZahNpwlam7Z9aPKNXgucZBakT2HhyF5lQOr_sHCh1Dr_7j15pPPX9u-m/s4032/IMG_5162.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4032" data-original-width="3024" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIwXdLvZVRBTdcdEjG5YL5uku2ZD0x8iE3kr-kc0JsjGwJKC6vUk5OTO_bP5MNbUw1AWIN3urLxZyG01l_TPsxZahNpwlam7Z9aPKNXgucZBakT2HhyF5lQOr_sHCh1Dr_7j15pPPX9u-m/w480-h640/IMG_5162.jpg" width="480" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCfVgy04Eylpi3e2ut0GDHjS9hzJ9L8wI8C_g-unSoIW1kTHC0TX8UgG5owbV19PUVZo_pdZ_QsVuBvrFSfaG5Uj57k89pklFEfOu6My0ux6RaKeilybjUOVFtSutIvJBfr7Tk5ln4s2da/s2048/IMG_5160.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCfVgy04Eylpi3e2ut0GDHjS9hzJ9L8wI8C_g-unSoIW1kTHC0TX8UgG5owbV19PUVZo_pdZ_QsVuBvrFSfaG5Uj57k89pklFEfOu6My0ux6RaKeilybjUOVFtSutIvJBfr7Tk5ln4s2da/w480-h640/IMG_5160.jpg" width="480" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0ActQDlcUc-etDz0x217fjV4QlGcGGazmNRJhBlCLqgrQ2312hsy2O6o5vpCkC7BmnWyejWE62RjYdgI789ytzLMCJ30n429mGtDlYIUAUE0901QXVAm88oGjNIUsWwTYSclRCf-ej_nW/s2048/IMG_5158.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0ActQDlcUc-etDz0x217fjV4QlGcGGazmNRJhBlCLqgrQ2312hsy2O6o5vpCkC7BmnWyejWE62RjYdgI789ytzLMCJ30n429mGtDlYIUAUE0901QXVAm88oGjNIUsWwTYSclRCf-ej_nW/w480-h640/IMG_5158.jpg" width="480" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3EDwCAEna5A-gZF0kuhPiTIBLhSIHfMqfvk7MjYSJwEQl0bZuT13YE-Ol9H8_I6pQDYbnfOjkYqKRVBQlKBC8fkR-AuHOtkvQt47kf7xtQeyhlMEaHlZ7yeUYQ5h16N6OqieCxrm2QvEU/s2048/IMG_5155.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3EDwCAEna5A-gZF0kuhPiTIBLhSIHfMqfvk7MjYSJwEQl0bZuT13YE-Ol9H8_I6pQDYbnfOjkYqKRVBQlKBC8fkR-AuHOtkvQt47kf7xtQeyhlMEaHlZ7yeUYQ5h16N6OqieCxrm2QvEU/w400-h300/IMG_5155.JPG" width="400" /></a></div><br /><p></p>Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-22851157128732178102020-09-14T21:45:00.000-07:002021-05-02T21:50:40.111-07:00Rebeka reggel iskolába megy<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVNFDSYAJ3TcRv50_2cO-PVhxHaZoC1wxQBHzlMHkyjUypVp4EenaEVIghHEISGM2I6zOt9GXBUaSgP4W8kbw0LWQCXCYQZfuE9pTvDgCuscRpjvmGViMVXw8L9L52RQOqC2x3wetrDOua/s2048/20200908_133324.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVNFDSYAJ3TcRv50_2cO-PVhxHaZoC1wxQBHzlMHkyjUypVp4EenaEVIghHEISGM2I6zOt9GXBUaSgP4W8kbw0LWQCXCYQZfuE9pTvDgCuscRpjvmGViMVXw8L9L52RQOqC2x3wetrDOua/w480-h640/20200908_133324.jpg" width="480" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA8KmV6Kid6wcXbw6TyqSb7c7z5iF6D27nv8WZ7bHRI9MQqNIDUDx4-MdME_eBP9FPhnYiwT8_mNICJ4sNnAG46UqflM7onGNHiljZaFeog5ukZZ2AljKkcind2o4EYQw2N9VPRGBjWAlY/s2048/20200901_073634.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA8KmV6Kid6wcXbw6TyqSb7c7z5iF6D27nv8WZ7bHRI9MQqNIDUDx4-MdME_eBP9FPhnYiwT8_mNICJ4sNnAG46UqflM7onGNHiljZaFeog5ukZZ2AljKkcind2o4EYQw2N9VPRGBjWAlY/w480-h640/20200901_073634.jpg" width="480" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG_rS09N8Sl09cPXZoDj5tvKAtPxo2bL60soUC8rmdxkqRkK6ffFMIk3tMfkl4dlN6yZGNRv6pr9TQaZ8gSsncUUS6jjxCZU_96wVm34Pzm71ByDGKKqNl10CZAQpSpI3Lgq_RXgeB2r9M/s2048/20200901_073631.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG_rS09N8Sl09cPXZoDj5tvKAtPxo2bL60soUC8rmdxkqRkK6ffFMIk3tMfkl4dlN6yZGNRv6pr9TQaZ8gSsncUUS6jjxCZU_96wVm34Pzm71ByDGKKqNl10CZAQpSpI3Lgq_RXgeB2r9M/w480-h640/20200901_073631.jpg" width="480" /></a></div><br /><p></p>Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-63940710947507478422020-03-23T04:46:00.000-07:002020-03-23T15:26:52.965-07:00Koronán innen és túl<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgf70j9PsyNdGOMW6UhhdTLFTepW7K8NGQX1llYe_YB5jJEUiQxb2sPG2TdtHitFajRi3FyO4es44bfdy83xSwkR7eROd4UJdeW6haeba_y721psuYPd1fAASx6Bfc9B-OsT5luHT04F4FZ/s1600/File+Mar+23%252C+12+41+22.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgf70j9PsyNdGOMW6UhhdTLFTepW7K8NGQX1llYe_YB5jJEUiQxb2sPG2TdtHitFajRi3FyO4es44bfdy83xSwkR7eROd4UJdeW6haeba_y721psuYPd1fAASx6Bfc9B-OsT5luHT04F4FZ/s400/File+Mar+23%252C+12+41+22.jpeg" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">Szerdán mentünk a gyerekekkel a pékségbe, ahol papírtálcán nyújtották át a pozsonyi kifliből, csokis croissant-ból és „sima” kifliből álló ebédünket. Rögtön megkérdeztem, hogy nem lehetne e rendes tányérból, mert, azonkívül, hogy nem tartottam sosem étvágygerjesztőnek egyszerhasználatos dolgokból enni, nagyon nem szeretem az ilyen fölösleges szemétgyártást. A lányok erre a pult elejére tűzött felhívásra böktek, amiben tájékoztatják a kedves vásárlókat, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel egyszerhasználatos, eldobható poharakat, tányérokat és evőeszeközöket adnak. Akkor még nem éreztem a helyzet súlyát, könyörögtem, hogy legalább azt a heti egy kávét, amit jószívvel megiszok, ne papírpohárba adják, de hajthatatlanok voltak. Így hát békésen majszolgattuk a papírtálcáról a szokásos szerdai, piac utáni ebédünket, amikor a háttérben egyszer csak elkezdődtek a deles hírek, persze, hogy a vírussal kapcsolatos adatokkal. Itthon sosem hallgatok híreket, nem is igen olvasok, nem mintha büszke lennék erre, egyszerűen így van. Ricsi mindenről beszámol, mert ő viszont megszállottan olvassa őket, az egyensúly így megvan, és eddig nem éreztem rajta, hogy nagyon aggódni kellene. Másokon sem, kivéve a szüleimet persze, de nekik elvégre az is a dolguk, hogy aggódjanak értünk. Hát így tört be az életünkbe a koronavírus, ezen a szerdai napon tizenkét nappal ezelőtt, délben a kedvenc pékségünkben, amikor gyanútlanul és némileg felelőtlenül kézzel ettem a diós kiflimet, hozzá kortyolgattam a kávét, aminek az élvezetéből a papírpohár picit ugyan visszavett, ölemben Rózával, aki, minő felelőtlenség, még néha le is tolta a kiflit az asztalra, sőt talán egyszer a földre is leesett. Később otthoniakat is felhívtam, mi újság, ki hogy látja a helyzetet, és őket kicsit borulátóbbnak éreztem, volt egy enyhe pánikhangulat, amiből picit rám is átragadt, mert úgy éreztem a telefont letéve, hogy azonnal be kell vásárolnom, ha még ebben a hónapban enni akarunk valamit. Nem a vírus kitörésétől tartottam, hanem inkább attól, hogy az ettől való félelemben az emberek lerabolják a bevásárlóközpontokat. Nem volt alaptalan az aggodalmam, Ricsi első körben több alapdolgot sem kapott már meg, másnap nyitásra kellett visszamennie és így sem sikerült már semmilyen lisztet vennie a búza kenyér- és sima fehér liszten kívül, amit mi nemigen használunk idehaza. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">Persze az is lehet, hogy a csigaházamban élek, de a pékséges dologig nekem nem esett le, hogy olyan változások történnek, amelyek minket is érinteni fognak. Amikor az oviban alig pár szülő várakozott, akkor azért meglepődtem picit, hogy mennyi gyerek hiányzik, de nem gondoltam, hogy emiatt nem hozzák őket, csütörtökön már csak lézengtünk, pénteken pedig már mi sem vittük őket mert nagyon köhögtek, aznap öt gyerek volt csak az oviban már. Lehet, hogy nekünk is előbb kellett volna ébredni, (vagy a kifli előtt kézfertőtleníteni, esetleg a papírtálcán tartani) mert péntek estére a gyerekek teljesen lebetegedtek, vasárnapra én is, Ricsi öt nap múlva követett minket. Hétfőre bezárt az ovi, időközben mi is úgy döntöttünk, hogy elvonulunk, Ricsi munkahelye is távmunkára váltott és most picit beleolvasgattam a hírekbe is (az egyik barátnőm, aki mindig naprakész mindenben, kicsit felháborodva közölte, hogy épp ideje elkezdenem, hát jó, legyen). Azóta is ambivalens érzéseim vannak ezzel az egésszel kapcsolatban. Egyrészt nagyon jó dolog, hogy mindannyian együtt itthon vagyunk, én ezt nagyon bírom, nekem ez az állapot az idill. Mivel én alapvetően is itthon vagyok, az én életemben nem jelent akkora változást. Az oviba a séták hiányoznak, meg a szülőtársakkal a napi interakciók, nagyon szeretek a faluban jönni-menni, beszélgetni, Szentendrén csavarogni hetente egyszer. De az életem javarészt itthon zajlik, így nem kell megküzdenem a hirtelen jött itthonléttel, a rám szakadt idővel, a magánnyal meg főleg nem. Ha ki akarok mozdulni kilométereket sétálhatunk az erdőben, van hova menni, anélkül hogy veszélyeztetnék másokat. Attól sem különösebben féltem, hogy elkapjuk a vírust, sőt, őszintén szólva amikor lebetegedtünk igazán reméltem, hogy legalább azon esünk át, mert akkor túl vagyunk rajta és nem kell állandóan ezzel foglalkozni, mindenkit félteni magunk körül, hogy potenciális hordozók vagyunk. A mi életkorunkban nem tartják veszélyesnek, gyerekekre sem az, a szüleim és a dédi miatt már jobban aggódtam. Ami inkább aggasztó számomra, azok a hosszútávú gazdasági, társadalmi hatásai ennek a szükségállapotnak. Hány ember megy majd tönkre, veszti el az állását, hány cég megy csődbe, mennyi ember kerül az utcára. Mi lesz azokkal akik nem járnak iskolába a szüleik hogyan oldják meg az óvodás gyerekeik felügyeletét, hogyan dolgoznak és tanítják mellette otthon a gyerekeiket, úgy, hogy az egyetlen kézenfekvő segítség, a nagyszülők, nyilván kizárva. Én nagyon jól vagyok így, az egy dolog, de látom, hogy mennyi embernek okoz ez nehézséget. Aggaszt, hogy az ország, amiben élek, a tágabb közösség pillanatnyilag nem a boldog, jobb jövő felé robog, pánikhangulat, leépítések, ellentmondásos intézkedések, a boltok lerabolva, éppencsak kilábaltunk a gazdasági válságból, és most hány évre vet vissza ez az egész megint mindent? Olvasni, hogy alig tesztelnek, ez, hogy lehetséges, amikor jó lenne tudni, ki az, aki átesett már rajta, lehetne segítő a szűkebb közösségében, családban, más karanténban lévőknek. Egyáltalán honnan tudják reálisan a megbetegedések számát, a terjedést, ha alig tesztelnek? A másik furcsaság, hogy van, akinek rendelettel megtiltják a munkát (orvosok csak rendkívüli eseteket láthatnak el) van, akit pedig köteleznek rá (közigazgatásban dolgozók továbbra is bejárnak) és még védőfelszerelést sem biztosítanak hozzá. A piacok bezárnak, ahol legalább szabad térben lehetne vásárolni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">Egyáltalán mi van, ha ez nem egyszeri, hanem a vírus jövőre is visszatér, mint az influenza? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">Mindezeken azért nem volt túl sok időm meditálni, mert egy hete betegek vagyunk, így vagy pihentem vagy beteget ápoltam. Mondhatnám, hogy nálunk, ha valaki beteg, akkor a személyes gondoskodásban hiszünk és borogatjuk, simogatjuk, gőzfürdőt készítünk neki, inhalálunk, teázunk, az állításban csak a „valaki” nem stimmelne, mert nálunk sosem „valaki” beteg, hanem „mindenki”. Egyszerre. Ami nagyon nem könnyű menet. Őszintén érdekel az otthonápolás, van mindenféle felszerelésem hozzá, kedves szivecskés ágypalackok, gézek, kendők, pakolások, olajok és persze elképzeléseim, hogy milyen szép is az, amikor a beteg ágy mellett ücsörögve az ember törölgeti a gyermeke vagy férje homlokát, hoz neki teát, mindenféle házi praktikát bevet, hogy kúrálja és persze mindenki kigyógyul a sok szeretetteli gondoskodásnak és törődésnek köszönhetően. Egy betegnél ez valószínűleg működhetne is olyan jól, mint a regényekben, mint például az egyik kedvencemben, a Kisasszonyokban, ahol az eszményi anya, Marmee, hősies elszántsággal ápolja a betegeket, nemcsak a saját gyermekeit, hanem mindenkit, akinek szüksége van rá. Mindenre van egy borogatása, ismeri a gyógynövényeket, ott ül egésznap az ágy mellett, kanalanként eteti a kis beteget levessel, borogat, éjszakázik. De mivan, ha nem egy, hanem négy beteg van, és maga az eszményi ápolószerepre pályázó (nevesül én) maga is beteg és leginkább feküdnie kellene... (és persze nincs egy kedves nagymamapozícióban lévő szolgálója sem, aki megfőzi a levest és amúgy ellát minden mást is.) Egyszer úgy, de úgy szeretnék nem megbetegedni, akkor, amikor a többiek, mennyivel jobban tudnám gondozni és ezzel a megtartó erővel, gondoskodó meghitt hangulattal körülvenni őket. Azért most még mondhatni szerencsésen alakultak a dolgok, mert az elején nem voltam beteg, aztán, meg Ricsi még éppen nem volt beteg, amikor én beteg lettem, így felváltva tudtuk vinni a dolgokat. A kilábalás volt egy picit gyorsabb menet, a kellemesnél, el tudtam volna tölteni még egy kis időt vele, ha nincsenek nálam legalább ketten rosszabbul. A négy beteg mellett plusz nehezítő tényező, hogy az egyik egy baba, aki a betegség hatására minden önállóságát elfelejtve, folyamatosan velem akarna aludni, lenni, amire nincs mindig lehetőség, merthogy, ebédet kell készíteni, valami finom, tartalmas ételt a többieknek, házimunka is van, egyik étkezéstől a másikig rendbe kellene tenni a konyhát, mosni, ellátni a négy állatunkat. Lehetett volna az egész egy káosz és katasztrófa, volt is már ilyen, írtam is erről. Most viszont arról szeretnék írni, hogy miért volt mégis jó és miért vagyok nagyon büszke magunkra és igen, le fogom írni, magamra is. Vettem egy nagy levegőt, és izgalmas kihívásként tekintettem a dologra, hogy vajon képes vagyok-e rá. Mindent kézben tartani, jó hangulatot teremteni és klasszikus, természetes módszerekkel kúrálni mindenkit. És sikerült! Ez egy olyan hét lett, amire jó lesz visszaemlékezni az összes nyavalya ellenére is, mert tele van olyan pillanatokkal, amik kedvesek, viccesek, nem borultunk ki, nem roppantunk össze, nem hagytam, hogy összecsapjanak a fejem felett a hullámok, ami nem is olyan könnyű, ha az ember belegondol egy pillanatra, hogy mennyi dolga van és ezért, ő biztos, hogy nem fog egy percet sem ülni, pihenni, ami még egészségesen sem könnyű, nemhogy betegen. De nem gondoltam bele, nem néztem sosem túl távolra, csak a következő feladatig és sikerült nem is kevés tartalmas, minőségi időt, odafigyelést is csempészni ebbe az igen nehéz időszakba. Voltak ágyban mesélős hosszúra nyúlt délelőttök, a párnák között elnyúlva unózások, társasozások. Esténként közös fürdések, gőzfürdőzések. Délutánonként, amíg a fiúk aludtak, Rebekával elővettük a szakácskönyveket és sütöttünk, főztünk, amíg Rózi a hátamon békésen aludt, készültek briósok, levesek, mindenféle finomságok. Rebeka imádta, Róza elégedett volt, és amikor Ricsi elé letettem a saját sütésű rozscipóban hagymalevest vacsorára egy fárasztó nap végén, akkor azt se tudta hova legyen, hogy neki ilyen szuper felesége van. Ezt nem azért írom le, hogy mindenki érezze rosszul magát, aki nem süt rozscipóban hagymalevest a beteg családnak, hanem azért mert szerintem jó dolog, hogy ezekben az alapvetően kimerítő élethelyzetekben is meglehet találni azt az üzemmódot, ami tölti az embert. A feladatokból, mint ebéd, vacsorakészítés, lehet kettesben töltött minőségi idő az egyik gyerekkel, ha az ember kedvvel csinálja, mindjárt más íze van az egésznek. A beteg családtagok ápolása is önmagában nagyon pozitív élménnyé tud válni mindkét félnek. Persze erről is éltek ideális képek bennem, amikor főztem a borogatást, vagy kevertem az olajat, hogy majd felmegyek és szép csendben, a félhomályban bedörzsölöm a gyereket, talán halkan dúdolok is valamit és milyen jó lesz, de a gyerek persze visít, hogy azt nem akarja, mi meg, hogy de muszáj és akkor, mécsesek és félhomály ide vagy oda már mégsem annyira meghitt. De ha azember ráérez, hogy oké a nedves borogatás nem nyert, a szárazat viszont elviseli, az aromás bedörzsölést pedig kifejezetten szereti, akkor már jó úton jár, aminek lehetséges, hogy kölcsönös elégedettség és gyógyulás a vége. Kimerült vagyok. Naná. Volt, hogy ebédkor jutott eszembe, hogy ma még nem is pisiltem, vagy például a szokásos reggeli arcápolás három lépéséből mindegyik elmaradt napok óta, és nemhogy sminket, még egy arckrémet sem kentem fel vagy két napja. Egyik feladatot végeztem a másik után, közben folymatosan valakire borogatást tettem, vagy levettem, vagy kimostam, hogy estére újra használható legyen. Inhaláláshoz sátort készítettem, vagy éppen bontottam, zsepiket szedtem a lakás összes részéből, ágyneműket húztam, pizsamákat mostam, közben szerveztem a bevásárlást, intéztem a gyógyszerbeszerzést, tavaszi cipőket keresgéltem, mielőtt minden bezár(igen, az anyukák bürokratikus feladatairól ritkán esik szó, ezt én „papírmunkának” hívom és ez a leginkább nemszeretem rész. Simán el tudnék látni egy személyi asszisztenst minden nap órákra, az ilyen jellegű dolgainkkal. ) Ugyanakkor olyan jó volt érezni, hogy szükség van rám, hogy a jelenlétem mennyit jelent, az, hogy felkelek éjjel, bekenem a kicserepesedett szájacskákat, a homlokra rakok egy hűvös, illatos kendőt, bemasszírozok egy talpacskát, vagy csak odabújok szuszogni egy picit. Hogy csupán attól lemegy a lázuk, ha hozzám bújnak. Jó látni, hogy bíznak bennem, magukban, hogy jobban lesznek, hogy a sokadik alkalommal bizalommal fogadják a kövirózsacseppeket a fülbe, sőt ők maguk kérik a fülpakolást, a sópárnát, hozzák a melegvizes palackokat. Jó látni, hogy a férjem bízik bennem, hogy gyógyszerek nélkül is kilábalnak a gyerekeink a betegségből, hogy a lázat tényleg nem kell csillapítani. Jó volt együtt megtapasztalni, megélni, hogy gyógyszerek nélkül is meg tudunk gyógyulni, következő alkalommal ennyivel is több bizalommal állhatunk a hasonló kihívások elé. Az aromaterápiát még sosem próbáltam ezt megelőzően gyógymódként és hát, mit mondjak, a véleményem röviden: hűdehúha. Nekünk nagyon bevált. Rubennek a kínzó, szűnni nem akaró görcsös köhögése öt nap alatt teljesen megszűnt az olajkeverék hatására, amit egy falubeli aromaterapeuta kevert nekünk. Egy mesét alig tudtam végigmesélni nekik, folyton megszakította a köhögő roham, az ötödik napon pedig egész este egyetlen egyet sem köhögött már. Szerintem ez egy komolyabb gyógyszertől sem lenne rossz teljesímény.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">Amikor jobban lettek, akkor pedig segítettek mindenben. Megállapodtunk, hogy most, hogy mindannyian itthon vagyunk, mindenkinek meg lesz a maga dolga, mert egyrészt nem szeretnék megőrülni, másrészt szeretném, ha maradna minőségi időm is velük foglalkozni és nemcsak ellátnám őket. A saját tereik rendben tartása eddig is alapelvárás volt, és emellett időről időre segítenek ebben-abban. Most azonban az asztal leszedése, felseprés, mosogatás, a mosogatógép be és kipakolás, teregetés, ruhák hajtogatása, előszoba rendben tartása, ezekbe mind-mind bevonom őket, igaz, nem mindig lelkesek, de nagyon szépen megcsinálják én pedig nagyon hálás vagyok érte. Az ebédeket is együtt készítjük elő, nagyon nem mindegy a délelőtti munkám során, hogy a leveshez egyetlen zöldséget sem kell megpucolnom, felszeletelnem, mert ők ezt már egyedül elintézik. Jó látni, hogy mennyire büszkék magukra amikor felismerik, hogy valódi segítséget jelentenek már. Nem játék, nem opció, hanem elvárás, hogy besegítsenek, vannak saját, életkoruk alapján könnyen elvégezhető, kisebb feladataik és úgy gondolom ezek a javukra válnak. Ha morgolódnak is, nem bánom, mert látom, hogy összességében ez nekik is jó, sok örömre, dicséretre és pozitív visszajelzésre adnak lehetőséget ezek a kis munkák. A család egy csapat, ahol együtt csináljuk a dolgokat, a segítés szót éppen ezért nem is szeretem, mert azt sugallja, mintha minden az anya feladata lenne és a többiek szívességből beállnak időnként. Az életkora és lehetőségei alapján mindenki vegye ki a részét a feladatokból, akkor van idő arra, hogy együtt töltsünk olyan időt, amire egyébként nagyon nagy igény van: hosszakat mesélni, ücsörögni, horgolni, kézműveskedni. Persze a közös munka is végső soron együtt töltött idő, de a pihenő időben azért egészen másként tudok odafordulni hozzájuk és erre is szükségünk van.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">Ami az egyik legfontosabb ebben az időszakban az a hála érzése bennem. Nagyon sokmindenért és sokmindenkiért. Mindazért, ami körülvesz, hogy itt élhetek ebben a csodálatos környezetben, aminek szeretem a magunk alkotta részét, a házunkat, udvarunkat, és szeretem az összes többit is, a falut, az erdőt, a hegyeket. Hálás vagyok azért, hogy Ricsi itthonról dolgozhat, hogy számíthatok rá, hogy itt van velünk és, hogy megtudom oldani a gyerekeket, akik egy lyen helyzetben élvezhetik az otthonukat, nem kell máshova menniük. A legjobban azonban most a közösség megtartó erejéért tölt el nagyon mély hála. Bármire volt szükségem, aromaolajra, borogatópasztára, volt, aki hozzon és letegye az ajtónkba, amikor nem tudtunk bevásárolni menni és segítséget kértem többen is felajánlották rögtön , hogy segítenek megoldani és alig egy-két óra múlva az egész bevásárlás az ajtónk előtt volt. Hálá</span>s vagyok, hogy van, aki elhozza a foxpostból a csomagjaimat, hogy naponta többen megkérdezik, hogy vagyunk, nincs e szükségünk bármire. Hálával tölt el, hogy a falubeliek megszervezték a zöldség, gyümölcs ellátást, és igazából minden mást is, volt, akinek erre is volt gondja, hogy ezzel törődjön és így ki sem kell mozdulni, még a csomagolásmentes boltból is lesz közös szállítás. Elképesztő ez a megtartó erő, amit a napokban volt szerencsém megtapasztalni magunk körül. Máskor is kaptam már ebből ízelítőt, amikor Róza született, a rengeteg komatál, amit kaptunk, és az egyszerű hétköznapokon is jelen van apróságokban, de egy ilyen helyzet, mint ez a mostani igazán lehetőséget ad arra, hogy az ember elmerüljön ebben. Amikor igazán rászorul, mert tényleg nem tudja máshogy megoldani és akkor kicsit félszegen, szégyenlősen, de kér, merthogy nem ahhoz van szokva, hogy ilyet lehet. És erre jönnek a barátok, a kedves ismerősök, meg olyanok is, akiket alig ismer és segítenek, olyan természetességgel, hogy azon muszáj meghatódni és ez a gondoskodás többet ér az 1000 milligrammos C vitaminnál is. Megtanít arra, hogy elfogadni is jó dolog, és kérni is lehet, mert segíteni fognak, szívesen, örömmel, és ez nagyon-nagyon felszabadító. Jó olyan helyen lenni, élni, ahol a másik gondja, mindenki gondja és ez nem csak duma, hanem tudatos életszemléletként, elvként kezelik az ott élők. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">Ahogy anyaként, feleségként is nagyon jó lehetőség egy betegség arra, hogy szupererőként terjesszük szét otthon a gondoskodást és szeretetet, egy bableves, vagy egy szilvás gombóc, egy frissen sült cipó,meleg fürdő, frissen vetett ágy, ilyenkor olyan megtartó erő, ami visszahat ránk is. Ezekből nekem anyaként sikerült olyan plusz energiatartalékokat megnyitnom magamban, hogy betegen is volt kedvem sütni, meg táncolni, meg játszani és a derűs hangulatban valahogy a gyógyulás is jobban megy. Ruben mondogatja is, hogy „anya én szeretek beteg lenni”. Elhiszem, mert én is szerettem bizonyos szempontból, magam is nagyon jó emlékeket őrzök gyerekkoromból az ágyban fekvős nagybetegségeimről, anyukám is máig nosztalgiázva meséli, hogy mennyire szeretett velünk otthon lenni ilyenkor.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">A sok rosszal együtt, ami ezzel a járvánnyal együtt jár, az országban, a világban van egy közös ügy, még ha nem is túl vidám, mégiscsak összehozza az embereket, mert hirtelen mindenki ugyanarrról beszél, hasonló problémákkal néz szembe és ez olyan tapasztalásokra ad lehetőségeket, amelyek hasonló megtartó erővé formálódhatnak globális szinten, mint, amit mi most otthon és a szűkebb közösségekben megéltünk a betegségünk során. Talán megértőbbé tesz majd bennünket, mert amit átélünk azt más is átéli, a szomszédban is, Kínában is, meg Olaszországban és Svédországban is, és ez egy összetartozás tudatot teremthet az emberiségben, amiből még jó is kisülhet akár, mint a problémákra való globális rátekintés, közös felelősségvállalás értük, belátás, hogy ami engem érint, az téged is fog, ha nem is most, akkor majd előbb utóbb. Amit teszel, az hozzám is elér. És akkor ez az egész félelem, pánik, szenvedés, lemondás és sok-sok áldozat, amivel a Korona vírus pusztítása jár, nem volt értelmetlen, hanem egy olyan erővé válhat az emberiség számára, ami megerősítheti vagy éppenséggel visszadhatja az egymásba, az országba, világba vagy a többi emberbe vetett bizalmat, szeretetet, hitet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">És eszembe jutottak Lázár Ervin szavai is, hogy, ezért ez egy olyan rossz, amiben van egy picike jó is, így nem fenékig rossz. Talán. Remélem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-I6PllYsUOTATQCWVKXScNOEVQ0D-dwj0eI8d6FkofbOAQ9Jl9YTo31kEFjXGqFp_H1NSFfuVAGYpKdjB4h9mhBTRwJagvh1-a0JY8gD6Q1WZOlHeTLYVQbTrjbMCIMvsZeBfClZgY44y/s1600/File+Mar+23%252C+12+45+15.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-I6PllYsUOTATQCWVKXScNOEVQ0D-dwj0eI8d6FkofbOAQ9Jl9YTo31kEFjXGqFp_H1NSFfuVAGYpKdjB4h9mhBTRwJagvh1-a0JY8gD6Q1WZOlHeTLYVQbTrjbMCIMvsZeBfClZgY44y/s640/File+Mar+23%252C+12+45+15.jpeg" width="480" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU"><br /></span></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-20474935328864503132020-02-09T14:51:00.001-08:002020-02-09T14:51:41.622-08:00Fogpor házilag - tudom mi van a tégelyben<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4VTbAIBmGHsKFGhBVV02eIXmWEyo-fLWlP7-aEfei9QJpD53RnKMutnS0eTbmWKn0kSQqzIXoEEVJO_fxT7TOPU34_YI1zVahwMcjiUmebqJXEa8SXiYJ_dR2hMXAkmFOMB2dARCQgRAJ/s1600/IMG_7214.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4VTbAIBmGHsKFGhBVV02eIXmWEyo-fLWlP7-aEfei9QJpD53RnKMutnS0eTbmWKn0kSQqzIXoEEVJO_fxT7TOPU34_YI1zVahwMcjiUmebqJXEa8SXiYJ_dR2hMXAkmFOMB2dARCQgRAJ/s320/IMG_7214.jpg" width="240" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i>Sok hangzatos szóval dobálózhatnék, mint a zero waste, meg egészségtudatosság ésatöbbi, de a legfőbb motiváció amellett, hogy szeretem tudni, mi van a kencéimben, az volt, hogy nagyon nem szeretem a műanyag, bolti flakonokat a fürdőszobánk polcain (sem). Az is örömmel tölt el, ha valamit magam is elő tudok állítani és így messzebb kerülhetek a drogeria marktokhoz kötő fogyasztási spiráltól (veszek valamit, elfogy, újra vehetek,) és egyel kevesebb dologért kell beugrani munka után a DM-be, amely beugrálások sok esetben minusz félórákat jelentenek az életünkből. Amióta saját kencéket használok mindenre, azóta a kukánkat sem tömi tele a sok flakon, tubus, ez sem utolsó szempont. Abból a pénzből, amiből korábban mindenféle hangzatos címszavakkal ellátott termékeket vásároltam, most alapanyagokra költve, házilag nagyon jó minőségű kencéket tudok készíteni. És ebben biztosan az van, amit szerettem volna, hogy legyen, mert én raktam bele. Nagyon szeretem ezt a fogport, sokkal tisztább érzést ad számomra, minta fogkrém és plusz örömet jelent, hogy nem díszeleg csiricsáré fogkrémes tubus a fürdőszobámban (sem műanyag fogkefe, színes gumi rátétekkel). Ha valaki kipróbálná, akkor javasolom, hogy a gyerekek inkább a kádban mossák vele a fogukat, mert a pizsamán nem annyira mutatnak jól a fekete cseppek és lefolyások. Mi a csapnál szoktunk,<u> nem mindig</u> lesz olyan a pizsijük, a hét végére azért nem úszom meg, hogy ne legyen egy-két folt. Elsőre a mosdó sem nyújt vidám látványt de én már arra is kidolgoztam egy módszert: egy kis spriccelős flakonban tartok ecetet a csap alatt és fogmosás után mindig letisztítom a mosdókagylót. Így két legyet ütök egy csapásra mert az aktívszénnel, szódabikarbónával együtt az ecettől bizony csillognak villognak a szaniterek. Takarítás és fogmosás egyben, valamint ön és gyermeknevelés, ugyanis már a gyerekek is kitakarítják maguk után ilyen módon minden fogmosás után. </i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Na de mi ez?</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU">Ez egy fekete színű por állagú fogkrémet helyettesítő készítmény, amelyet úgy kell használni, hogy a benedvesített fogkefét óvatosan belemártjuk és amennyi port felvesz a nedves fogkefe azzal alaposan átmossuk a fogainkat. Elsőre bizarr a fekete szín, nincs a megszokott fehér habzás, és az intenzív mentolos íz is hiányozhat, de helyette ott vannak az organikus összetevők és az adalékmentes szájápolás élménye. Az összetevők porított formában vannak benne, kellemes, enyhe mentás íze van. Az orvosi aktívszén megköti és magába szívja a szennyeződéseket, tisztító, fehérítő, fertőtlenítő hatású, a szódabikarbóna szintén fehérítő és fertőtlenítő hatású, a természetes és adalékmentes zöld agyag pedig amellett, hogy megköti a szennyeződéseket, méregtelenítő hatású. A porított gyógynövények segítenek a szájhigénia rendbentartásában, kellemes leheletet biztosítanak, fertőtlenítenek. A körömvirág gyulladáscsökkentő, regeneráló, a rozmaring levelei flavonoidokat tartalmaznak, baktériumölő és gyulladáscsökkentő, antibiotikus hatású, segít megszabadulni a lerakódott lepedéktől, jótékony hatással van és megelőzi a fogínygyulladást. A menta frissítő, fertőtlenítő hatású. Az eritrit gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok letapadását és elszaporodását a szájüregben. A himalája só szemcséi segítenek a fogak között megbúvó lepedékek kitisztításában. </span><span style="font-family: "times new roman";"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Összetevők:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Orvosi aktívszén<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Szódabikarbóna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Himalája só<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Eritrit<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Menta<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Zsálya<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Körömvirág<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU">Zöld agyag<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="HU"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-79626659078490341442020-02-05T13:45:00.004-08:002020-02-05T13:45:47.879-08:00Egy jó nap<div style="text-align: justify;">
<i>Talán erről fogok írni. Talán nem világmegváltó gondolatokra van szükség. Vagy tettekre. Csak egy életre, ami egyszerűen jó és nem attól, hogy szuper helyekre járunk nyaralni, vagy kajálni, vagy jó cuccokat vásárolunk, vagy mert valamiben kivételesen jók, tehetségesek, okosak vagyunk, vagy a házunk, a gyerekünk, a kutyánk vagy mi magunk különlegesen szépek vagyunk vagy van egy érdekes vagy csodálatra méltó hobbink. Vagy autónk, munkánk, családunk, gondolataink. </i><br />
<i>Az élet jó lehet csakúgy. Meg rossz is lehet, csakúgy. Mitől jobb az egyik nap és mitől annyival rosszabb a másik. Ki tudja. Pedig szerintem a titok valahol itt lehet a kettő között, néha már majdnem sikerül megfogni. Aztán mégse. Mitől boldog valaki és mitől boldogtalanok mások. Néha ugyanattól. Érdekes. A mai napunk talám banálisan érdektelen, nekünk mégis annyira jó volt. És sok ilyen napunk van hál istennek. És sok olyan is, amikor annyira jónak kellene lennie, mert minden klappol elvileg, matiné színház előadásra van jegyünk, előtte egy tök jó étterembe megyünk ebédelni, délután meg barátokkal találkozunk. Aztán az előadás felejthető, az étteremben bunkók és ez agyonvágja az ebédet és még a barátainkkal is pengeváltás volt. Na bumm a jó napnak. Aztán az ember felkel, fürdőt takarít, majd elmegy bevásárolni és a prímapékséges egyszerű pékségben hosszas tanakodás után (üvegpultra nyomott nózi) a gyerek kiválasztja a "sima kiflit” és valahogy minden olyan jó. Hát hogy van ez? </i><br />
<br />
Ruben, amikor nem megy oviba, nagyon szeret itthon velem takarítani, teregetni, ruhákat pakolászni, tenni-venni a ház körül. Néha úgy vagyok vele, hogy jó ég, amikor itthon marad, a szünetnapjain valami nagyon különleges dolgot kellene csinálnunk, többet mesélni, játszani vele, foglalkozni vele mondjuk festeni vagy barkácsolni valamit, de az az igazság, hogy délelőttönként sok esetben annyi a dolgom, hogy ezek nem mindig férnek bele. Szemmel láthatólag ez egy cseppet sem zavarja Rubent, sőt örömmel vesz részt mindenféle dologban, neki “buli” bevásárolni jönni vagy takarítani, a ruhákat egyenként elszállítani a szekrényekhez (ilyenkor sokszor ő a futár bácsi). Végül arra jutottam, hogy nemhogy nem baj, hogy nem csináltam vele valami “értelmesebbet” vagy , hogy jobban járt volna, ha oviba megy, ha úgysem tudok kifejezetten vele foglalkozni, hanem, hogy még jó is, hogy itthon maradt velem és együtt csináltuk ezeket a dolgokat. Ezeken a hétköznapi tevékenységeken keresztül szuperül kapcsolódtunk egymáshoz és ezekhez a dolgokhoz ilyenkor van igazán kedv és lendület, amikor egésznap itthon van. Délután más a dinamika, alszik, aztán játszani szeretne, kevésbé bevonható vagy lelkes a feladatoknál, éppen ezért is szoktam délelőtt elvégezni ezeket, hogy délután már jobban rájuk tudjak figyelni. Amikor elkezdtek oviba járni nagyon hiányoztak velük ezek a mindennapi dolgok, amiket azelőtt mindig velük csináltam (gyakorlatilag mindent velük csináltam, 'két picivel otthon' teljesen arra álltam be, így lett közös program a piac, a DM, a könyvtár stb...) . Pedig attól féltem, hogy inkább a mese, a játék, a közös kreatívkodás lesz kevesebb, de éppen ezek maradtak meg és inkább a korábban közösen végzett tevékenységek csökkentek le, az oviban töltött három délelőttel, a szerdai piacot kivéve.</div>
<div style="text-align: justify;">
A mai napunk egy ilyen igazi tevékenykedős nap volt, kicsit takarítottunk, aztán elmentünk sétálni Szentendrére, piacra és mivel a piacon a hideg miatt senki nem volt elmentünk a LIDL-be is. Ezeket a hétköznapokat úgy szeretem, olyan jó megtalálni az örömet a mindennapokban, az egyszerű hétköznapi tevékenységekben. Jó érzéssel tölt el, hogy tisztán tartom a házat, hogy hétről hétre újabb dolgokat találok ki, apró trükköket, amik segítenek ebben. (Lehet, hogy ez kicsit olyan mosópor reklámos utánérzés, amikor háziasszonyok, frissen fodrászolt hajjal, rózsaszín mohair pulcsiban arról beszélgetnek, hogy ki mivel mos, de én <i>tényleg</i> szeretek házi praktikákról beszélgetni, ezeket kipróbálni, ötleteket gyűjteni...) Szeretek bevásárolni is, sokszor Ricsi intézi (megj.:egyébként nagyon rendes, hogy ezt átvállalja munka után) a piacon kívüli bevásárlásokat, mert nem rajongok a multikért, de amikor én intézem, annak is sok előnye van, mert akkor pontosan tudom, mit vettem és mivel én is pakolom ki, azt is, hogy hova került és nem lesznek kosár alján felejtett fonnyadt répák meg berohadt mandarinok, amikről nem is tudtam, hogy voltak, egészen addig, amíg rájuk nem találok valahol a polc hátulján. Szeretem a hűtőt áttörölgetni, kirakni a frissen vásárolt zöldségeket a polcokra és vacsorát is sokkal szívesebben főzök ilyenkor a friss és új alapanyagok inspirálnak. Ráadásul nem tudom más hogy van vele én nem igazán hiszek a lista szerinti bevásárlásban, mert hiába írom fel, hogy “cukkini” ha mondjuk fonnyadt vagy drága és a padlizsán vagy a karfiol meg gyönyörű és leárazott, de otthon nem jutott eszembe felírni a listára. Vagy ha valami nincs akkor helyettesíteni kell, ott helyben rögtön ki kell találni egy új kaját ahelyett, amihez az adott hozzávaló hiányzott, de akkor meg ahhoz az újhoz kell még pár dolog... Éppen ezért nehéz átadni a bevásárlást, az ideális az, ha az intézi, aki főz és viszi a konyhát. Ez nálunk sem mindig jön össze, bizony néha az erdei sétát választom a gyerekekkel a bevásárlás helyett, amit így Ricsi intéz el hazafelé, ez van, mérlegelni kell, és van, hogy más tűnik fontosabbnak. </div>
<div style="text-align: justify;">
A mai nap egy szeretem nap volt, pedig semmi sem volt benne nagyon más mint szokott, voltak feladatok, ahogy az lenni szokott sokkal több, mint a rendelkezésre álló idő hozzá, így mérlegelni kellett (mint minden nap), hogy mi maradjon el, mi az amit a leginkább el tudok engedni. Hideg volt, fújt a szél, otthon felejtettem a kesztyűm, voltak hisztik, beütött fejecskék, lógó orrocskák. A babakocsi lábzsákját a bundás felével a sárba ejtettem. A cicák bekakiltak, a tegnap takarított előszobát így újra fel kellett mosni. Róza a szokásos másfél óráját aludta délután, egy perccel sem többet. De akkor is sütött a nap, sétáltunk, a pékségben nem tudtam betelni a két picivel, hogy mennyire édesek és szépek, "nem is igaz, hogy az enyémek, milyen szerencsés vagyok" érzés fogott el. A Lidl-ben nem volt ötvenesem meg huszasom sem a bevásárlókocsihoz, Rózát (akit a kocsiba terveztem ültetni)fél kezemben tartva kotorásztam apró után az övtáskámban, közben Rubent próbáltam magam mellett tartani, amikor leszólított egy nő, hogy segíthet-e, én végig sem tudtam mondani, hogy nincs apróm, mire a kezembe nyomott egy százast egy kedves mosoly kíséretében. A pékségben sem volt asztal, de az egyiknél egyedül ültek, mire Ruben közölte, hogy a másik három szék “nekünk pont jó lesz”, és szerencsére az ott ülő is így gondolta, rögtön invitált minket. Tél közepe ellenére vettem friss salátákat, gyönyörű almákat és rengeteg olcsó narancsot, pont szép érett avokádót, ráadásul a kedvencem a pekán dió is le volt árazva. Mi kell még?<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhETbKVJOlCij4RLqX50GWCXax5nKX97XiyikVQjaka8IdJQMZByqu6mAtfPWB1gF76qYo1jKh71ml7_ChX57Mnde-WgjW6l5b-cQfn6QGm_GPNACgQcBFgUU9CTq-bW20N5EtIfJOfgxJF/s1600/IMG_5496.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhETbKVJOlCij4RLqX50GWCXax5nKX97XiyikVQjaka8IdJQMZByqu6mAtfPWB1gF76qYo1jKh71ml7_ChX57Mnde-WgjW6l5b-cQfn6QGm_GPNACgQcBFgUU9CTq-bW20N5EtIfJOfgxJF/s640/IMG_5496.JPG" width="480" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjujkhyphenhyphen7cbWfbrubRqG75YineXyuZLwNSe9cwgOvBVOgan20ODG3AIjABPxiX8KAplBNevcYEp06R3gM_ITFu3RtF16tDKNtcnXOKyGKWT_cKYD4GQorEnQ29AMnJVzfqjwAcFMbqVlt0hV/s1600/IMG_7130.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjujkhyphenhyphen7cbWfbrubRqG75YineXyuZLwNSe9cwgOvBVOgan20ODG3AIjABPxiX8KAplBNevcYEp06R3gM_ITFu3RtF16tDKNtcnXOKyGKWT_cKYD4GQorEnQ29AMnJVzfqjwAcFMbqVlt0hV/s640/IMG_7130.jpg" width="480" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrq5YdsiXaPGMKMYsLyQgcljTFjWWjqL6X_TlzMO6fdeXvO1TkePwUlPlATqSVSVXJGZNDsi9vmLOpoooa41GECE3JvZv4XHFI0hAl42dza2WuppymNRKCBhNaKgZNjzx0-j_B2s1yr3QF/s1600/IMG_7134.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrq5YdsiXaPGMKMYsLyQgcljTFjWWjqL6X_TlzMO6fdeXvO1TkePwUlPlATqSVSVXJGZNDsi9vmLOpoooa41GECE3JvZv4XHFI0hAl42dza2WuppymNRKCBhNaKgZNjzx0-j_B2s1yr3QF/s640/IMG_7134.jpg" width="480" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiebWySbIDCRUrVSZBxNBa9ch8ekB7AnMfIhGX8pSJ4AsqR5KiHuK5ODHY5TLg0RJ-tMg6oPVSe0R-5Au-DQHZyffBiyyZ88KIXLbn1qNutpQlCUdku1H6cYAeYUNgaJJHGivcREnmatmzI/s1600/IMG_3547.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiebWySbIDCRUrVSZBxNBa9ch8ekB7AnMfIhGX8pSJ4AsqR5KiHuK5ODHY5TLg0RJ-tMg6oPVSe0R-5Au-DQHZyffBiyyZ88KIXLbn1qNutpQlCUdku1H6cYAeYUNgaJJHGivcREnmatmzI/s400/IMG_3547.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_IR6UJ6DZaad9GRA_9yfI4-qVwCwACV1qShnTOeQNfpKZh7yaPsuF5tgVVP771BVIhNH96ulcVTxDnVARZxh9nkJ3HguFIlq4fLKcKe0IKE7XbKEZ_KrQEP2WJz32Vw9FfYt4FhVBVOXm/s1600/IMG_7150.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_IR6UJ6DZaad9GRA_9yfI4-qVwCwACV1qShnTOeQNfpKZh7yaPsuF5tgVVP771BVIhNH96ulcVTxDnVARZxh9nkJ3HguFIlq4fLKcKe0IKE7XbKEZ_KrQEP2WJz32Vw9FfYt4FhVBVOXm/s640/IMG_7150.jpg" width="480" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiE3Dr6yHOIgfjng2YRBSmhLVtQjhVIVKo-DyV0XulD1xk4IIRf-0v7hubZH92YoCAKLii_-TgZWdgl8TAqp00Jb-MfWsLVRHpKudj_1Xj5Sy4wIxXgsRoAUSHH9r4y9R-C7g46-mgSYiNU/s1600/IMG_2009.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiE3Dr6yHOIgfjng2YRBSmhLVtQjhVIVKo-DyV0XulD1xk4IIRf-0v7hubZH92YoCAKLii_-TgZWdgl8TAqp00Jb-MfWsLVRHpKudj_1Xj5Sy4wIxXgsRoAUSHH9r4y9R-C7g46-mgSYiNU/s320/IMG_2009.JPG" width="239" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-30563593057247078312019-07-30T03:47:00.000-07:002019-08-01T03:48:04.638-07:00Mit, hogyan eszik a gyerek? Már, ha eszik.<div abp="2171" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2172">
<br /></div>
<div abp="2173" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2174" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA3zU8Pz58Ikx6DO4Yy9ZfS8ZHybjO9QO_TVQTbnTBqUABR5uQWluJ7kHaBnvb5-8erDrzowkZmmJEB5k3zf0uTjzv3BUEHT0ct0y8kDiU6Ib7LQ6R-fZSgsby2kNZ_khbkQoXRQePhumk/s1600/IMG_1497.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2175" border="0" data-original-height="1087" data-original-width="1440" height="241" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA3zU8Pz58Ikx6DO4Yy9ZfS8ZHybjO9QO_TVQTbnTBqUABR5uQWluJ7kHaBnvb5-8erDrzowkZmmJEB5k3zf0uTjzv3BUEHT0ct0y8kDiU6Ib7LQ6R-fZSgsby2kNZ_khbkQoXRQePhumk/s320/IMG_1497.jpg" width="320" /></a></div>
<div abp="2176">
<br /></div>
<table abp="2177" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody abp="2178">
<tr abp="2179"><td abp="2180" style="text-align: center;"><div abp="2181">
<a abp="2182" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFHEtEvsHVer3pGOi7FoTIKrAN5qtcpQ5Tt_h19w60ipNXM1zd_GBjC-nG9VWqtO3CpKhkXc_KwE4ci5pKy_5P1NEcfW3uq0vsP1f-_7ZR05xC0lwR-rU6GVgKUFniIMuihOhJ1WaZsEKS/s1600/IMG_1498.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img abp="2183" border="0" data-original-height="1092" data-original-width="1440" height="242" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFHEtEvsHVer3pGOi7FoTIKrAN5qtcpQ5Tt_h19w60ipNXM1zd_GBjC-nG9VWqtO3CpKhkXc_KwE4ci5pKy_5P1NEcfW3uq0vsP1f-_7ZR05xC0lwR-rU6GVgKUFniIMuihOhJ1WaZsEKS/s320/IMG_1498.jpg" width="320" /></a></div>
</td></tr>
<tr abp="2184"><td abp="2185" class="tr-caption" style="text-align: center;"><div abp="2186">
Ezen a képen jól látszik, hogy a gyümölcs éppen akkora örömet tud okozni, mint a csoki vagy más gyerekeknek szánt édesség. Nem azt mondom, hogy egy az egyben becserélhető a gyerekeknél, csak azt, hogy egy jókor átadott, eltalált kis doboz egészséges dolog is éppen akkora örömet képes okozni.</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div abp="2187">
<br /></div>
<div abp="2188" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2189" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgghqk7zIs-MhLBQqMdhj0LXva2X3qoucqMYguhJgtdcL2frVXdW7-uoQzbxyLG_onTD4TdQNdKvDLCKmms5ulg0u7EmqyNvMbKZ_uJIhPSB8ApGTgRemCie42fhBM5dVsbTIWIVq3H4W0j/s1600/IMG_1464.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2190" border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgghqk7zIs-MhLBQqMdhj0LXva2X3qoucqMYguhJgtdcL2frVXdW7-uoQzbxyLG_onTD4TdQNdKvDLCKmms5ulg0u7EmqyNvMbKZ_uJIhPSB8ApGTgRemCie42fhBM5dVsbTIWIVq3H4W0j/s320/IMG_1464.jpg" width="320" /></a></div>
<div abp="2191" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2192">
<span abp="2193" lang="HU"><br abp="2194" /></span></div>
</div>
<div abp="2195" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2196">
<span abp="2197" lang="HU"><br abp="2198" /></span></div>
</div>
<div abp="2199" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2200">
<span abp="2201" lang="HU">Egyszer olvastam, hogy nyolcszor kell megkóstolni valamit, ahhoz, hogy megszeressük, mert ennyi alkalom szükséges ahhoz, hogy az új ízt magunkévá tegyük. Az ízlelés tanulási folyamat, szinte minden ízt képesek vagyunk megszeretni, nagyon ritka és kevés az olyan, amit eredendően nem szeretünk. Ez az elv vezérel a gyerekek táplálása során is a nulladik pillanattól kezdve. Egyáltalán nem cél, hogy sokat egyenek valamiből, a közös étkezésekre amellett, hogy a legfontosabb szociális együttlétként, kapcsolódási pontként és az összetartozás legmagasabb szintű kifejeződéseként tekintünk, nálunk az ízekkel, ételekkel való ismerkedési terep. Nyolcszor tízszer, huszonnyolcszor és nem adom fel, igazából soha. </span></div>
</div>
<div abp="2202" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2203">
<span abp="2204" lang="HU"><br abp="2205" /></span></div>
</div>
<table abp="2206" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody abp="2207">
<tr abp="2208"><td abp="2209" style="text-align: center;"><div abp="2210">
<a abp="2211" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2v-BuiAewahqRvb1sibzJM0hy0rewEnFdZfxP_wGXTAjFCDNFiSCLEnyZGrssEJnSlnskE7BaloG0CJ6nLjUzqnHE7BT03h0YOcPnYJgkKyN_zSMCFNZNTi4S2fnW25iHg-rfLYZ2pmU0/s1600/IMG_9741.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img abp="2212" border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2v-BuiAewahqRvb1sibzJM0hy0rewEnFdZfxP_wGXTAjFCDNFiSCLEnyZGrssEJnSlnskE7BaloG0CJ6nLjUzqnHE7BT03h0YOcPnYJgkKyN_zSMCFNZNTi4S2fnW25iHg-rfLYZ2pmU0/s320/IMG_9741.jpg" width="320" /></a></div>
</td></tr>
<tr abp="2213"><td abp="2214" class="tr-caption" style="text-align: center;"><div abp="2215">
A fűszervaj az egyik nagy kedvenc, főleg Rubené. Bármit bele mixelhetek, zöldfűszerek, hagyma, medvehagyma, snidling...</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div abp="2216" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2217">
<span abp="2218" lang="HU"><br abp="2219" /></span></div>
</div>
<div abp="2220" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2221">
<span abp="2222" lang="HU"><br abp="2223" /></span></div>
</div>
<div abp="2224" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2225">
<span abp="2226" lang="HU">Nincsenek nem szeretem ételek vagy alapanyagok, nem cimkézünk. Ez most nem jött be, nem esett jól, majd legközelebb. De olyan nincs, hogy a rizst, a répát vagy tudomis én mit nem szeretünk. Különböző formákban kerül eléjük újra és újra ugyanaz az étel, sokszor egyazon alkalommal is több verzióban felvonultatva. Kapnak nyersen borsót, majd párolva egészben és mentával, hagymával pürésítve is. Valamelyiket általában megeszik, szinte mindig a nyers verzió a befutó. Az óvónénink szerint, akinek nagyon sokat adok a véleményére, a gyerekek nem szeretik az összekutyult ételeket, amelyekben nehezen felismerhetőek az összetevők. Még sokszor akkor sem eszik meg, ha egyébként külön mindet szeretik és szívesen eszik. A saját tapasztalataim teljes mértékben alátámasztják az ő megfigyeléseit. Ezért mindig igyekszem eléjük tenni külön eredeti formájukban azokat az összetevőket, amelyekből az étel készült és nem túl bonyolult ételeket készíteni, amiben nincs a felismerhetetlenségig összefőzve, sütve az alapanyag. Együtt piacozunk, közösen készítjük az ételt ,baba koruk óta az asztalnál ülnek velünk. Ha bárki azt hiszi, hogy ezeknek a betartásával a mi gyerekink igazi kis gourmetok és bármit jó szívvel megesznek, amit eléjük teszünk azt ki kell, hogy ábrándítsam. Én is azt gondoltam, hogyha mindent így csinálok, „jól”, akkor majd így lesz. Hát nem. Szépen megvesszük, kiskosárkában hazavisszük, sőt most már megtermeljük a kiskertünkben, sok esetben onnantól a részesei egy ebédnek, hogy elvetik a magot. Majd kifejtjük, megbeszéljük, majd az asztalra tesszük és van, hogy egy falatot sem esznek belőle. Eleinte kétségbe estem, kiakadtam, ideges voltam. Mára már teljesen máshogy állok hozzá, kilencven százalékban el sem érik az ingerküszöbömet ezek a szituációk. Sokat segít, hogy rájöttem, hogy egyáltalán nem a gyors siker számít, hogy akkor ott esznek vagy nem esznek vagy mennyit esznek, hanem a hosszú távú kitartó kínálás és otthoni gasztrokulturális folyamatok fogják eredményezni azt, amit szeretnék: nyitottságot az ízekre, az egészséges életmódra nevelést, a friss, organikus ételek szeretét. Hogy pár példát említsek a sikereinkből. Rebeka három egész évig nézte, hogy zabkását reggelizem, megkóstolni sem nagyon volt hajlandó. Ma imádja, igazi ételkölteményeket készít a reggeli tálkájába, az én zabkásámat is ő dekorálja ki gyümölcsökkel, magokkal.</span></div>
</div>
<div abp="2227" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2228">
<br /></div>
<div abp="2229">
<span abp="2230" lang="HU"><table abp="2231" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody abp="2232">
<tr abp="2233"><td abp="2234" style="text-align: center;"><div abp="2235">
<a abp="2236" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWSvAYjLriQfqL92qXhP_6ZgptwDzJ3fjL3kA0MX1paN9_rTSqMCGFPeGdaNnerNGtdZ58ORJ61uRtzCVO9ykHsMNTUrggwuiYZYrwJK2QZLZAg0PPz0iXLfvjGjj6Td_ZS1zXWVmSbpPA/s1600/IMG_0233.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img abp="2237" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWSvAYjLriQfqL92qXhP_6ZgptwDzJ3fjL3kA0MX1paN9_rTSqMCGFPeGdaNnerNGtdZ58ORJ61uRtzCVO9ykHsMNTUrggwuiYZYrwJK2QZLZAg0PPz0iXLfvjGjj6Td_ZS1zXWVmSbpPA/s400/IMG_0233.jpg" width="300" /></a></div>
</td></tr>
<tr abp="2238"><td abp="2239" class="tr-caption" style="text-align: center;"><div abp="2240">
Rebeka egyik zabkása költeménye</div>
</td></tr>
</tbody></table>
</span></div>
</div>
<div abp="2241" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2242">
<span abp="2243" lang="HU"><br abp="2244" /></span></div>
</div>
<div abp="2245" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2246">
<span abp="2247" lang="HU"><br abp="2248" /></span></div>
</div>
<div abp="2249" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2250">
<span abp="2251" lang="HU"> Rebeka öt, Ruben négy évig nézte fanyalogva a rizottót, ma nem tudok eleget készíteni belőle. Egyszer csak maguktól kértek belőle, azóta meg ha az lesz az ebéd „dejó rizottó, azt imádom” felkiáltással nyugtázzák. Nálunk az étkezésre vonatkozóan mondhatnám, hogy sok szabály van, de ez igazából nem igaz, inkább vannak mindent átható elveink. Ilyen az, hogy nem nassolunk. Éhesen ülünk az asztalhoz és így jó eséllyel élvezni fogják az evést, még akkoris, ha nem annyira a foguk alá való az étel, és ami még fontos, éhesen fegyelmezettebek is lesznek a gyerekek az asztalnál, ha ezt következetesen betartjuk. Nem akarnak elmenni, játszani vagy mást csinálni, hanem várják, hogy végre leüljünk és ott akarnak ülni és enni. Még jó, hisz éhesek. A gyümölcs és zöldségevésre van egy trükköm, nagyon bevált. Nincs tízórai, mert két étkezés között még nem annyira éhesek, hanem egy fél órával ebéd előtt megkérdezem: éhesek vagytok? Addigra már eléggé éhesek és nagyon örülnek a vékony répaszeleteknek, paradicsomnak, borsóknak,vagy ha nem annyira lelkesek, akkor is megeszik, mert már korog a gyomruk. Ugyanígy reggeli előtt.</span></div>
</div>
<div abp="2252" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2253">
<span abp="2254" lang="HU"><br abp="2255" /></span></div>
</div>
<table abp="2256" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody abp="2257">
<tr abp="2258"><td abp="2259" style="text-align: center;"><div abp="2260">
<a abp="2261" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3lpmiEyI5Ow0C8utGUf7jPKsqkTlMplqx4gGL6wW6D5kkoWjCu9F_BCwTEAKExekOubY7MGK-T-jGNS05QwXhrbzjQZ6B9hGNb4gvZ06bc8mWkQhPaSUUW-NwFBCK3qtakje59lGGMcFr/s1600/IMG_9694.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img abp="2262" border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3lpmiEyI5Ow0C8utGUf7jPKsqkTlMplqx4gGL6wW6D5kkoWjCu9F_BCwTEAKExekOubY7MGK-T-jGNS05QwXhrbzjQZ6B9hGNb4gvZ06bc8mWkQhPaSUUW-NwFBCK3qtakje59lGGMcFr/s320/IMG_9694.jpg" width="320" /></a></div>
</td></tr>
<tr abp="2263"><td abp="2264" class="tr-caption" style="text-align: center;"><div abp="2265">
Házimüzli</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div abp="2266" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table abp="2267" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody abp="2268">
<tr abp="2269"><td abp="2270" style="text-align: center;"><div abp="2271">
<a abp="2272" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtsJDqYzyujpw7l9qTPnKvfkkMIq4rPwAPPj_bfl6dfLW7ocxllcR_SuYCo6AdWW7MJY62JoZDukZ7-a-c9XM8pKlC1aL8bNt5XELlcT_GwHZwI6-8Miee0fy_IzCWbWgoAcDjPyEeaWYh/s1600/IMG_9697.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img abp="2273" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtsJDqYzyujpw7l9qTPnKvfkkMIq4rPwAPPj_bfl6dfLW7ocxllcR_SuYCo6AdWW7MJY62JoZDukZ7-a-c9XM8pKlC1aL8bNt5XELlcT_GwHZwI6-8Miee0fy_IzCWbWgoAcDjPyEeaWYh/s320/IMG_9697.jpg" width="240" /></a></div>
</td></tr>
<tr abp="2274"><td abp="2275" class="tr-caption" style="text-align: center;"><div abp="2276">
Palacsinta</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div abp="2277" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table abp="2278" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody abp="2279">
<tr abp="2280"><td abp="2281" style="text-align: center;"><div abp="2282">
<a abp="2283" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDBKE1FhU6DtqKm8xFWMXWvw8xPCbUTXowYxK86A7UxbEfGzsXcVDsGoc42S_9WUI3ksDu8YNWWbnhk-S1iHG0gJ2D_v92WRctONseF3wYy1gliMk_14B2pkIaBP6vicXKtA9ZyFpJseVu/s1600/IMG_9795.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img abp="2284" border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDBKE1FhU6DtqKm8xFWMXWvw8xPCbUTXowYxK86A7UxbEfGzsXcVDsGoc42S_9WUI3ksDu8YNWWbnhk-S1iHG0gJ2D_v92WRctONseF3wYy1gliMk_14B2pkIaBP6vicXKtA9ZyFpJseVu/s320/IMG_9795.jpg" width="320" /></a></div>
</td></tr>
<tr abp="2285"><td abp="2286" class="tr-caption" style="text-align: center;"><div abp="2287">
Banánkarika mogyórókrémmel, vagy házi csokis mogyorókrémből gyúrt golyókkal </div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div abp="2288" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2289" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span abp="2290" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;">Mi sokszor reggelizünk nagyon későn, tíz óra körül, szeretünk hétvégén hosszan reggelit készíteni és ezalatt kapnak egy nagy tányér gyümölcsöt magokkal, aszaltgyümölcsökkel, az se baj ha ezzel jóllaknak, mert annyira szeretnek velünk reggelizni, hogy akkor is leülnek, kakaóznak, mikor mi már ott ülünk. A palacsintához, ami nálunk szokásos hétvégi reggeli pedig nem lehet úgysem elég jóllakottnak lenni. Az étvágyukat nem veszi el az étkezés előtt kapott gyümölcs, zöldség, én erre előételként tekintek. Napi egyszer van lehetőség nassolásra, ez a délután, ébéd vagy ovi után, ami nálunk egykor véget ér, így még bőven van idő vacsoráig. Ilyenkor szoktam nekik adni valamit, ami lehetőleg még valamennyire egészséges, de azért desszertnek is jó. Mostanság fagyit vagy jégkérmet készítek, ami tömény gyümölcs, előfordul a koca csoki is, palacsinta, házi keksz. Igyekszem minél közelebb az ebédhez, hogy később még egyenek gyümölcsöt és ne ahelyett legyen. Őszintén szólva én eléggé rá vagyok feszülve arra, hogy étkezések között ne egyenek a felsoroltakon kívül mást. Ebben is lazultam már az évek alatt, hogyha másokkal vagyunk el tudom engedni a saját szabályaimat és nem lesz kettőötven a vérnyomásom ha nem minden úgy történik, ahogy nálunk. Ez fontos, nem sok barátom van, és szeretném őket nem elveszíteni egy csomag agyoncukrozott csokigolyó vagy más nálunk sosem látott „édesség” miatt és a családommal sem szeretnék nagyon vérre menni ezekben a dolgokban. Én sosem éreztem a táplálkozásunkat különlegesnek, de amikor másokkal együtt vagyunk azért mégis azt érzem, hogy mi az átlagnál sokkal több gyümölcsöt zöldséget fogyasztunk és, hogy amíg mi ezekre komplett táplálékként tekintünk, addig másoknak ez önmagában „nem elég”. Nálunk nincsenek csomagolt, félkész, kész, hozzáadott cukrot és egyebeket tartalmazó ételek, mint a boltban kapható müzlik, pelyhek, krémek (ketchup, majonéz, ízesített vajkrémek), felvágottak nem vegán korunkban sem igazán voltak, sajtok és kolbászok pedig csak a termelői piacokról kerültek az asztalunkra. </span></div>
<div abp="2291" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span abp="2292" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;"><br abp="2293" /></span></div>
<div abp="2294" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2295" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKYOHIWT04_k7XMBRupOHNNL-wyMQr2i2_w5xLzny9_qCI5k6BTON1dUNzhyLwqrGyjwyosyM2BwAzETIJ1UKnFpuw1k4W7plsoJ1e98mFgCSZe4hm92fJEgyDqgTTSdpCkYIy2XavGYb7/s1600/IMG_E1728.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2296" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKYOHIWT04_k7XMBRupOHNNL-wyMQr2i2_w5xLzny9_qCI5k6BTON1dUNzhyLwqrGyjwyosyM2BwAzETIJ1UKnFpuw1k4W7plsoJ1e98mFgCSZe4hm92fJEgyDqgTTSdpCkYIy2XavGYb7/s320/IMG_E1728.jpg" width="240" /></a></div>
<div abp="2297" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span abp="2298" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;"><br abp="2299" /></span></div>
<div abp="2300" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span abp="2301" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;"><br abp="2302" /></span></div>
<div abp="2303" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2304" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj2uZyjGnO98tUsG23GN1Y5yFMTT4xnkODdiw65SFAhh4D3tP8vHx9iCXNlFBydDGvkKCxQUV-h9pv66NznVL0zL6JpmmT_QCNwtz3H7sWozVlMMK1ruKioB7hobZcxvYj9wt-a9Gn8ra1/s1600/IMG_1232.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2305" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj2uZyjGnO98tUsG23GN1Y5yFMTT4xnkODdiw65SFAhh4D3tP8vHx9iCXNlFBydDGvkKCxQUV-h9pv66NznVL0zL6JpmmT_QCNwtz3H7sWozVlMMK1ruKioB7hobZcxvYj9wt-a9Gn8ra1/s320/IMG_1232.jpg" width="240" /></a></div>
<div abp="2306">
<br /></div>
<div abp="2307" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2308" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGB62IyiHZXNkowjJbWFx7jAmhw3I84QnpM9vfwHxSavQYJWY9gLn-MWvI8qxtTaHu3i0f-05BxMY_pT0QkNRV1bwzBWrn8nG5PpxEtyz3v3XR2uXnaqfEcFVyYqx0m6KZ4IrFn-Yl_-Hc/s1600/IMG_1234.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2309" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGB62IyiHZXNkowjJbWFx7jAmhw3I84QnpM9vfwHxSavQYJWY9gLn-MWvI8qxtTaHu3i0f-05BxMY_pT0QkNRV1bwzBWrn8nG5PpxEtyz3v3XR2uXnaqfEcFVyYqx0m6KZ4IrFn-Yl_-Hc/s320/IMG_1234.jpg" width="240" /></a></div>
<div abp="2310" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span abp="2311" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;"><br abp="2312" /></span></div>
<div abp="2313" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span abp="2314" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;"><br abp="2315" /></span></div>
<div abp="2316" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span abp="2317" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;">Naná, hogyha alkalmuk van rá,a gyerekek rögtön rákattannak ezekre, nekik ezek nagyon izgalmasak, talán éppen azért mert nálunk ilyen nincs. A dobozos tej, az ízfokozókkal és sóval telenyomott felvágottak, az agyoncukrozott pelyhek, müzlik persze rögtön el is nyerik a tetszésüket, a szabályos négyzet alakúra szeletelt kenyerekről már nem is beszélve, nálunk bolti pékáru sincs soha, magunk sütjük a kenyeret, zsemlét, kiflit. Volt egy idő, amikor bármit megettek volna, ami kifli alakú, akármilyen vizes szottyadt kiflinek hívott valamit, de ma már ebben például nem mennek egy bizonyos szint alá (ami még bőven alatta van annak, ami szerintem ehető</span><span abp="2318" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;">) Ezekben a szituációkban tudatosan figyelnem kell, mert időnként nehéz jól kezelni, amikor másokkal együtt vagyunk. Bár tudja, hogy magunk sütjük a kenyerünket apukám hoz azért boltit, biztos ami biztos, mert ő azt „jobban szereti” vagy előfordul, hogy hoznak csomagolt csokikat, amiket semmilyen körülmények között vagy napszakban nem szívesen teszek eléjük, a többi gyerekeknek szánt borzadályról már nem is beszélve (Dörmi, Kinder csokik és társaik). Mióta vegánok lettünk, ahogy Rebeka mondaná „levegánultunk” azóta másokéval összehasonlítva még szélsőségesebbnek tűnik az étrendünk, legalábbis annak, aki kevésbé tudatosan táplálkozik. Hogyan kezeljük ezt a gyerekeinknél? Otthon természetesen vegán étrend van, nálunk csak ez kerül az asztalra és ha vendégek jönnek hozzánk, család, barátok, akkor is vegán menü van, egy két étkezés erejéig nem is okoz gondot senkinek az állati eredetű táplálék hiánya. Volt, aki aggódott ezen, hogy mit fog enni majd (édesapám például nagy doboz tejföllel, túróval érkezett, amikhez aztán hozzá sem nyúlt:)), aztán észre sem vette, hogy ő most vegán étrenden él, nagyon jókat evett, sőt van, amit azóta otthon ő maga is rendszeresen elkészít. Az az egyszerűbb, amikor nálunk vagyunk, otthon. Máshol mi ugyanúgy csak növényi eredetű táplálékot fogyasztunk, de nyilván nem várjuk el, hogy az asztalon ne legyen más vagy, hogy más is ugyanígy tegyen. Ha a gyerekeink enni szeretnének ezekből a nem vegán ételekből, ehetnek. Egyszerre találom viccesnek és kissé nyomasztónak is, hogy ilyenkor árgus szemekkel figyelnek minket, hogy na most mi lesz. A gyerekek meg érzik ezt és még rá is tesznek egy lapáttal: “Milyen jó annak, aki nem vegán” és heccelnek azzal, hogy csak azért is húst esznek. Keményen állom a sarat, és egy próbatételnek tekintem a jövőre nézve. Én szeretnék olyan szülő lenni (ha felnőttek lesznek,)akinek nem jelent gondot, ha másképp gondolkozik a gyereke, nem fogom személyes sértésnek venni. Nálunk ezek a folyamatok egyébként sem lezártak, az, hogy vegánként neveljük őket, nem jelenti azt, hogy vegánok, és más téren sem hiszünk a tilalmakkal nevelésben. Azzal csak eltávolítjuk őket attól, amit éppen hogy közelebb szeretnénk hozzájuk hozni. Más lenne a helyzet talán akkor, ha születésüktől vegánok lettünk volna, de így is, hogy ez egy hosszú folyamat végkifejlete volt, mégis volt, ami egyik pillanatról a másikra tűnt el az asztalról, például a sajtok, joghurt, tej. Nem tartanám nagyon hitelesnek azt, hogy megtiltsam ezek fogyasztását számukra. Megvenni vagy mi eléjük tenni nem fogjuk, de ha találkoznak velük, bűntudatot sem szeretnék kelteni bennük amiatt, hogy esznek belőle. Szerintünk épp elég meghatározó lesz, amit tőlünk látnak. Nem vegán helyekre nem szerencsés menni, ezt már megtapasztaltuk, és olyan készterméket sem venni, amin nincs rajta kifejezetten, hogy vegán. Hiába kérdezzük meg, hogy nincs e benne állati eredetű, bőszen bólogatnak, hogy nincs aztán kiderül, hogy ja tojás az van a tésztában, meg tej a péksütiben vagy sajt a szószban. Nálunk ez egy döntés, de aki érzékeny vagy allergiás annak rosszabbul végződhet egy ilyen eset, azért is illene felelősen válaszolni az ilyen kérdésekre. </span></div>
<div abp="2319" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span abp="2320" lang="HU" style="font-family: "calibri"; text-align: justify;"><br abp="2321" /></span></div>
<div abp="2322" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2323" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXNPw3XOrL5fMyofg6LBYAWJT_2G8sr9cJ28mQneZxFOPTRHQJTVUyRpE1iZUj6YloT9gfGFR1UdU13H62n9iIom8YoLirH3y-e35W5YCv4IF3NkjJxVEGPVJOJXEuijVu0wa6WqEf6fNL/s1600/IMG_9736.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2324" border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXNPw3XOrL5fMyofg6LBYAWJT_2G8sr9cJ28mQneZxFOPTRHQJTVUyRpE1iZUj6YloT9gfGFR1UdU13H62n9iIom8YoLirH3y-e35W5YCv4IF3NkjJxVEGPVJOJXEuijVu0wa6WqEf6fNL/s320/IMG_9736.jpg" width="320" /></a></div>
<div abp="2325" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2326" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2327" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoF96LnVXL9mo36JfKH82kUFkncYXunu4y0xjS98eKCjLFVuEEA1IqRS5h1n6jMx3GeViEINISv-nH5Na6xBd8IQX5pA3brC_K7q-TBH8hl1Al4Rg00-lDPVCt9HIvP11vxjm5lGci69JC/s1600/IMG_9738.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2328" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoF96LnVXL9mo36JfKH82kUFkncYXunu4y0xjS98eKCjLFVuEEA1IqRS5h1n6jMx3GeViEINISv-nH5Na6xBd8IQX5pA3brC_K7q-TBH8hl1Al4Rg00-lDPVCt9HIvP11vxjm5lGci69JC/s320/IMG_9738.jpg" width="240" /></a></div>
<div abp="2329" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2330" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2331" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2332">
<span abp="2333" lang="HU">Visszatérve a gyerekekre, a másik szabályunk az, hogy mindenből kell enni, ami az asztalra kerül, általában öt kanállal, ha nagyon új vagy szokatlan az étel, akkor csak hármat, de van amiből tíz kanállal is elvárom, hogy kóstoljanak. Ha nem kér többet azt viszont tiszteletben tartom. Ennek több üzenete is van, az egyik, hogy megtisztelem azt, aki az ételt elkészítette azzal, hogy legalább beleeszek, a másik pedig a nyitottságra való nevelés. Sokszor előfordult, hogy nagy fintorogva megkóstolták és meglepetten közölték, hogy jé ez finom. Hát igen, de ehhez ugye meg kellett kóstolni. Nincs alternatíva, az van, ami az asztalon van, nem hozunk elő mást, nincs kenyerezés vagy más helyette. Hiszem, hogy nem lesz baja, nem hal éhen, fog aludni és nem lesz ingerült a gyerek. Ha annyira éhes nyers zöldség vagy gyümölcs nálunk mindig van alternatívaként az asztalon. A következő étkezés a legközelebbi lehetőség, hogy egyen. Ez nagyon jól működik, mert következetesek vagyunk és ezzel tisztában is vannak. Az első pillanattól velünk vannak az asztalnál, ott szoptatok, majd a hordozóban ülnek mellettem egy széken, majd onnantól, hogy ülnek, saját kis székben ülnek és a mi ételünket eszik, annak miniatürizált formáját, soha nem főzök külön. Nem használok erős fűszereket, vagy sok sót, mindig tudok olyat adni az asztalról, ami megfelelő egy babának is, arról nem is beszélve, hogy nem tartom fontosnak, hogy mennyiséget egyen egy anyatejes baba/gyerek a lényeg az ízekkel való ismerkedés, az asztalnál való viselkedés elsajátítása, nem az, hogy egy pohár pempőt belekanalazzak. Nem is kanalazunk, vagyis csak ők, és mindent rögtön a kezébe adtam már Rebekának is, az első sikertelen pempőzések után. Azt leszámítva, hogy minden úszott mert az önálló evés óhatatlanul ezzel jár, étellel disznókodás nálunk nem nagyon volt, mert kettő rászólás után kivettem őket a székből, hogy mehetnek játszani, feltételezve, hogy nyilván nem éhes már, azért játszik az étellel. Az étkezéseknél mindig arra törekedtünk, hogy jó hangulatú együttlétek legyenek, persze ez azért nem mindig valósul meg, de a szándék ez, nem a mennyiség. Időnként hajlamos vagyok rágörcsölni és túlságosan elkezdeni tolni nekik, hogy mit egyenek, megpróbálni irányítani de ha ezen kapom magam, rögtön leállok mert tudom, hogy ez nem jó. Mint ahogy játék közben etetni sem, mikor nem annyira figyel, becsempészni az áfonya szemeket a szájába, ugye mindenki látott már ilyet játszótéren például. Az evés komoly dolog minálunk, és nem mellékes tevékenység, még ha gyümölccsel is csináljuk ezt, akkor is nassolásra nevelés szerintem. Ha befejezték az étkezést mi sosem kényszerítjük őket az asztalnál maradásra, el lehet menni játszani, úgyis csak rosszalkodnának, egy jóllakott pici gyerek eleinte még nem igazán tud mit kezdeni magával az asztalnál. Ennek ellenére elég hamar maguktól ott maradtak velünk, Rebeka és Ruben is hosszabban szeret eszegetni, nyilván mert ehhez is vannak szokva, Róza is mindig ott csücsül velünk már most is, amikor még nem is eszik semmit, ez neki a természetes. Ha befejezik a nagyobbak, akkor az ölünkbe ülnek, bekapcsolódnak a beszélgetésbe, mesélnek ők is valamit...De ha el akarnak menni, menjenek nyugodtan, akkor is, ha mi még még nem fejeztük be, vagy nagy családi összejöveteleknél, ha még nem volt desszert a gyerekek elmennek játszani és visszajönnek a sütire. Ez egy kivétel az alól, hogyha elmentek, akkor utána már nincs folytatás és még sok ilyen kivétel létezik persze. Mereven hangzik, hogy az a szabály, hogyha elment már nem jöhet vissza, így leírva talán az, de nálunk ez a való életben nem igazán téma, teljesen természetes és valahogy úgy váltak ezek a dolgok azzá, hogy nem szajkóztuk, nem voltak ebből hisztik, mert azon kevés dolgok közé tartozik, amit így csináltuk a kezdetektől és kész. (Bár mást is ennyire végig tudtuk volna vinni az elejétől). És szeretném leszögezni, hogy ez nem szerencse kérdése, hanem következetességé, az evés körüli kérdésekben a gyerekek szerintem sokkal hamarabb megértik és elfogadják a szabályokat, hiszen az éhség nagy úr, egyszer rohan el félig jóllakottan játszani, akkor még csak elmagyarázza az ember hogy ezt nem, következőre meg nem engedi enni játék után és szerintem egy gyerek sem önmaga ellensége. Megérti, hogyha elmegy nem kap (feltéve, hogy tényleg nem kap, akkor sem ha nagy boci szemekkel néz fél óra múlva és az egészséges nem szeretem ételt is megenné), garantáltan nem fog legközelebb elmenni. Ezeknek egyébként sokkal mélyebb tartalma is van, mint az, hogy ne rohangáljon el evés közben, fontos tapasztalat más téren is, például, hogy a tetteknek következménye van...<o:p abp="2334"></o:p></span></div>
</div>
<div abp="2335" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2336">
<span abp="2337" lang="HU"><br abp="2338" /></span></div>
</div>
<table abp="2339" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody abp="2340">
<tr abp="2341"><td abp="2342" style="text-align: center;"><div abp="2343">
<a abp="2344" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHPAqef_-RfcNDZQ_LEVOeJjSVItx9BvQ06WIM-M7oDJReR1CLPbzsURMNajf3Vr28eDFwycRd84SWpG19D_Tgia49SNTdF057tmSAk1Ej2LBUSEklpRZPKJtDLXs7o0oK6CK4zZN1j-bW/s1600/IMG_9742+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img abp="2345" border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHPAqef_-RfcNDZQ_LEVOeJjSVItx9BvQ06WIM-M7oDJReR1CLPbzsURMNajf3Vr28eDFwycRd84SWpG19D_Tgia49SNTdF057tmSAk1Ej2LBUSEklpRZPKJtDLXs7o0oK6CK4zZN1j-bW/s320/IMG_9742+%25281%2529.jpg" width="320" /></a></div>
</td></tr>
<tr abp="2346"><td abp="2347" class="tr-caption" style="text-align: center;"><div abp="2348">
Házi kifli</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div abp="2349" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table abp="2350" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody abp="2351">
<tr abp="2352"><td abp="2353" style="text-align: center;"><div abp="2354">
<a abp="2355" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaGJgQNhPKi7qYG78yiPkEF2UnG21C80tOhgA7bpl_zxNFV1s2nXoelW-DsjG1IVzCll_qS2rwXuXOD6C-P0fZOECx_-ROLr2VAWWLVJLtqX9ynDuK98KvWerHsMeVznYj0bNNLe0zBHdr/s1600/IMG_0252.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img abp="2356" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaGJgQNhPKi7qYG78yiPkEF2UnG21C80tOhgA7bpl_zxNFV1s2nXoelW-DsjG1IVzCll_qS2rwXuXOD6C-P0fZOECx_-ROLr2VAWWLVJLtqX9ynDuK98KvWerHsMeVznYj0bNNLe0zBHdr/s320/IMG_0252.jpg" width="240" /></a></div>
</td></tr>
<tr abp="2357"><td abp="2358" class="tr-caption" style="text-align: center;"><div abp="2359">
Nan, humusz és zöldségek</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div abp="2360" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2361">
<span abp="2362" lang="HU"><br abp="2363" /></span></div>
</div>
<div abp="2364" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2365">
<span abp="2366" lang="HU">Nehéz végignézni, hogy a gyerekeink mindenféle egészségtelen és elveinkkel ellenkező dolgot esznek boldogan, főleg ha ez napokon keresztül tart és a család vagy barátok amúgy is fenntartásokkal viseltetnek az étrendünk iránt és a gyerek lelkesedését mintegy önigazolásként értékelik. Szegény, most legalább ehet ezt vagy azt gondolják titkon vagy nem is annyira titkon. Mert hát nem az ő döntése, hangzott el már többször is az a mondat, amitől bevallom ideges leszek. Mert melyik gyereknek a saját döntése az, hogy mit eszik? remélem nem soknak, mert számomra az, hogy mindent (khm most tudnék ide egy három betűs szót írni, de az nem lenne elegáns) összeesznek válogatás nélkül, sőt minél egészségtelenebb láthatóan annál izgibb, pont azt igazolja, hogy milyen jól teszem, hogy határt szabok és irányt mutatok, merthogy erre igencsak nagy szükségük van. A mi gyerekeink tésztát ennének és édességet, ha szabadon dönthetnének. A húsevés vagy más állati eredetű táplálék sem a gyerek döntése, sőt a legtöbb esetben még csak nem is a szülei döntse, hanem a szociokulturális közeg hatása, amibe beleszületett. Sok esetben nem tudatos döntés eredménye, a húst, a tej vagy tojástevés, az állati eredetű táplálkozás, hanem ez az alapvető. Ahogy a mirelit, gyors, félkész, cukrozott, ízfokozóval agyonnyomott ételek fogyasztói is a reklámok és a fogyasztói kultúra áldozatai. Szóval minket vagy a gyerekeinket senki ne sajnáljon, mert semmi hátrány nem éri őket. Más gyerekeknek sem ellenőrzik a szüleik a vitaminszintjét meg a különböző tápanyagok bevitelét óraműpontossággal, pedig attól, hogy „mindenevő” egyáltalán nem biztos, hogy eleget visz be belőlük és egészségesebben, változatosabban táplálkozik.<o:p abp="2367"></o:p></span></div>
</div>
<div abp="2368" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2369">
<span abp="2370" lang="HU">Amit még nagyon fontosnak tartunk, hogy a zöldségekből, gyümölcsökből a lehető legjobb minőség kerüljön eléjük, ami érett, lédús, roppanós, és nem csak annak néz ki. Ha valaki éretlen barackot eszik és még sosem evett olyat, aminek a könyökén folyt a leve talán el sem tudja képzelni milyen a jó barack és azt találja mondani, hogy ő nem szereti. Mint az is, aki csak bevásárlóközpontok neon lámpái alatt érlelt fehér répát, uborkát vagy salátát kóstolt, ami amellett, hogy színtelen még íztelen is. Ezért nem örülök, ha valaki télen az import szőlővel kínálja a gyerekeinket, meg a kőkemény barackkal és vízizű dinnyével. Mert azt szeretnénk, hogy ezeket szeresség, éppen ezért nem érdekel a nyafogás, nem veszek epret május és szőlőt szeptember előtt, kivárjuk a szezonját, annál jobban esik. <o:p abp="2371"></o:p></span></div>
</div>
<div abp="2372" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2373">
<br /></div>
</div>
<div abp="2374" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2375">
<span abp="2376" lang="HU">A napjaim nagy részét a konyhában töltöm. Igyekszem egyszerűsíteni, nem főzök bonyolult dolgokat, sokszor több napra előre főzök mégis az időm jelentős része megy el ételkészítéssel vagy az étkezések utáni elpakolással. Éppen ezért nagyon nehéz pillanatok azok, amikor bele sem kóstolnak abba, amit csinálok, vagy közlik, hogy fúj még az asztalhoz leülés előtt. Az is érzékenyen érint, ha kritizálják a táplálkozásunkat, a vegánság nem kis támadási felületet ad. Rengeteg energia, tudatosság van a spontán összedobtam valami finomat és egyszerű ételek mögött. Piacozás, kertészkedés, befőzés, receptkeresés, kísérletezés. Hiszem, hogy van értelme, nem kárbaveszett fáradtság, hiszen azonkívül, hogy enni az egyik legnagyobb öröm, a családi összejövetelek esszenciája és az egészségünk kulcsa. Nekem ez éppen elég érv amellett, hogy ennyi figyelmet és energiát rakjak bele.<o:p abp="2377"></o:p></span></div>
</div>
<div abp="2378" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2379">
<span abp="2380" lang="HU"><br abp="2381" /></span></div>
</div>
<div abp="2382" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2383" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIaunS38V8h2dnEkkW1IB3BxGb3VWRrwwc6AgDLJpEFLrT5XdYhOlYpdtF5gyl8zPslnbWBhG7E5gYhVl-HpISeGx-qEKpPgMYCMWWie5Owh0ZYwktuXFgx3va1x3HgW5UDOinnQ0jleQ7/s1600/IMG_2498.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2384" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIaunS38V8h2dnEkkW1IB3BxGb3VWRrwwc6AgDLJpEFLrT5XdYhOlYpdtF5gyl8zPslnbWBhG7E5gYhVl-HpISeGx-qEKpPgMYCMWWie5Owh0ZYwktuXFgx3va1x3HgW5UDOinnQ0jleQ7/s320/IMG_2498.jpg" width="240" /></a></div>
<div abp="2385" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2386" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2387" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEALx2e-pBPEiUwIv5oz0hPN6CGLFSK3cv3uYoS5zeB6YXsS0dg6dQvcif4eh7gmhEmCeWRbyOZbL4W9iLVsI3ndq_v-P9xiE3284MqmNZwQaY4tAlRbxildij3YBj1dr3Hv5er8uqaLlW/s1600/IMG_2503.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2388" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEALx2e-pBPEiUwIv5oz0hPN6CGLFSK3cv3uYoS5zeB6YXsS0dg6dQvcif4eh7gmhEmCeWRbyOZbL4W9iLVsI3ndq_v-P9xiE3284MqmNZwQaY4tAlRbxildij3YBj1dr3Hv5er8uqaLlW/s320/IMG_2503.jpg" width="240" /></a></div>
<div abp="2389" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2390" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a abp="2391" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOk_4shDiEvCNNy8nTj0SFkfjb3kNXjNIaVItWc99UmMGcSmc5fxn1g0ekN_acugRBeKRIIK42HiU0kCdELPdYpZ6nm45uYG9F72oRlQtIKFiftC3tNJNC_KamEDUq7xqMIiKKOo7FZI3I/s1600/IMG_2509.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img abp="2392" border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOk_4shDiEvCNNy8nTj0SFkfjb3kNXjNIaVItWc99UmMGcSmc5fxn1g0ekN_acugRBeKRIIK42HiU0kCdELPdYpZ6nm45uYG9F72oRlQtIKFiftC3tNJNC_KamEDUq7xqMIiKKOo7FZI3I/s320/IMG_2509.jpg" width="240" /></a></div>
<div abp="2393" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2394" class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div abp="2395" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2396">
<span abp="2397" lang="HU"><br abp="2398" /></span></div>
</div>
<div abp="2399" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2400">
<span abp="2401" lang="HU"><br abp="2402" /></span></div>
</div>
<div abp="2403" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2404">
<span abp="2405" lang="HU"><br abp="2406" /></span></div>
</div>
<div abp="2407" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2408">
<br /></div>
</div>
<div abp="2409" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2410">
<br /></div>
</div>
<div abp="2411" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2412">
<br /></div>
</div>
<div abp="2413" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2414">
<br /></div>
</div>
<div abp="2415" class="MsoNormal" style="font-family: "calibri"; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;">
<div abp="2416">
<br /></div>
</div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-64770074878470114402019-05-14T08:40:00.000-07:002019-05-14T09:06:31.196-07:00A vegánságról<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="font-family: "georgia";"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="font-family: "georgia";"><i>Miért lettem vegán és milyen érzés vegánnak lenni? Mit jelent ez nekem, nekünk? A családomnak? A világnak?</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="font-family: "georgia";"><i><br /></i></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaoKwaDcd5Ud_A3VDGkn5h5Debehh6XfsTMaGBQs6JpU6S-aLsgFquVIWU-yOfjgdF_M13OPFT-8Ij4_pfi46pVAIQs7ini0YAwKz0-SNR-vn8aj9LmzLlxpoqQyiGvRAF0H2PWVfw0y3J/s1600/calf-244030_960_720.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="637" data-original-width="960" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaoKwaDcd5Ud_A3VDGkn5h5Debehh6XfsTMaGBQs6JpU6S-aLsgFquVIWU-yOfjgdF_M13OPFT-8Ij4_pfi46pVAIQs7ini0YAwKz0-SNR-vn8aj9LmzLlxpoqQyiGvRAF0H2PWVfw0y3J/s320/calf-244030_960_720.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="font-family: "georgia";"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="font-family: "georgia";">Egy este alatt lett egyértelmű mindaz, ami folyamatában azért már egy jó ideje tart: nem fogunk többé állati eredetű dolgokat enni. A Földlakók című film szembesített olyan dolgokkal, jelenségekkel, amelyeket már tudtunk vagy tudnunk kellett volna csak nem gondoltunk bele és olyanokkal is, amelyekről fogalmunk sem volt. Sosem gondoltam hogy a reggeli tejeskávém, omlettem összefüggésben van a klímaváltozással és a fenntarthatósággal és, hogy az egészséges ételként kanalazott joghurtom azonkívül, hogy tele van zsírral egy másik élőlény szenvedése árán kerül az asztalomra. A tejtermékek jelentették a legnagyobb kihívást számomra, imádom azaz imádtam a tejet, a joghurtot, a sajtokat és mindent, ami tejjel készül: tejberizs, gríz, zabkása, palacsinta, krémlevesek, igazából rengeteg dologban van tej, az ember talán nem is gondolná, sokan őszintén abban a meggyőződésben élnek, hogy alig fogyasztanak tejet. De elég csak egy villanásra eszembe idézni a síró kisbocit, akit egy lábánál fogva rángatnak el az anyjától vagy egy másik felvételt, amibe külön karámba születik meg a kisborjú, hogy már az elvétel se okozzon gondot, és tudom, jó döntés. Talán nem kényelmes de mindenképpen ez a helyes. Miután beszereztünk egy növényi tejkészítő gépet már egyáltalán nem is érezzük lemondásnak, a kókusztejre, rizstejre vagy mandulatejre nehéz helyettesítőként tekinteni, sokkal-sokkal finomabb mint a tehéntej. (Hozzátenném, hogy tejkészítő gép nélkül is finom növényi tejeket lehet készíteni, édesanyám például anélkül készíti, számtalan recept található az interneten.) Jó ideig a film hatása alatt voltunk, a célja nem is titkoltan ez, nálunk abszolút sikerrel járt. Én úgy ültem le megnézni, hogy tudtam, hogy nem okoz gondot, ha többé nem eszek húst és más állati eredetű dolgot, de nem hittem azért, hogy ez ilyen éles váltás lesz, hogy aznap estétől vegán leszek. Húst már jó ideje nem fogyasztunk csak másoknál, itthon hébe-hóba volt sonka vagy esetleg más szalámi időről-időre, de leginkább a gyerekek ették, mi nem. Tejtermékekkel viszont mindig tele volt a hűtőnk, ahogy a méz is üveg számra állt a kamrában. Amikor eldöntöttük, hogy áttérünk a növényi étrendre hagytunk pár hét kifutást a még meglévő élelmiszereinknek, és körülbelül 4-5 hét volt az az idő, ami alatt teljesen kicserélődött vegán megfelelőkre a kamra és a hűtő tartalma. Az érdekes az, hogy szinte mindenre található olyan alternatíva, ami növényi, legalább annyira finom, ha nem finomabb, egészségesebb, mint az állati eredetű megfelelője és a legfontosabb, hogy nem kerül egy állat életébe, szenvedésébe. Ha pedig kiválthatóak az állati eredetű készítmények, ételek, akkor miért is használnék állati eredetű dolgot ráadásul fölöslegesen hiszen nemcsak, hogy lehetséges nélkülük élni, de sok szempontból egészségesebb is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="HU" style="font-family: "georgia";">Sokkoló volt nézni, hogy mi történik az állatokkal, hány módon szenvednek, halnak meg, elképesztő az emberi leleményesség, hogy hány módon vagyunk képesek kihasználni, kizsákmányolni magunk körül az élővilágot. A legdöbbenetesebb azzal volt szembesülni, hogy a tisztelet vagy az alázat legkisebb jele nélkül teszik mindezt, kegyetlenül, mindenféle empátia vagy jóérzés nélkül, csak a profitot és a hatékonyságot tartva szem előtt. Hogyan lehet az élet, legyen az bármilyen, alárendelve ilyen szempontoknak? A téma messzire vitt bennünket, egyre inkább szembesülünk azzal, hogy minden ami kényelmes, megkönnyíti vagy egyszerűbbé teszi az életünket mind-mind valakinek vagy valaminek a kihasználása árán történik. Sokat beszélegtünk erről, sokszor előjön a téma és eddig arra jutottunk, hogy az egyetlen igazi megoldást a (mindennemű) fogyasztás mérséklése jelenti.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "georgia";">Vissaztérve a vegán életmódra, az átállás egyáltalán nem volt nehéz, de nyilván az étkezéseink és bevásárlásaink plusz figyelmet és gondolkozást igényeltek a mindennapokban. Az átállás nehézsége nagyban függ attól, hogy a korábbi táplálkozás mennyiben volt más, a mi étrendünk alapvetően zöldség és gyümölcs alapú volt korábban is. A tejtermékeket és a tojást kellett megtanulnom pótolni, az omlettet, palacsintát, bundáskenyeret, kevert tésztákat vegánosítanom kellett. Mivel az internet tele van jobbnál jobb receptekkel, inspiráló képekkel, blogokkal </span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">és gyakorlatilag a csapból is ez a téma folyik nem olyan extrém ez az életmód, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Az alapanyagok elérhetőek, válogathatunk a webshopok kínálatából, akik bizonyos összeg felett, ami nálunk egy átlagos bevásárlásn</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">ak felel meg, h</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">ázhoz hozzák a rendelést. Az áruk nem olcsó, de összességében nem érzem drágábbnak a vegyes táplálkozásnál, hiszen a sajtok, joghurtok, méz vagy jó minőségű sonkáknak is megkérik az árát, ugyanígy megtalálhatóak a drágább hozzávalók a vegán étkezésben is. Az egészségre költeni pedig a legjonn befektetés, így ha az egészséges életmód bizonyos vonatkozásokban drágábbnak bizonyul, még mindig olcsóbb mint egy élethosszig tartó gyógyszer szedése vagy krónikus betegség kezelése vagy bármilyen orvos</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">i beavatkoz</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">ás. De én hiszem azt, hogy nem kell feltétlenül drágábbnak lennie annak, ami egészséges és ami drágábbnak is bizonyul, kiderül, hogy hosszú távon mégiscsak az az olcsóbb. A vegyes táplálkozásnál sem preferáltuk a csomagolt, félkész ételeket, amelyek gyorsak, kényelmesek és bár megkönnyítik a konyhában eltöltött időt nyilván drágábbak is és nekem </span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">valahogy instant megold</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">ások, még akkor is ha természetes összetevőket tartalmaznak. Így a vegán étrendben is a friss alapanyagokat részesítjük előnyben, nem veszünk mindenféle liszt és porkeverékeket, előre elkészített ételelet és a más csomagolt, dobozol</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">t, iparilag el</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">őállított termékeket igyekszünk minimalizálni. Divat a vegán és a különböző mentes étrendek, sokan igyekeznek ezt meglovagolni, üzletet csinálnak belőle az egészséges életmód és a környezetvédelem elvei mögé bújva népszerűségre és jó sok pénzre tesznek szert. A nagy kínálat előnyei mellett oda kell figyelni, hogy az ember ne dőljön be a csoda élelmiszereknek, amelyek tápértékben semmivel nem jobbak, mint amiket maga is el tud készíteni. Fél életemet (ha nem a háromnegyedét) a konyhában töltöm, és bevallom néha szeretnék kevesebbet hogy más jó dolgokra is több időm jusson, de valahogy nehezen visz rá a lélek az instant megoldásokr</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">a. Nekem a muffinhoz, a nudlihoz, a keny</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">érsütéshez, magához a főzéshez, ételkészítéshez hozzátartozik az valapanyagok kimérése, a kutyulás, öntögetés, a rászánt idő, így egy zacskóból kiöntve bàrmilyen jó vagy egészséges, nem ugyanaz az esti vacsora vagy vasárnapi ebéd. Ezzel együtt megértem (én ne érteném?) ez</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">eknel a term</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">ékeknek a módjával való alkalmazását, mert mindenkinek más az èletmódja és fontossági sorrendje, van létjogosultsága az instant megoldásoknak is. Nincs cselédség, háztartási alkalmazott (a béke kedvéért) egy modern nő a konyhájában csak </span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">mag</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">ára, a gépeire támaszkodhat és időnként jól jön nekem is a falafel por, az üveges borsó meg a puffasztott búza. Az arányok a fontosak.</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";"><o:p></o:p></span></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; font-stretch: normal; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "georgia";">A veg</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">án étrend ebből a szempontból is ideális számomra, az ételek elkészítése átlagosan harmad annyi időt igényelnek, </span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">kevesebb az el</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">őkészítés, sütés, főzés. Főleg a desszerteknél figyelhető meg számottevő különbség, sok a nyers alapanyag, amit csak keverni vagy turmixolni kell</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">.<o:p></o:p></span></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; font-stretch: normal; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ05TxRmFMaDpjiNM_t6CrJC_kvc_8yEfDP556g1XufqfcOoFw5K-rnJteR7_p-Pod5mA3VmLBnympDV1LyLfWF9PRcpx8CYdAOfADUajU8NPUSq_YMppvyDmuAkcAiGfE16_12_1vDB1h/s1600/malac.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="360" data-original-width="400" height="288" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ05TxRmFMaDpjiNM_t6CrJC_kvc_8yEfDP556g1XufqfcOoFw5K-rnJteR7_p-Pod5mA3VmLBnympDV1LyLfWF9PRcpx8CYdAOfADUajU8NPUSq_YMppvyDmuAkcAiGfE16_12_1vDB1h/s320/malac.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; font-stretch: normal; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "georgia";">Még annyit szerettem volna a vegánsággal kapcsolatban leírni, hogy milyen érzés. Vegánnak lenni. Nem szeretem a cimkéket, mert leegyszerűsít az embert, fogalmakat, elveket. Másrészt elköteleződéssel jár, vannak, akik nem is szeretik magukat </span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">“</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">vegánnak</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">”</span><span style="color: #454545; font-family: "georgia";">hívni, mert bizonyos dolgokat, nem tartanak be és így egyszerűbb, ha ők inkább nemvegánok. Én azt gondolom, ahogy a vegánság definíciójából is következik, hogy a fontos nem az, hogy elmondhassuk magunkról, hogy vegánok vagyunk és ez különlegesebbé, jobbá vagy érdekesebbé tegyen a többi embernél, hanem a folyamat, a változás és mindenknek egyénileg kell megítélnie, hogy számára mi mennyiben és mennyi idő alatt válllható, megvalósítható.<o:p></o:p></span></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "georgia";">Mi Húsvét környékén foglmaztuk meg egy beszélgetés során, hogy amit érzünk arra a legjobb szó a megkönnyebbülés. Megkönnyebbült a testünk, de ami még fontosabb: a lelki megkönnyebbülés érzése. Amikor beszélgettünk arról, hogy ki mit érez a hagyományos húsvéti ételekből való kimaradásról, mint a sonka, tojás, ugyanazt az érzést fogalmaztuk meg Ricsivel. Kicsit, talán mindketten féltünk, hogy a másiknak megfosztottság érzése van a közelgő ünnep miatt, de mint kiderült éppen ellenkezőleg. Sőt, jó érzés kimaradni belőle, hogy nem veszünk részt valamiben, amibe belegondolva egyébként is rossz érzésünk volt, csak korábban elnyomtuk ezeket a gondolatokat, magyarázatokat gyártottunk rá (nem fáj neki, ezért tenyésztik, ez így természetes, kell a kiegyensúlyozott étrendhez stb) mert erősebb volt a társadalmi késztetés, a megszokás, mint a saját belső hangunk. Nem kerülnek olyan dolgok az asztalunkra, a testünkbe, amit korábban ha fenntartásokkal ugyan, de fogyasztottunk és nem jelentett mást, mint ízt, élvezetet és táplálékot, ami erőszakkal jött létre, erőszakkal halt meg és vált azzá, ami számunkra korábban a táplálkozás természetes részét képezte: kolbásszá, szalámivá, hússá... Tiszta érzés, hogy a táplálkozásunk nem kerül más élőlények szenvedésébe, életébe, a megfosztottság helyett sokkal inkább a béke jár át bennünket, egység a természettel, a bennünket körülvevő csodálatos világgal, amiben jó érzés úgy létezni, hogy minél kevesebbet ártunk. <o:p></o:p></span></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpXx2obl3mYcR3PkQOwnLLUMxYTZWaxquI9breQ9RexexLQgqp96eU9n7-J0lwir8SljRUd84ibufFJjTOY4KdCT0zJGDLCrtm4E0wwy8P-yZeJIc-2DX_-AH6SJkUq95e0aQ4nthBKdXJ/s1600/980b332b539af759005eb72485cef898.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="625" data-original-width="500" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpXx2obl3mYcR3PkQOwnLLUMxYTZWaxquI9breQ9RexexLQgqp96eU9n7-J0lwir8SljRUd84ibufFJjTOY4KdCT0zJGDLCrtm4E0wwy8P-yZeJIc-2DX_-AH6SJkUq95e0aQ4nthBKdXJ/s320/980b332b539af759005eb72485cef898.jpg" width="256" /></a></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<i><span style="border: 1pt none; color: #333333; font-family: "georgia"; padding: 0cm;">„A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire megvalósítható és lehetséges –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból, továbbá támogatja az állatok kihasználásától mentes életforma és alternatívák növekedését, népszerűsíti az emberekre, az állatokra és a környezetre gyakorolt pozitív hatásait. Étkezési szempontból pedig kizárja az összes részben vagy teljesen állati eredetű alapanyagot.”<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<i><span style="border: 1pt none; color: #333333; font-family: "georgia"; padding: 0cm;"><br /></span></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP-PDm9r7xhTjl1NFFhbNk7yvvt_17qSygkMgJizQ63a2dqitBOn9D-w4i8uO7eBzaM65JBlmUVZ_OYwns50B6oKe8mbCHK6QOPoKm5yNU30An7mQXYDrPfIlP-3djCQdo6gN2Du0vrbA6/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="270" data-original-width="480" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP-PDm9r7xhTjl1NFFhbNk7yvvt_17qSygkMgJizQ63a2dqitBOn9D-w4i8uO7eBzaM65JBlmUVZ_OYwns50B6oKe8mbCHK6QOPoKm5yNU30An7mQXYDrPfIlP-3djCQdo6gN2Du0vrbA6/s320/giphy.gif" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i>“Ő nem mindanható, ahogy mondják, nem Ő az, akitől minden ered, ami itten nő és él. Ő nem áll felettünk. Csak mellettünk van Ő, és olyan, mint mi magunk, s mint mi magunk, ismeri a félelmet, a szükséget, a fájdalmat, hasonlatosan hozzánk. Őt is le lehet győzni, és akkor ott fekszik tehetetlenül a földön, mint mi...Valaki más van mindnyájunk fölött...mifölöttünk és Őfelette”</i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i>/Félix Salten: Bambi/</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<i><span style="border: 1pt none; color: #333333; font-family: "georgia"; padding: 0cm;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Calibri; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div style="font-family: "Times New Roman"; margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-45253651896356379662019-05-09T00:50:00.001-07:002019-05-09T01:22:31.638-07:00Vegán fagyi <i>"Anya, Te hogy tudtál megtanulni ilyen jó fagyit készíteni? Attól a pécsi cukrászdától? - kérdezte az erdei gyümölcsös fagyit kanalazva a kislányom. Ez a legnagyobb dicséret, amit fagyira kaphattam, Pécsen volt ugyanis a legjobb fagyizó, ahol valaha is fagyit ettünk (igen igen, beleértve a szigligeti fagyizót és az olasz Grom vagy a francia Berthillon fagyit is)</i><br />
<i><br /></i>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4gRtTWJWS5oexI8Sn2DC71mmV7cwLyCf0uG1G8qsdJ6OaHrLXKZowjTfvVoSzUrBLHFFhW3KpZEaLF2G2LFzWRkSmLw78zYnFqdFn3ts6yG8IRJe8xrn-p8WSsStI7HpqlIr5NYsmu-X2/s1600/IMG_0212.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4gRtTWJWS5oexI8Sn2DC71mmV7cwLyCf0uG1G8qsdJ6OaHrLXKZowjTfvVoSzUrBLHFFhW3KpZEaLF2G2LFzWRkSmLw78zYnFqdFn3ts6yG8IRJe8xrn-p8WSsStI7HpqlIr5NYsmu-X2/s640/IMG_0212.jpg" width="480" /></a></div>
<i><br /></i>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Nemcsak tej és tojás, hanem hozzáadott cukormentes is, tulajdonképpen nem más, mint egy kis tál gyümölcs fagyasztva és pürésítve, aminek olyan íze van, mint a legjobb fagyizókban kapható gyümölcsfagyinak. A gyerekek sosem esznek meg ekkora lelkesedéssel ekkora mennyiségű gyümölcsöt egyszerre, így nekem külön sikerélmény ez a része is. A napom nagy részét a konyhában töltöm, amit meg nem, azt is azon gondolkozva, hogy mit is fogok ott majd csinálni, készíteni, úgy érzem, hogy mindent elárasztanak a jobbnál jobb gasztroblogok, receptek, az alap banánfagyit is instagramon (Marosi László) láttam meg, magamtól sosem gondoltam volna, hogy ilyen krémes fagylaltot lehet készíteni csak gyümölcsből, ráadásul fagyigép nélkül. Az erdei gyümölcsös verzió már saját fejlesztés, azt büszkén vállalom. Ha nem is túl gyakran, azért előfordul, hogy mondják, hogy írjak le, adjak oda recepteket és mióta áttértünk a teljes értékű növényi táplálkozásra a családom lett a legfőbb igénylője a receptjeimnek. Édesanyám szerencsére nagyon nyitott és érdeklődő, szívesen tanul újat érdeklik az új alapanyagok, technikák így főleg miatta fotózom le az ételeinket, hogy neki elküldve ötleteket adjak (meg apukámnak, hogy elhiggye nem kizárólag zöldségeket rágcsálunk és aszkéta étrenden élünk). Anyukám munka mellett nem ér rá blogokat böngészni, recepteket keresni, hiába van velük tele minden nem jutnak el hozzá. És ha elmondom neki egy mondatban, hogy jaj ez nagyon egyszerű (mert tényleg azok, talán kicsit mókás is receptnek hívni a leírásukat) nem jegyzi meg, mert mással van a mindennapjaiban elfoglalva, nem erre fókuszál, ahogy én is képtelen vagyok megjegyezni bizonyos dolgokat, egyszerűen nem áll rá az agyam. Újra és újra el kell olvasnom, megnéznem a videókat róla... Szóval megértem Őt. És ha már neki lefotóztam, és leírom, miért ne rakjam fel, hátha másnak is jól jön. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS6yChg51Ef_QR6c0amzSB0wwUbaWhKsu3Va_YE9MDcrMBIGG5eTUivc2IGMB4c5dxP_xAn9OHh1NUh0CLs_SfYwuYru-erHXr15jbSead1t5Etm9Uj9Z7J0VQMt_l461-6tgniBP1el05/s1600/IMG_E0270.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS6yChg51Ef_QR6c0amzSB0wwUbaWhKsu3Va_YE9MDcrMBIGG5eTUivc2IGMB4c5dxP_xAn9OHh1NUh0CLs_SfYwuYru-erHXr15jbSead1t5Etm9Uj9Z7J0VQMt_l461-6tgniBP1el05/s400/IMG_E0270.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<i>Recept</i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Banánfagyi</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Mindennek az alapja a banán. Fogunk fejenként egy banánt, meghámozva betesszük egy dobozban mélyhűtőbe legalább egy napra. Majd kivesszük, villámgyorsan karikákra vágjuk, hogy ne olvadjon meg, betesszük a szeletelőgépbe, meghintjük fahéjjal, megnyomjuk a gombot és krémesre keverjük. Tálkákba merjük, friss gyümölcsökkel, kókusz pehellyel, magokkal vagy bármi mással díszítjük.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Erdei gyümölcsös fagyi</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Fejenként most elegendő fél banánnal számolni. Ezt ugyanúgy ahogy a banánfagyinál lefagyasztva felkarikázzuk és szintén frissen kivéve a mélyhűtőből hozzáadunk egy nagy marék fagyasztott gyümölcsöt, én erdei gyümölcskeveréket használtam,volt benne málna, szeder, ribizli, cseresznye. Megnyomjuk a gombot és voila, kész a fagyi. A banán íz ez alkalommal egyáltalán nem érződik, de cukor helyett tökéletesen édesíti a fagyinkat.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Ki fogom próbálni érett puha mangóval is.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuSLnTzX7HCc6HVy8B326odD_Lbi8YF_-KdxEhFn932fzngtEgzKYHWBP5fcM4CUX6S3rt4CmWkQ3fbxpBZUiRO94aH8ak5840U8cSm-RGNFkYDdpiaYTGYloshq8KIh3bAB9Tf7FTyKmS/s1600/IMG_E0271.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuSLnTzX7HCc6HVy8B326odD_Lbi8YF_-KdxEhFn932fzngtEgzKYHWBP5fcM4CUX6S3rt4CmWkQ3fbxpBZUiRO94aH8ak5840U8cSm-RGNFkYDdpiaYTGYloshq8KIh3bAB9Tf7FTyKmS/s400/IMG_E0271.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5EJkcS3difngZlS7ttJJZMc_sjv-SdyU0DPLkK48kBmT5P2omQH0l_a4OzVaeDtxdnw__1HRe_PpOOLEVa7yTMU7KXuwhl-ZN8xswGUOStvE7237T5NF2MsJHc3pkosehPdSYdgQvD75O/s1600/IMG_E0215.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5EJkcS3difngZlS7ttJJZMc_sjv-SdyU0DPLkK48kBmT5P2omQH0l_a4OzVaeDtxdnw__1HRe_PpOOLEVa7yTMU7KXuwhl-ZN8xswGUOStvE7237T5NF2MsJHc3pkosehPdSYdgQvD75O/s640/IMG_E0215.jpg" width="480" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-9223712107522285132019-03-15T03:37:00.002-07:002019-03-15T04:16:39.713-07:00A mosható pelenkázásról - Zero Waste<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqXmJTb9EBV8jTeYQa1-nIBSPl8RMGsM_hAzevZzLfWODsJ6IhXUA7ObUJV-EUuVGagigMoSybb6kNfAatoDAHs6Ap94aZdNf8QYdJHTIND3p03hkI96bnXK37xiSmsakHJ3rwma5O9y4C/s1600/IMG_E8404.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqXmJTb9EBV8jTeYQa1-nIBSPl8RMGsM_hAzevZzLfWODsJ6IhXUA7ObUJV-EUuVGagigMoSybb6kNfAatoDAHs6Ap94aZdNf8QYdJHTIND3p03hkI96bnXK37xiSmsakHJ3rwma5O9y4C/s320/IMG_E8404.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9iWvgqgiPLK8bsZE7hHBDDJe0QZkf4Pgy1yHEYlEG9RSF1zbLnLbCKQQEnd9ahOvxk_9ox8OM4_KaEGPm5IVOFHi6b4DmaGEHU8UkGpi0TWpjmd7tumCD7Cd-VBG1JpxNzax5QMGJccXz/s1600/File+Mar+15%252C+11+20+42.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9iWvgqgiPLK8bsZE7hHBDDJe0QZkf4Pgy1yHEYlEG9RSF1zbLnLbCKQQEnd9ahOvxk_9ox8OM4_KaEGPm5IVOFHi6b4DmaGEHU8UkGpi0TWpjmd7tumCD7Cd-VBG1JpxNzax5QMGJccXz/s400/File+Mar+15%252C+11+20+42.jpeg" width="400" /></a></div>
<br /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Az egész úgy kezdődött, hogy télen, amikor leesett a hó nem szállították el a szemetünket, egészen egyszerűen nem jött fel a kukásautó oda, ahol lakunk. Nem volt nagyon vicces a helyzet, tekintve, hogy egy erdő mellett van a házunk, így ha kint hagyunk egy zacskó szemetet azt egy-két óra alatt szétkapják az állatok. Amikor megtelt a kuka és elkezdtük beletömködni az újabb zsákokat, ez meg is történt. Gumikesztyűben szedegettük az udvarról a szemetet, volt idő és lehetőség újragondolni, amiket ott találtunk. Egy alkalommal, csaknem két hétig nem vitték el a szemetünket és kreatív megoldásokhoz kellett folyamodnunk a tárolását illetően. Mivel nincs semmiféle melléképületünk, garázs, tárolók ilyesmi, és a házban sem tudtuk hova tenni, jobb híján az autóm csomagtartójába kezdtük el berakni a zsákokat, aminek jó részét a pelenka tette ki. Gyermekágyi időszak alatt úgysem vezethettem és mínusz fokok voltak, ez tűnt a legjobb megoldásnak. Igaz, amikor anyukám, aki velünk volt, párszor elvitte a kocsit, vigyáznia kellett a kanyarokban, hogy ne a nyakában kössön ki a szemét. Szelektív hulladékgyűjtés, az számunkra teljesen sci-fi kategória. Elméletileg létezik ugyan a faluban, két-három hetente jönnek és begyűjtik a házaktól, de azt mégis hova tennénk, mikor a sima szemetünket sem viszik el hetekig és annak a tárolása is gondot okoz. Ráadásul teljesen random időpontokban jönnek, az egész rendszer számomra követhetetlen és, hogy az életemet a szelektív szállítás köré szervezzem, az jelenleg nem kivitelezhető. Mert például ha elmegyek piacra és éppen aznap van, akkor órákkal előbb ki kellene tenni, de mire odaérnének jó eséllyel már vagy a szél elfújja, vagy a kutyák vagy egyéb állatkák megbontanák. Egyébként meg a falubeliek szerint hol jönnek hol nem és ha nem megfelelő szögben, módon van kirakva, otthagyják, a szelektíves (és hagyományos) kukásautó után nyargalászó ember látványa előfordul mifelénk. Van egy hulladék udvar ugyan a közelünkben lévő városkában, de egyáltalán nem esik sem útba sem időben Ricsinek. Hétvége? Hát igen tölthetnénk szemétszállítással is akár. És nekem nagyon fontos, tényleg fontos a környezetvédelem, de azért azt mégis túlzásnak érzem, hogy egy másik városba szállítgassuk hétvégente a szemetet ennek jegyében. Mégsem pár utcával arrébbról van szó és az idő, amit együtt tölhetünk mindennél értékesebb. Nagyon sokat beszélgettünk erről az egészről a fenti gondolatébresztő események hatására és arra jutottunk, hogy túl sok szemetet termelünk és igencsak meglepődtünk, amikor beköltöztünk a házunkba, hogy az átlagnál pár literrel nagyobb kukánkba is időnként alig fér el a szemét, amikor normális esetben hetente kétszer viszik el. (Már ha ugye elviszik). Az egyetlen megoldás, ha a szemetünket drasztikusan csökkentjük. Kézenfekvő volt első lépésként a mosható pelenkára váltás hiszen a szemét nagy részét a több zsáknyi pelenka tette ki (imádkoztunk, hogy ne süsse nagyon a nap az autót). Egyben látni két heti termést azért elég kijózanító élmény volt. Voltak fenntartásaim, a dolgot egy időre elnapoltuk és megmaradt gondolati szinten. Aztán instagramon megláttam egy fényképet mosható pelenkákról és annyira megtetszett a szekrényben sorakozó sok színes pelenka, hogy ráírtam az anyukára ismeretlenül, hogyan is működik ez a dolog. Egészen új képet kaptam a beszámolója és képei alapján a mosható pelenkázásról. Én mindig azt tartottam, hogy ez csak igazán elszánt anyáknak való, picit gusztustalan a kakis pelenkák tárolgatása, mosogatása és biztos nem is túl szép látvány az agyonmosott foltos pelenka a gyereken. Van ismerősöm, akinek az ismerőse használ és olyanokat mesélt, amik alapján ilyen kép alakult ki bennem. Lehet, hogy kissé felszínes vagyok, hogy nem volt elegendő a puszta tény önmagában, hogy környezettudatos, de nekem kellett az elhatározáshoz ez a benyomás, hogy a mosható pelenka szép és esztétikus, és a tapasztalatok, beszámolók, hogy a mosható pelenkázás vállalható, nem egy erőn felüli célkitűzés, ami pont nem hiányzik még a mindennapjainkból. Egyelőre két kisebb gyerek és egy újszülött mellett nem szeretném magasabbra tenni a lécet. Judit, az anyuka, akinek írtam, nagyon kedves volt és hihetetlenül készséges, olyan szerencsém volt, hogy egy igazi mosipelus rajongóra akadtam a személyében, aki minden információt megosztott velem, amire csak szükségem volt és az infókkal eggyüt a lelkesedése is átragadt. Szerintem többhétnyi utánaolvasástól és utánajárástól kímélt meg. Mivel neki ikrei vannak különösen hitelesnek tartottam a véleményét, nyilván nem mazochista, hogyha túl bonyolult és nehézkes lenne, nem vállaltta volna egyszerre két babával is.</div>
<div style="text-align: justify;">
A tanácsait követve elkezdtem összerakni a készletet. A magyar oldalakon elérhető mosható pelenkák szerintem elég drágák, 3-5000 Forintot egy pelenkáért kicsit túlzásnak éreztem. Az AliExpress-ről ennek töredékéért be lehet szerezni a pelenkákat és szebbnél szebbek közül lehet válogatni. Egyáltalán nem rossz minőségűek a rémhírekkel ellentétben és lehet találni nagyon is jókat, jó áron, átlagban 3-5 dollár egy darab. Használtan is nagyon szép állapotúakat lehet venni a vaterán, jófogáson, meg különféle csoportokban, én a faluban is kaptam egy anyukától, a pelenka belsőket jórészt használtan szereztem be. Nemcsak, hogy nem zavaró, de még inkább környezettudatos és nem utolsó sorban pénztárcakímélőbb is. Csaknem két hónapba telt mire annyi mosható pelenkám lett, hogy már egyáltalán nem használunk mást. Ahogy a készlet növekedett úgy tértünk át szépen lassan teljesen a mosható pelenkára. Nekem legjobban az egyszerű külön külső (nem zsebes, nem csónakos), külön belső rendszerű pelenkák jönnek be. Itt van egy vízhatlan PUL (poliuterán fimrétegre laminált textília) külső és ebbe kell tenni a belső nedvszívó réteget, én többféle belsőt használok, napszaktól, programtól függően. A Monapel márka Praktika elnevezésű belsője az egyik, ez úgy néz ki, mint egy eldobható pelenka, csak éppen mosható, még soha egyetlenegyszer sem volt baleset, hogy kifolyt volna vagy átfolyt volna, szerintem atombiztos. Eleinte a nevéhez híven tényleg nagyon prakitukus volt egy kezdő mosható pelenkázó anyukának, mert csak fel kellett adni, az eldobható pelenka textil változata. Ma már tíz máspdperc alatt meghajtogatom a tetra pelenkát, amit pelenkacsattal rögzítek, amibe formára varrt többrétegű betéteket, vagy prefold pelenkát teszek, ami egy több rétegű, téglalap alakúra hajtogatott és összevarrt pamut vagy bambusz szövet, ezeket tetszés szerint tudom variálni, a tetra pelenkába betétet rakni, vagy két betétet használni és így tovább. A kedvenceim az éjszakára használt gyapjú pelenka külsők, annyira puhák és természetesek és olyan jó érzés ráadni őket Rózára, ráadásul ajándékba kaptam őket egy ovis anyukától, akinek a kisfiát már kiszolgálták. Talán titkon abban reménykedem, hogy velük együtt átörökítem Rózára a régi és használt dolgok iránti rajongásomat is... Ezekhez a gyapjúpelenkákhoz belsőnek egy csodaszép megkötős pelenkát használunk a Disana márkától, ebbe szoktam még egy betétet vagy prefoldot rakni. Este nyolctól reggel nyolcig ebben van és még egyszer sem volt probléma. A külsőt elég kiszellőztetni, ezen meglepődtem, de valóban működik, pár óra szellőztetéstől, olyan lesz, mintha kimostam volna. Ahhoz, hogy vízzáró legyen időnként lanolinnal kell kezelni, de ezt elegendő minden második, harmadik mosásnál, de mivel mosni is alig kell, így túl sok munka nincs vele. Kettő van belőle mindössze, egyelőre nem érzem, hogy szükség lenne továbbiakra, pedig minden éjszaka ez van Rózán. Ezeken kívül van zsebes pelenkánk is, ami azt jelenti, hogy a pelenka külsőben van belülről egy zseb, amibe bele lehet rakni a belsőt, betétekkel, tetra vagy prefold pelenkával kitömhető. Előnye, hogy előre összekészíthető, így nagymama, apuka is könnyedén bepelenkázza vele a babát, mert így csak rá kell kapcsolni, mint egy eldobhatót, nem kell belehajtogatni, igazgatni a belsőt. Hátránya viszont, hogy az egész zsebes pelenkát mindig ki kell mosni, míg ha külön külsőbe belerakjuk egyszerűen a belsőt, akkor nagyon sok esetben a külső egyáltalán nem lesz koszos és újra lehet használni. Én kifejezetten élvezem a hajtogatást a tetra és prefold pelenkákkal, meg a különféle belsők variálását, kicsit úgy érzem magam, mint gyerekkoromban, amikor babáztam, egyfajta játék. A mosható pelenkázásban éppen ez az egyik, ami nagyon tetszik, hogy a pelenkázás nem két mozdulat, hanem egy kis szeánsz. Szeretek odaállni a szekrény elé és a szépen behajtogatott pelenkák közül választani, hogy melyik, fajtát, színűt, fazonút adjam rá, aztán kimenni a mosókonyhába és kimosni, beáztatni amit levettünk, mosás után teregetni őket... talán kicsit bizarrnak hangzik de én élvezem ezt a pepecselést, ami mindössze pár perccel tart tovább, mint egy eldobhatóval pelenkázni, mégis valahogy jobb érzés. Miközben ott a lélekemelő tudat, hogy kímélem a környezetetet, a babámmal is jót teszek, hogy természetes anyagokba teszem az érzékeny kis babapopsit és még esztétikailag is élményt jelent számomra a mosható pelenkák látványa. A plusz odafigyelés pedig, amit a mosható pelenkázás igényel közelebb hoz minket Rózával, más kapcsolatot jelent a pelenkázás közben. Jóval nagyobb ráhangolódást igényel, mint az eldobható pelenka, amit rutinszerűen felad az ember és az egyetlen személyre szabható benne az, hogy milyen időközönként cseréli ki. A mosható pelenka az eldobható pelenka uniformizáltságából belépést enged az egyedi igényekhez szabott pelenkázásba és így sokkal személyesebb, a törődés egy más fokát jelenti (számomra). Lehet, hogy nagyon távoli az összefüggés, de egyszerűen imádom a gondolatot, hogyha különleges törődést adok a gyerekeimnek, odafigyelek arra, hogy mivel és hogyan veszem körül őket, attól erősebb lesz az önbecsülésük és egyszer ők is jobban oda fognak majd figyelni magukra és másokra (ez esetben a környezetre). Nem lehet elég korán elkezdeni a környzettudatosságra való odafigyelést, ezekkel az apró lépésekkel is közelebb visszem a gyerekeimet hozzá, hiszen nálam csak Rebeka és Ruben, a két nagyobb gyerekem lelkesebb a mosható pelenkák teregetésénél, hajtogatásánál, amit Róza is a mózeskosarából figyel minden alkalommal. Mint tudjuk, egy tett felér ezer szóval, nekik ez már nem régről visszahozott forradalmi vívmány lesz, hanem egy olyan magától értetődő és természetes dolog, amit most szívnak magukba a közös teregetésekkel, mosásokkal, pelenkázásokkal. Nagyban motivál, hogy nekik példát mutathatok. Nálam az is fontos érv a moshatózás mellett, hogy nagyon felszabadító érzés leszakadni a drogeria marktoktól való függésről, <i>a jaj már csak ennyi pelus van,</i> <i>venni kell megint</i> gondolat és problémakör elengedése. Külön örömet szerez a fogyasztói függésből való minden kis szabadulás, a háló apró lépésenként történő lazulása. Amiket eddig írtam nem kinyilatkoztatásnak szántam, mert természetesen nem gondolom, hogy attól valaki jobban szereti a gyerekét, hogy milyen pelenkát használ, és én nem is szeretném, hogy ez a szülőségnek, anyaságnak egy újabb mesterséges fokmérője legyen, amiben versenghetnek, egymásra licitálhatnak az anyák és szorongást meg bűntudatot kelthetnek egymásban. Véletlenül sem szeretnék ennek ilyen felhangot adni, egyszerűen azt próbálom szavakba önteni, hogy nekem miért szimpatikus ez a dolog és bennem milyen érzéseket vált ki. Tetszett a mosható pelenkahét kezdeményezés is, éppen azért tartom jónak, mert én is így találkoztam vele, hogy egy másik anyukánál megláttam, rácsodálkoztam, hogy milyen szépek majd ő elmondta, hogy milyen jó dolog, ezzel leépítve ismeretlenül is az előítéleteimet és fenntartásaimat. Hátha más is így lesz mint én, hogy kedvet kap, mert meglátja egy fotón vagy elolvassa valakinek a véleményét. Tudom sokan a szemüket forgatják, hogy miért kell egyből téríteni, meg mindenből mozgalmat csinálni, de ha valami jó, akkor nem baj az ha figyelmet kap a közösségi médiafelületeken a sok egyébként lényegtelen dolog és reklám mellett, egy kis tartalom, mondanivaló sem fog megártani. A hulladékmentes élettér kialakításában fontos szempont nekünk is a vállalhatóság, hogy mi az, amit hosszú távon vállalni tudunk anélkül, hogy ez erőnkön felüli nehézsgeket, kihívásokat jelentene számunkra. Nekünk a szelektív hulladékgyűjtés jelentett túlzott kilépést a komfortzónából a jelenlegi körülmények és lehetőségek között (cserébe, csökkentünk, meg komposztálunk és szemétszedési akciózunk és sokmindent mást csinálunk), más meg a mosható pelenkával van úgy, hogy neki ez túl sok és nem tudja vállalni, mert például nincs hova rendszeresen teregetnie, tárolnia vagy egyszerűen több tízezer forintja beruházni a rendszerbe. Van ilyen. </div>
<div style="text-align: justify;">
De ha valakinek szimpatikus, gondolkozik rajta és minden megvan csak éppen egy utolsó lökés kellett, akkor remélem megadtam.<br />
<br />
Az eldobható pelenkával együtt elhagytuk a nedves törlők használatát is, minden pelenkázásnál langyos vízzel csap alatt történik a popsi mosás. Eleinte macerásabbnak tűnt, de körülbelül egy nap volt átállni rá. Nagyban meggyorsítoták az átállásunkat a nedves törlők káros anyag tartalmáról keringő cikkek.<br />
<br />
Ui: Azóta találtunk szelektív hulladékgyűjtőt, ami útba esik, igaz egészen a Városligetig kell autóztatni a szemetet, de legalább útba esik. Szép lassan mindenre lesz megoldás.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimE-FDYdtBW5IcHByMc7W8MDaNUjoe8PKfgKvn0vq-YdltoeDVbPiRr0i7uywMKPr3V8eiqQ_341wXaXfvhhO09g4LKBaqw7PizFSrXL_iNsp1X6eS5o-eyqLT1ur7IeFFtv9BUIaidCRc/s1600/IMG_E8444.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimE-FDYdtBW5IcHByMc7W8MDaNUjoe8PKfgKvn0vq-YdltoeDVbPiRr0i7uywMKPr3V8eiqQ_341wXaXfvhhO09g4LKBaqw7PizFSrXL_iNsp1X6eS5o-eyqLT1ur7IeFFtv9BUIaidCRc/s320/IMG_E8444.jpg" width="240" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZYnV0ZJaKC_lwDq9ZR42HfjDnGP4h7JC6KioXcHyY51TUNRR8NwqzUI4-UylO1kW37ggarKEEy1dWnfyQFji52e1IucxMD14yYng4jbm59iomiJUEpRRbQmtFXuFpE5-mVrWrOACdwl3o/s1600/IMG_E8452.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZYnV0ZJaKC_lwDq9ZR42HfjDnGP4h7JC6KioXcHyY51TUNRR8NwqzUI4-UylO1kW37ggarKEEy1dWnfyQFji52e1IucxMD14yYng4jbm59iomiJUEpRRbQmtFXuFpE5-mVrWrOACdwl3o/s320/IMG_E8452.jpg" width="240" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1B01n1G5qauabtF1lbvh0FuYJGCOn9AwNPPlyOD1FCxUnU26fWvRaUXri2jYviqTiAo1uuSDRzcdD6WJY8igSsVl8cHKzNQBVPtPwtrw8WjtDfMe-YYHXprkTvbgK-o9vZViPv6lyLWcf/s1600/IMG_E8470.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1B01n1G5qauabtF1lbvh0FuYJGCOn9AwNPPlyOD1FCxUnU26fWvRaUXri2jYviqTiAo1uuSDRzcdD6WJY8igSsVl8cHKzNQBVPtPwtrw8WjtDfMe-YYHXprkTvbgK-o9vZViPv6lyLWcf/s320/IMG_E8470.jpg" width="240" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az én készletem:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Külsők:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
9 sima PUL patentos pelenkakülső</div>
<div style="text-align: justify;">
2 zsebes pelenka külső</div>
<div style="text-align: justify;">
2 gyapkú pelenka külső</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Belsők:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
5 bambusz prefold pelenka</div>
<div style="text-align: justify;">
5-6 tetra pelenka</div>
<div style="text-align: justify;">
18 darab betét (bambusz és microfiber)</div>
<div style="text-align: justify;">
6 darab Monapel Praktika belső</div>
<div style="text-align: justify;">
3 Disana megkötős pelenka</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezzel elegendő minden másnap mosni, talán ritkábban is elég lenne, de ha megtelik az áztató vödör én szeretem kimosni.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBvk2y1fWwG8jBhBajAwSwmCO_7idjbtL4dQW9uWzT9HiBXjcdxIPsPMouX6PI_ZntMuGrN1vAAI01ZJpInyfYwiNsKpH7hb9hAfvAlKTnXaXPP61cX2CVCHpziGKlNASm8Mr620-pP64r/s1600/IMG_E8404.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBvk2y1fWwG8jBhBajAwSwmCO_7idjbtL4dQW9uWzT9HiBXjcdxIPsPMouX6PI_ZntMuGrN1vAAI01ZJpInyfYwiNsKpH7hb9hAfvAlKTnXaXPP61cX2CVCHpziGKlNASm8Mr620-pP64r/s320/IMG_E8404.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlo4f2Y1ZYVKxFIMcuR0Av9IIhthkBTnUFlfdNLaa5lHLN8UQxBPHHv8dp-ZNe_DRKjg28A3EtTP7H_UkgOlrNXjd0o4QaHdXz1ECITX8Ry_pQuwyVHye9RV-GklFcLR_HL-l2e7GT15Ar/s1600/IMG_E8401.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlo4f2Y1ZYVKxFIMcuR0Av9IIhthkBTnUFlfdNLaa5lHLN8UQxBPHHv8dp-ZNe_DRKjg28A3EtTP7H_UkgOlrNXjd0o4QaHdXz1ECITX8Ry_pQuwyVHye9RV-GklFcLR_HL-l2e7GT15Ar/s320/IMG_E8401.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPiJJNZE88On48KbnoIkl8_un-bOYhIhPWSCL2CNzZHKqqE2sQZTStEE_itKBofPuG3D-j94cBnIp2EQr713xAMJE_fy079yBBpEEEAUijkQkUBOYoF3BO0H61yhvdIiMSR9q8WnCcsKDD/s1600/IMG_E8402.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPiJJNZE88On48KbnoIkl8_un-bOYhIhPWSCL2CNzZHKqqE2sQZTStEE_itKBofPuG3D-j94cBnIp2EQr713xAMJE_fy079yBBpEEEAUijkQkUBOYoF3BO0H61yhvdIiMSR9q8WnCcsKDD/s320/IMG_E8402.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mosás, kezelés</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Miután leveszem őket, egyből átmosom meleg vízben a DM galleseife marhaepe szappannal (199 Forint), megdörgölöm a foltokat, amik úgy hatvan hetven százalékban ettől el is tünnek. Az anyatejes szétfolyt kakit nagyrészt beszívják a pelusok, amit nem, azt meg simán lemosom a csap alatt, de most találtam egy kifejezetten kicsi babákhoz való anyatejes székletfogó kendőt azt fogom bevetni, így talán még ennéln is egyszerűbb lesz. Majd beáztatom egy fedeles vödörbe, amibe teszek egy dl 20%-os biológai erjesztésű ecetet és pár csepp teafa olajat és időnként egy-két kanál mosószódát is. A külsőket többnyire kézzel átmosom, mert szinte sohasem lesznek koszosak, így elég szappannal átmosni és már teregethetőek is. Mosózsákba mosom a pelenkákat, külön a tépőzárasokat, külön a patentosokat és külön a megkötőseket és prefordokat. Mosószernek mosószódát és némi pormosószert használok, de éppen ki szeretném próbálni a pormosószer helyett a mosódiót, mert szeretnék csak természetes anyagokat használni a mosás során. Előmosom ecettel és a DM saját márkás fertőtlenítő folyadékkal (egy nagyobb műanyag kupakba öntöm és berakom a ruhák közé) és ecetet használok az öblítéshez, pár csepp teafaolajjal, amitől csodás illatuk lesz. Hatvan fokon mosom ki őket. </div>
<div style="text-align: justify;">
A pelenkáim ragyogó fehérek.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A dolgot nagyban megkönnyíti számomra az, hogy van mosoókonyhám, így az állandó teregetésnek van kényelmesen helyem, anélkül, hogy zavaró lenne és a pelusok is nyugodtan ázhatnak és ha nem áll módomban azonnal kimosni pelenkázás után, senkit nem zavar a mosókonyha csaptálcájában, Ebbe a háztartási helységbe senki nem megy be kezet mosni vagy másért, így ott szabadon garázdálkodhatok a pelusokkal. A mosókonyha nagyon jó dolog, ha valaki építkezés előtt áll, csak ajánlani tudom, ne sajnálja rá azt a 4-5 négyzetmétert.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEju4vqIj5izu063KwcPlls-s7JSb3uscMLM4btJnJQ8q4D41yuZxF3b_zBWP3oU3NcH_LE3uHGuR7R92ZaT53emI1tpVmpKJPV9Ug1cAc8igemlVZbYXd1nqtnw5dOC42fIv2A-uwMdwT36/s1600/File+Mar+15%252C+11+20+42.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEju4vqIj5izu063KwcPlls-s7JSb3uscMLM4btJnJQ8q4D41yuZxF3b_zBWP3oU3NcH_LE3uHGuR7R92ZaT53emI1tpVmpKJPV9Ug1cAc8igemlVZbYXd1nqtnw5dOC42fIv2A-uwMdwT36/s320/File+Mar+15%252C+11+20+42.jpeg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Itt van néhány hasznos videó, a pelenkák hajtogatásáról, feladásáról.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Az első kettő videó a tetra pelenka hajtogatását mutatja be.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/v7NduGcR4fU/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/v7NduGcR4fU?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/qxXfpi6GRgE/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/qxXfpi6GRgE?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Prefoldok hajtogatása:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/5qRpUnRF2Y0/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/5qRpUnRF2Y0?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/O5JSUS-ybW0/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/O5JSUS-ybW0?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Ez a gyapjúpelenka külsők lanolinozását mutatja be.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/5hInf9g96KQ/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/5hInf9g96KQ?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<h3 class="post-title entry-title" itemprop="name" style="color: #eeefff; font-family: arial, tahoma, helvetica, freesans, sans-serif; font-size: 22px; font-stretch: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0px; position: relative; text-align: justify;">
*</h3>
<h3 class="post-title entry-title" itemprop="name" style="color: #eeefff; font-family: arial, tahoma, helvetica, freesans, sans-serif; font-size: 22px; font-stretch: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0px; position: relative; text-align: justify;">
*</h3>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-74045494515062672672019-03-11T16:16:00.001-07:002019-03-11T16:56:02.786-07:00Zero waste - Szép új világ?<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6eZjylh8E9rH5sX2nY87FHXkK1eHbZPtvxoC6NAr3iRZM1_r22j6EKScGfA99zi8OPMMQqq-xWqRTMtKuDxWo9eOrE3YCUAzQNouCCXKOnC-Jp19VUquHBJZABV3v95lLHi6j9xlC_j3U/s1600/File+Mar+12%252C+00+12+45.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6eZjylh8E9rH5sX2nY87FHXkK1eHbZPtvxoC6NAr3iRZM1_r22j6EKScGfA99zi8OPMMQqq-xWqRTMtKuDxWo9eOrE3YCUAzQNouCCXKOnC-Jp19VUquHBJZABV3v95lLHi6j9xlC_j3U/s320/File+Mar+12%252C+00+12+45.jpeg" width="320" /></a></div>
<i><br /></i>
<i><br />
A kevesebb több. Szinte mindig és mindenben.</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szerintem korunk egyik legnagyobb kihívása a túl sok cucc, túl sok választási és egyéb lehetőség. Rengeteg dolog közül választhatunk, tárgyak, életforma, programok, gyereknevelési stílus miegyéb. Mindenre van valami szuper szer, megoldás, tárgy, ami az ígéret szerint majd boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá tesz. Közben talán észre sem vesszük, hogy az egész élet arra megy rá, hogy ezeket hajszoljuk, előteremtsük, majd fenntartsuk. A kevés szabadidőt érszrevétlenül benyeli a fogyasztás, ami nem szükségszerűség, hanem hobbi, a webshopok bújása, vásárlás, a tárgyak halmozása, cserélgetése, mindenből van mindig újabb, jobb. Ma már nem kell elmenni a filmet előhívatni igaz, de több ezer kép és videó a telefonon sosem lesz rendszerezve, leválogatva, csináljuk mert elfér, így talán elveszik az az egy kép is, ami egy korszakot fémjelezhetne, amit a mi szüleinknek anno sikerült rólunk elkészíteni és bekeretzve kilógattak a nappaliban... A gyerekeknek millió játéka van mégis unatkoznak, mert nem veszik észre a szüleik, hogy puszta jóindulatból agyonnyomják a gyerekkorukat, a telezsúfolt gyerekszobákkal és programokkal teli napokkal. Egyszer olvastam, hogy az teszi az embereket leginkább boldogtalanná, ha nem tudnak dönteni, a döntésképtelenség lelkiállapota, az őrlődés. Márpedig ez a sok választási lehetőség semmi mást nem okoz, mint bizonytalanságot. És még valamit. Túl sok fogyasztást a tárgyakból, programokból és úgy általában mindenből. Bemegyek a könyvesboltba és nem találok jó könyvet, bár tömve vannak a polcok. Jól szimbolizálja ez korunkat, csak annyira higult fel az irodalom, mint minden más. A minőség külön odafigyelést, keresgélést jelent. A supermarketek polcai is tele vannak, de egyik fele a kapható dolgoknak emberi fogyasztásra nem igazán alkalmas a másik fele pedig egész egyszerűen nem szükséges. Kapok előre csomagolt, párolt, főzött, fagyasztott mindent, de olyan alapélelmiszert mint a kenyér, magamnak kell sütnöm, ha normálisat akarok. A dolgok folyamatos beszerzése kitölti az időnket és gondolatainkat és megakadályozza a jelenlétet, az itt és most megélését. Termelőket és mindenféle kispiacokat kell külön felkutatni, vagy magunknak megtermelni, előállítani a dolgokat, ha minőséget szeretnénk. És a legbosszantóbb, hogy sokminden úgy van kitalálva, hogy véletlenül se tudjunk kilépni a fogyasztói spirálból. Megvesszük, tönkremegy, javítani nem lehet. Kezdődhet előröl egy újabb holmi felkutatása, beszerzése, ami megint idő, pénz és energia és csak ideig óráig lesz jó. Bizonyos dolgokat mintha direkt nem időtállónak szánnának, hogy újra és újra megvehessük, holott egy életben elég lenne egy is belőle, de akkor miből gazdagodna meg a gyártó. Közben pedig gyűlik a szemét. Sokmindenről annyira elhitették velünk, hogy nem lehet nélküle élni, hogy el sem gondolkozunk rajta, hogy kell-e. Vesszük. Rajta van a listán, alap. Sémák, amiktől nehéz megszabadulni, mert nem is tudunk a létezésükről. </div>
<div style="text-align: justify;">
Régóta próbálkozunk mi is, több kevesebb sikerrel tudatos fogyasztókká válni, racionalizálni a kell-nem kellt és megtalálni az egyensúlyt, az arányokat, megtanulni a rendelkzésünkre álló javakat, legyen az pénz, idő vagy lehetőség túlzások nékül élvezni. Az északi népeknek van erre egy szavuk, lagom, ami sokmindet kifejez, de a szó szerinti jelentése az, hogy éppen elég. Számtalan könyv íródott a témában és bár így sosem fogalmazódott meg bennem, hogy “lagom életmódra vágyom”, mikor elolvastam nagyon sok mindenben magunkra ismertem, vagy legalábbis arra, hogyan is szeretném csinálni a dolgokat. Ugyanígy a zero waste kifejezéssel lefedett szemlélet is azonnal kellemesen, bizsergetően ismerős volt. Utálom a műanyag cuccokat, megint az esztétikával fogok elsőként jönni, de fizikai fájdalmat okoz a fürdőszobánkban a műanyag tarka fogkefék és eldobható borotvák látványa, a műanyag étkészletektől is a frász kerülget, egynél többször egyik gyerekem elé sem volt szívem odatenni. Mániákusan cserélek minden műanyag dolgot, ha találok rá alternatívát, tettem ezt minden környezetkímélési cél nélkül, pusztán maga az anyagtól való idegenkedés miatt. Könnyen beszerezhető, viszonylag olcsó, nem strapabíró és időtálló, és mostmár fontos ez is: soha le nem bomló. Az életünket elborítja ez a sok cucc és lehetőség (meggyőződésem, hogy nemcsak fizikai síkon és dimenzióban értelmezhető a probléma) és ez egyre több mindenkit zavar így jött divatba a zero waste, a lagom szemlélet és életmód, a letisztult és minimál design, a vintage, a régi dolgok újragondolása és felértékelése, de nem csak a lakberendezésben, hanem a gasztronomiában is hódít a tiszta táplálkozás, a vegán és a minden mentesség. Divat minden, ami régimódi, egyszerű és természetes, a kötés a horgolás, a varrás, a gazdálkodás, a falun lakás. Nem véletlenül vonzóak ezek, levegőre vágyunk, fuldoklunk a szeméttől, minden értelemben. Ez korunk kihívása, hogyan lehet ezt megfékezni, másképp élni és egy tisztább, egyszerűbb szemlélettel kicsit visszatérni az alapokhoz és egy élhetőbb életet mutatni és adni azoknak, akik utánunk jönnek. Így a zero waste jóval több és mélyebb jelentést kap, mint egy textil zsákokon, cipőkön és lassan mindenhol megjelenő divatos szlogen. Egy korszak legnagyobb kihívására adott válaszoknak, próbálkozásoknak az összessége, amely jóval túlmutat a környezettudatosságon is és talán egy olyan új generációt termel ki, akinek már nem alternatív lehetőség a mosható pelenka, az adalékmentes élet és a szelektív hulladékgyűjtés, hanem magától értetődő választás. A mi szüleink generációja még örült, hogy a harmadik gyereknél végre lett eldobható pelenka és a vintage is azt juttatja eszükbe, amit inkább a hátuk mögött kívántak hagyni. Lecsengett a szocializmus, jött a sok nyugati újdonság, kit érdekelt akkor még mindez, az emberek nem éppen az elhalmozástól szendvedtek akkoriban. Elképzelhetetlen volt, hogy ez valaha probléma lesz. És nem telt bele harminc év.<br />
<br />
<br />
<br />
Szeretnék írni a közeljövőben pár rövidebb bejegyzést a témához kapcsolódóan, de a zero waste keretein túl mutatóan, más dimenzióban is értelmezve ezt a szemléletet. A moshatópelenka lesz az első téma, kipróbáltam, bevált, ma már csak azt használunk, így saját tapasztalatokat és élményeket tudok ezzel kapcsolatban megosztani. A kemikáliák elhagyásáról, mint a sampon, balzsam, fogkrém, tisztítószerek alternatíváiról és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról fog szólni a következő írás. És persze arról, hogy az egész szemlélet, hogyan ivódott be szépen lassan a tudatunkba, hogyan ébredtünk rá arra, hogy az amit csak mi teszünk is számít főleg azért, mert minden tettünket immár három éber kis szempár követi, és a mi felelősségünk, hogy kialakítsuk ezt bennük, ami azért is nehéz mert mi is most tanuljuk ilyen szemmel nézni és értékelni a világot. De az elhalmozásnak a szó minden értelmében ők és az unokáink lesznek az igazi áldozatai, ha nem változtatunk. Szeretnék írni a cucc mentes, egyszerűbb életről, mint szemléletről, ami kicsit olyan, mint a mentes táplálkozás, csak az élettérben jelenik meg, bizonyos dolgokat, jelenségeket egyszerűen nem engedünk be az otthonunkba, vagy minimalizáljuk a jelenlétüket, hatásukat. Több kevesebb sikerrel évek óta dolgozunk ezen. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-79285320157150172582019-02-10T13:29:00.002-08:002019-02-11T12:41:07.981-08:00Tente baba - Alvás altatás nélkül?<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk1Izwf53dkrNseJSyiHEKXAs6QO0dQE7Ltti1XA6Tb5oV1nZkiDvXrWO8NsaTxeQYG66_ctXSN7uXg-tQszQlIhrIv8TXiyf6hLuUKaR7A8nP21DyMR_27YBaCXj5i_Xg3JotbC6TStle/s1600/File+Feb+10%252C+17+04+40.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk1Izwf53dkrNseJSyiHEKXAs6QO0dQE7Ltti1XA6Tb5oV1nZkiDvXrWO8NsaTxeQYG66_ctXSN7uXg-tQszQlIhrIv8TXiyf6hLuUKaR7A8nP21DyMR_27YBaCXj5i_Xg3JotbC6TStle/s640/File+Feb+10%252C+17+04+40.jpeg" width="480" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Róza kilenc
hetes és éjszaka nyolc-kilenc órát alszik, fél kilenc, kilenctől, reggel fél
hat-hatig. Napközben miután elálmosodik beteszem a bölcsőjébe, amiben egyedül alszik el (a kérdés csak, hogy meddig). Nem hagyom sírni, legalábbis nem nagyon és nem hosszan, nem alkalmazunk
alvásmódszereket, szoptatom, hordozom, és amíg éjszaka felébredt szopizni addig velünk egy ágyban aludt, mindig az első ébredésnél, ami olyan tíz óra és éjfél
között volt odavettük magunkhoz. Mostmár a bölcsőjében alszik, mivel nem ébred
fel és így csak reggel jön át a mi ágyunkba az első szopizásnál, utána ott is
marad az első napközbeni alvásra. Szeretem ezeket a reggeli összebújásokat, az
éjszakaiakat is szerettem, de azért nem baj, hogy látni a végét, még azelőtt mielőtt
terhessé vált volna. Mert egy idő után nekünk biztosan az lenne. Senkit nem
szeretnék idegesíteni, ez nem amolyan bezzeg mi írás szeretne lenni, tudom
milyen nyomasztó érzés, ha valamin aggódik az ember, vagy szeretné, hogy a gyereke csináljon és a
másiké ráadásul csinálja, akkor végképp nem értjük, hogy is van ez, a miénk miért nem. Az
is lehet, hogy szerencsés véletlen az egész. Ki tudja. Én azért nem hiszem,
hogy az lenne és nekem sokat segített, amikor megfelelő tanácsokat kaptam vagy
olvastam. Hátha ez is segít valakinek, ha elolvassa, nálunk, hogy megy ez.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13pt;">Rebekánál nem sok szülői tapasztalatom volt még, annyit
azért tudtam az éjszakázásról, hogy létezik, a babák kelnek, mert még pici a
gyomruk és egy ideig még gyakran esznek. Nem aggasztott túlságosan a dolog, a kisbabás időszak természetes velejárójának tekintettem ezt.
Idegesített is a kérdés akkoriban (és egyébként most is), “na és az éjszakák?” aztán meg a sajnálkozás. Mégis milyenek lennének az éjszakák egy párhetessel, még jó, hogy fárasztóak. Igaz nem sokszor ébredt fel, egyszer
kettő körül, egyszer meg öt körül. Nyolc hetes korától aztán stabilan átaludta az éjszakákat, hét-nyolc órákat aludt egyhuzamban és teszi
ezt mindmáig. Egyik éjszaka amikor nyöszörgött, kimentem a fürdőköpenyemért, hogy felhúzzam, mielőtt kiveszem a bölcsőjéből, mikor visszaértem, mintha kevésbé nyöszörgött volna. Egy pillanatra megtorpantam, mielőtt érte nyúltam, hogy kivegyem. Álltam a bölcső fölött és figyeltem. Picit meglöktem a bölcsőt, ettől hintázni kezdett. Elaludt. Emlékszem milyen izgalom futott át a gerincemen. Odaültem mellé és amikor megébredt újra picit meglöktem a bölcsőt, megsimogattam az arcát. Egy-két éjszakán keresztül csináltam ezt, amíg végül már egyáltalán nem is ébredt meg, nem volt sem nyöszörgés, sem forgolódás. Ha éhes lett volna, biztosan nem alszik el arra, hogy meglököm a bölcsőjét. Rubennél az első hat napon, amikor megszületett, alig
aludtam, de onnantól ő is pontosan éjjel kettökor és ötkor kelt majd, öt hetes
korára teljesen magától, (nem volt bölcső ringatás sem) elhagyta a kettő órás időpontot és maradt az öt, amiből pár hét
leforgása alatt lett reggel hat majd hét és nyolc. Mindkétszer pezsgőt bontottunk szoptatás ide vagy oda az első átaludt éjszaka után. Mindkettőnél voltak, vannak nehezebb idöszakok, amikor nem aludtak ilyen jól, éjszaka felébredtek,
kitaláltak ezt azt, de az nem babakorban volt már. Mindkét gyerek magától,
mindenféle szupermódszer és tréning nélkül olyan hamar átaludta az éjszakát,
hogy én nosztalgiával emlékszem vissza a szoptatósfotelban töltött idöszakra. Szerencse
volna? Az is lehet és elképzelhetö, hogy semmi köze nincs a gyerekek alvásának
ahhoz, amiket én összefüggésbe hozok vele. Mindenesetre leírom, hogy nálunk,
hogy zajlik az alvás, két okból. Az egyik, hátha segítek vele másoknak, másrészt
pedig a következő gyerekünknél nem szeretném napokig törni a fejem, hogy hogy
is volt ez, mert az ember ugyan azt hiszi, ezeket sosem felejti el, pedig dehogyisnem.
Rózánál napokig fejtörést okozott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Rózánál az éjszaka átalvása nem aggasztott különösebben,
mivel tudtam, hogy előbb utóbb magától eljön, csak ki kell várni. Az
együttalvás miatt megfordult a fejemben, hogy esetleg másképp alakul majd és
később jön el, de úgy látszik nem befolyásolta. Róza éppen úgy kétszer
szopizott mint a tesói, sőt, ő valamivel előbb kezdte elhagyni az éjjel kettes
időpontot, annak ellenére, hogy ott aludt mellettem, annyiszor szopizhatott volna, ahányszor
kedve szottyan rá. Amit sehogyse tudtam felidézni az az, hogy pontosan mit csináltam,
hogy egyedül és ébren letéve aludtak el. Nem tudtam egyiknél sem visszaemlékezni
olyanra, hogy ne így lett volna, csak amikor nagyon picik voltak és még
elaludtak maguktól szopizás közben.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Arra
az egyre világosan emlékszem, hogy nem altattam egyik gyerekemet sem. Tehát ébren
kell letenni az egyértelmű, na de mikor, hogy és mikortól kell erre odafigyelni?
Ezek a kérdések jártak már napok óta a fejemben. Amíg magától elalszik szopizás
közben én nem csináltam ügyet ebből egyiknél sem. Eszem ágában nem volt
ébresztgetni őket, csak azért, hogy ébren kerüljenek az ágyukba. Ahogy nőttek és egyre éberebbek lettek, eljött az a pont,
amikor szopizás közben már nem aludtak be annyira, hogy könnyedén letehetőek
voltak és ez az az időszak, amikor elkezdenek a különféle altatási szokások kialakulni, én erre Rebekánál és Rubennél is nagyon tudatosan figyeltem, hogy ne alakuljanak ilyenek ki. Eleinte
az ember észre sem veszi, hogy amit csinál, az “altatás”. Húsz perccel, fél
órákkal hosszabb szopizások, bújás, kis hordozgatás, olyan természetesen simul
bele a kisbabával való kontaktusba, hogy az ember már csak akkor ocsúdik fel,
amikor már kényelmetlenné válik, hogy bizonyos dolgok nélkül nem alszik el a baba. Emlékszem Rebekánál
három hetes korában egy éjszaka ültem a szoptatós fotelban és büfiztettem,
amire korábban mindig olyan jól bealudt, de egy idö után már körbe sétálgattam
vele büfiztetés közben és a szőnyeg szélén lévö csíkon róttam a köröket. Ötöt,
tizet, majd harmincat. Aznap este valahogy bevillant, hogy előbb-utóbb talán már kétszázat kell majd. És rájöttem, hogy nem akarom ezt, mert az oké, hogy éjjel felkelek
megszoptatom de utána nem szeretném a köröket róni vele, ez jóval túl van a
komfortzónámon és nem is gondolom, hogy feltétlenül anyai feladataim közé
tartozna. Elkezdtem egyre éberebben letenni, több kevesebb sikerrel, de nagyon
hamar megszokta. Ha elkezdett sírni egy idő után, akkor vártam picit mert az
esetek többségében néhány perc múlva elaludt. Napközben is ugyanez volt a
metódus. Rubennél ez kiegészült azzal, hogy amikor befejeztük a szopizást
ráfektettem egy kis plédre a pelenkázóján és jól bebugyoláltam. Ettől felébredt
akkor is ha félálomban volt már, így ébren került az ágyába. Mindezt hang
nélkül tettem, nem suttogtam vagy beszéltem hozzá. Amikor már nagyobbak voltak
akkor egy pápá, aludj jóllal jöttem ki. Éjszaka, amikor felébredtek szopizni,
már Rebekánál gyorsan rájöttem arra, hogyha nem muszáj nem pelenkázok (és főleg
nem mérem le mennyit esznek), ha mégis muszáj, akkor minimális fénynél, hang
nélkül, a szemkontaktust kerülve tettem, hogy ne ébresszem nagyon meg. Rózánál
most érkezett el az, hogy nem aludt már el olyan mélyen szopizás közben és amikor
letettem a bölcsőbe egyből felsírt. Ilyenkor kivettem, újra vég nélküli szopizás
következett, amíg vissza nem aludt, de már ez is egyre tovább tartott. Onnan
tudtam, hogy nagyon nem jól csinálom, hogy alig mertem letenni, még akkor is amikor
már elaludt, egyre vártam a megfelelő pillanatot, amikor becsempészhetem az
ágyába anélkül, hogy felébredne. Órák teltek el így, hogy próbáltam letenni, miközben a másik kettőnek uzsonnát
kellett volna készítenem, még gyümölcsöt sem kaptak pedig lassan már a
vacsorának is neki kellett volna látnom. Ruben közben elmegy wécére szól, hogy menjek
segíteni. Halkan ugyan, de bemászkál, suttog, zörög... én egyre idegesebb vagyok
érzem, hogy ez így nagyon nem jó út. Ránézek az órára, közel két órája altatok. Teregetni
is kellene és berakni még egy mosást. Órákra kivonódni egy négy és egy hat éves
mellett elég nehezen kivitelezhető hosszú távon. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Ekkor jött az a megoldás, hogy <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ilyenkor kendőbe rakom, abban bármikor, bármennyit alszik. Jó megoldásnak tűnt, de voltak napok, hogy szinte egésznap
rajtam volt. Imádok hordozni és tudom hogy nem lehet túlhordozni a babákat,
csakhogy vannak fizikai korlátaim, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ruben
is minden délelött rajtam volt egy időben, de más egy játszótéren ácsorogni meg
más sütni-fözni, teregetni, hajolgatni magamra kötve egy babával. Volt egy
gerincsérvem, nagyon nem szeretném újra végigcsinálni. Emellett nem is teljesen
veszélytelen mindent úgy csinálni, hogy közben rajtam alszik egy baba. Egyik
hétvégén amikor lazacot sütöttem visszaesett az olajba a hal, amikor meg akartam
fordítani és az arcom, a nyakam és a karom tele lett égési sérülésekkel a rám
fröccsent olajtól, Rózát a kendö és a sapka, na meg a jószerencse védte meg. Ez sem jó út, nem lehet
folyton rajtam, ez is túl lépi a komfortzónámat, ami szerintem szempont, mert
nemcsak a gyerek, a szülő életminősége is fontos. Olyan megoldást kellett
keresnem, ami mellett el tudom látni a teendőimet és a másik két gyerekemet. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Meg kell valahogy tanulnia napi 1-2 alvást a
saját ágyában aludnia mégpedig úgy, hogy nem altatgatom. Így volt ez Rebekánál
is Rubennél is és ha akkor meg tudtam csinálni, akkor most is sikerülnie kell, bíztattam magam. Az esték is kezdett nagyon hosszadalmassá válni, nyolc órából sokszor
tizenegy is lett, mire fel tudtam kelni vele a szoptatós fotelból és le tudtam
tenni. Az esték mindig kardinális kérdésnek számítottak nálunk valamennyi
gyerekünknél, az éjszaka átalvásánál is fontosabb volt, hogy visszakapjuk őket. Ricsivel is szeretnék lenni, megnézni egy filmet, beülni egy kád vízbe, töltődni
egy kicsit a nap után. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Egyre azon morfondirozntam, hogyan is csináltam ezt az előző
kettővel. Elméleteben persze tudtam, de kivitelezni egészen más. Nagy
ráhangolódást igényel a babára, mert nincs recept, egy egyszerűen követhető
módszer. Valójában semmi mást nem csináltam, mint ébren letettem a megfelelő pillanatban. Az viszont teljesen baba és helyzetfüggő, hogy kit milyen éber állapotban lehet bebugyolálni
és letenni a bölcsőjébe. Rebeka például teljesen éber volt mindig, nagy
szemekkel nézett rám, Rubent inkább féléber állapotban lehetett otthagyni. Egyiket
büfiztetés után, másikat bugyolálás után. Figyelni kell arra is, hogy mikor
kezd álmosodni és elcsípni azt, amikor már elég álmos ahhoz, hogy elvonuljak
vele, de még nem nyűgös, türelmetlen, mert akkor nehezebb az egész. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Megkérdeztem másokat, beszélgettem a barátnőimmel,
anyukámmal, hogy ők hogyan csinálják, csinálták. Többen többféle dolgot
meséltek, javasoltak, én egyben biztos voltam, hogy minél kevesebb faksznit
akarok a fektetés körül, még annyit se lehetőleg, mint amennyi Rebekánál és
Rubennél volt. Úgy szeretném, altatni, olyan körülmények között, ami könnyen
reprodukálható máshol is, nem igényel plusz holmikat, berendezési tárgyakat,
újfajta életstílust, rituálékat és nem korlátoz bennünket a mindennapi életünkben. Rebekánál és Rubennél például sokszor volt
gond, hogy délutánánként sötétben altattam őket (nem, nem keverték össze az
éjszakát a nappallal, szerintem ez oltári nagy butaság. Hiszen a kisbabák még
nem 24 órás ritmusban működnek egyébként sem.) Nem vaksötétben, de azért
sötétben és ez nagyon sok helyen nem volt reprodukálható körülmény így ha máshol
voltunk ez egy olyan tényezővé vált, ami miatt esetlegesen rosszabbul aludtak.
Róza éppen ezért napközben már csak félhomályban alszik. A másik a csönd volt,
amit első gyereknél még elég könnyű túlzásba vinni. Rubennél is beleestem ebbe
a hibába, délután egyidőben aludtak Rebekával, imádtam az órákig tartó énidőt,
levegőt nem vettem a szobájuk előtt. Róza ajtaja mindig nyitva van és eleinte a
nappaliban aludt, közöttünk, miközben főztem, nagycsaládi karácsony volt, vagy
a gyerekek egyszerűen csak játszottak körülötte, sosem volt nagy csend. Néha
azon kapom magam most is, hogy elkezdek görcsölni a hangok miatt ilyenkor
mantrázom magamnak, hogy ez a természetes környezete, ezt kell megszoknia. Tehát
lehúzom a wécét, becsukom az ajtót, nem járok lábujjhegyen és a gyerekeket is igyekszem
nem túlságosan leinteni, amikor játszanak. A csend és a sötét azonban mind semmi
ahhoz a sok hűhóhoz képest, amit sok szülő a gyerek alvása körül csap. Pedig
szerintem minél több ilyen van, annál kevésbé fog jól aludni otthon is, máshol pedig különösen. Én igyekszem olyan szokásokat kialakítani, amelyek nem
okoznak gondot hosszú távon és jó szívvel tudom tartani őket hónapok és évek
múlva is. Ez mindenkinél egyéni dolog. Sokan javasolják, hogy este ne ringassuk a gyereket, de én szeretek összebújni és nekem nem gond, hogy egy-két órát
szopizik, ami idővel majd úgyis rövidülni fog. Este hosszabban vele vagyok, egészen este
fél kilencig, ez nagyjából a lélektani határ nálam kisbabánál, nagyobbaknál a
nyolc óra. Napközben viszont nem tudom és nem is szeretném minden fekvés előtt, ha órákig kellene dajkálni. Így napközben Rózával a következőt alakítottuk ki.
Ha elálmosodik, felviszem a szobába, kinyitom az ablakot, hogy friss levegő
jöjjön be, ráadom a sapiját, betakarózunk és leülök vele a szoptatós fotelba és
szopizik, ilyenkor már nagyon álmos, sokszor elalszik közben, de ez nem igazi mélyalvás.
Miután abbahagyta, azután fogom és átteszem a pelenkázóra, bebugyolálom, épp
ahogy Rubennel is csináltam, ha elaludt volna, ettől biztos, hogy valamennyire megébred és
átteszem a bölcsőjébe. Nyitva van a szeme, ha nem is éber, ébren van, változó,
hogy inkább az ébrenléthez vagy az elalváshoz van közelebb, de annál sikeresebb minél inkább az ébrenléthez áll közel. Majd kijövök és várok, eleinte az első pár hónapban
ilyenkor még nem állok neki fürdeni vagy más programnak, hanem valami olyan
házimunkát végzek, ami bármikor félbehagyható. Így nem leszek ideges attól ha
vissza kell menni. Teregetek, hajtogatok, pakolom valamelyik szekrényt, ez
leköt addig amíg rá figyelek. Ha sír, eleinte még bementem és ott
álltam úgy, hogy ne vegyen észre, hogy meg tudjam figyelni mi a gond. Volt,
hogy a pléd rálógott az arcára, máskor lerúgta magáról a bugyolát vagy melege
volt. Néha az is elég, ha meglököm a bölcsőjét picit, sok esetben a szeme sem
volt nyitva amikor felsírt és amíg ott álltam láthattam ahogy hirtelen abbahagyja
a sírást és mélyeket, egyeneletesen lélegezve kisimult arccal alszik tovább. Egy-két nap múlva már ritkán sírt csak fel, mert kitapasztaltam, hogy mennyi takaró az ideális, hogyan bugyoláljam be gyorsan, úgy, hogy ne jöjjön szét és szerintem ő is tudta már, hogy mi következik. Most ha beteszem, nyugodtan nézelődik, néha nyöszörög egyet-kettőt, és már csukja is le a szemét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Sírni hagyás. Ez nagyon megosztó téma, kérdés, hogy ki mit
ért alatta. Szerintem nem lehet és nem is jó ha egy csecsemőt soha, egyetlen
percig sem hagynak sírni, hiszen a sírás számukra az önkifejezés eszköze és valamit a tudtunkra
akarnak hozni vele. Ha nem hagyjuk egy percre sem, akkor honnan tudjuk mit akar
éppen, hogy figyelünk rá? Sokszor csak egy puki vagy böfi zavarja a babát és ha
ilyenkor kikapjuk az ágyból azzal csak megzavarjuk az alvási ciklusát. Nem hagyom üvölteni, kétségbeesetten sírni, és sehogy sem hagyom sírni hosszabb ideig, de nem is kapkodom ki az ágyból, szerintem nagy a különbség. A
baba megfigyelése fontos, hogy reagálni tudjunk a valós igényére, ami
esetenként az alvás, hiszen az, hogy egybefüggően aludjon hosszabb időket
létfontosságú a fejlődése szempontjából is. Van az a sírás, amikor tudom, hogy
ez most az a sírás, teljesen más az intenzitása, hangszíne, mint amiből
elalszik. Ha így sír, akkor kiveszem, megszeretgetem, szopizik még kicsit, majd
újra leteszem aludni. Nem aggódom, hogy arra tanítom, hogy ilyenkor szopizni
kell, bár sokan felhívják erre a figyelmet, szerintem a kisbabáknál természetes,
hogyha zaklatottak akkor a megnyugtatásukra szopiznak egy kicsit, később, ahogy
nő, az eszköztár is változik és ez úgyis egyre inkább háttérbe fog szorulni. Én azt gondolom,
hogy a kisbaba gondozása, egy nagyon mély
ráhangolódást igényel az anyuka részéről, hiszen vele verbálisan még nem igazán lehet
kommunikálni, így sokkal inkább előtérbe kerülnek az ösztönök, érzékek. A
kisbabával való törődés, szeretet, nem azonos azzal, hogy valaki egyetlen
percre sem hagyja frusztrálódni a gyerekét. A válaszkészség nem azt jelenti,
hogy minden nyekkenésre szoptatjuk, felkapjuk, hanem azt, hogy a baba igényeire reagálunk. Az
ősbizalom miatt nagyon fontos, hogy milyen válaszokat kap egy baba és nem is
gondolom, hogy sírni szabad hagyni hosszan egy kisbabát, mert abból valóban azt
vonhatja le, az istenadta, hogy ő senkit nem érdekel. De nem kell kiforgatni
sem ezt a dolgot és ha elalvás előtt nyöszörög vagy panaszkodik, esetleg
egy-két percre kiadósan belezendít még nem fog az önbecsülése csorbát
szenvedni. Ahogy akkor sem, ha elmegyünk pisilni, vagy megeszünk egy ebédet. Viszont
szép lassan megtanul egy fontos dolgot: Várni. A babák a születés pillanatától fogékonyak
a környezetükre és a reakciókra. Azzal, ahogy bánunk velük az első időszakban
is fontos üzenete van és már az első pár hónapban, az első életévben rengeteg dolgot
tanítunk meg akaratlanul is nekik. Szerintem a kisbabával való bánásmódra, bármennyire
is nem szívesen hívjuk nevelésnek, mégiscsak az, épülnek rá a következő évek.
Ha az első évben pisilni sem megyünk el, nehogy egy pillanatra is sírjon, és
nem hagyjuk magára és minden körülötte forog, ebből elég nehéz később
visszavenni, mert az a dolog csapdája, hogy igazából nem tudjuk, hol az a pont
vagy határ, amikortól el kellene kezdeni. Három gyerek után az egyik
legfontosabb tapasztalatom, hogy nem létezik egy határ, ami előtt még
nem nevelünk, mert még kicsi, ösztönlényként kezeljük, majd ha átlépjük a
vonalat utána meg már igen. Az első pillanattól van egyfajta mentalitás,
hozzáállás a gyerekünkhöz ami sok pici dolgoban megnyilvánul, amire nem is
mindig tekintünk nevelési helyzetként és amelyek természetes előzményei lesznek
annak, ahogy később már konkrétabb nevelési helyzetben hogyan fogunk reagálni és ő hogya viselkedik. Nyilván
ez egy folyamat, de a kivárás képessége, ahogy az önállóan elalvás elsajátítása
is az első pillanattól kezdődik. Ha egy kisbaba folyton szórakoztatva van, nem
hagynak neki időt, hogy felfedezze a kezét, lábát, vagy a fényeket a falon,
akkor később is ezt fogja várni, ugyanígy igaz ez az alvásra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Például amikor először tettem le Rózát magam mellé a
hordozószékébe az asztalnál egy családi étkezésnél, az első pillanatban sírni
kezdett. Nyilván nem értette, hogy ez most mi, amikor eddig minden étkezésnél
szopizott. Picit beszéltem hozzá, megnyugodott és egészen egy-két percig el
volt mellettem, ami azt jelentette, hogy pár kanál levest anélkül megehettem,
hogy közben szoptattam vagy a kezemben tartottam volna, ahogy azt előzőleg
tettem, amikor még újszülött volt. Aztán pár nap múlva már az egész levest meg
tudtam enni, most meg már mosolyogva elüldögél velünk többnyire, persze minden
nap van olyan étkezés, hogy szopizik közben, ha úgy jön ki a lépés, de
igyekszem arra a pár percre, amíg eszem, inkább magam mellé tenni. Ugyanígy bárhova
letéve boldogan el van, holott eleinte egyáltalán nem tetszett neki. Egy
babának szerintem olyan új állapot az ébrenlét, amivel eleinte még nehéz mit
kezdenie, főleg, ha anya is kimegy a képből. Miért írok ennyit erről, amikor az
alvásról van szó? Azért mert az ébren elöltött idő szorosan összefügg az
alvással, vagyis az önálló elalvással. Ha ébrenléti időben hozzászokik ahhoz,
hogy nem mindig lát, hall bennünket, mégis biztonságban érzi magát, mert ott
vagyunk, akkor ezzel a bizalommal teli tapasztalattal az elalvás is könnyebb lesz.
Ha egyedül elnézelődik és jól érzi magát (nyilván percekről van szó) akkor nem lesz
neki ijesztő ez a bölcsőjében sem. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A kivárás
is fontos, ami egy harmadik gyereknél teljesen természetesen alakul a
testvéreknek köszönhetően. Előfordul, hogy már nyűgös Róza és mégis ott kell
hagynom pár percre, amíg Rubennek segítek a mosdóban vagy felhúzni az
overállját, vagy almát vágok neki vagy teát töltök. Az első elnézelődései pedig
úgy történtek, hogy letettem valahova és elmondtam neki, hogy én most elmegyek
mosdóba, nekem is kell öt perc. Nem hiszem azt, hogy megérti, amt mondok, a
szavaim értelmét, de érti a hangsúlyt, a megnyugtató színezetét, és
tapasztalja, hogy nemsokára újra ott vagyok. Ez kialakítja benne a bizalmat,
ami az elalvásnál is jól jön. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">A másik ami segíti az elalvást az a ritmus. Mindig minden
nagyjából ugyanúgy történjen, egy idő után ugyanabban az időpontban is. Ha Róza
felkel, ráteszem a pelenkázóra, majd szopizik, ezután ha tudok kicsit vele
vagyok, elnézelődik a kezemben én meg elgyönyörködöm benne, majd leteszem
valahova és ott van velünk. Ha nyűglődni kezd, ásítozik, ami egy fél óra múlva
szokott nagyjából bekövetkezni, akkor fogom elviszem és megszoptatom a fotelban, majd
bebugyolálom és beteszem az ágyába. Ha felébred kezdődik előről. Délelőtt
két-három órát rajtam kendőben alszik, mert ilyenkor levegőzünk, piacra
megyünk, oviba megyünk, és esténként, a délutáni alvás utáni időszakban, amikor
nyugtalanabb szintén alszik még egy rövidet rajtam a kendőben. Este hét körül
elviszem aludni, egy-másfél órát összebújunk, ilyenkor mindegyik gyerekünk
hosszabb szopizást igényelt, majd legkésőbb fél kilenc körül megpróbálom letenni,
ami többnyire sikerül is, majd alszik reggel hatig. Nagyon nem szerettem
volna egyik gyerekünknél sem, ha rászokik a hatos kelésre, ezért mindegyiknél
azt csináltam, hogy ilyenkor a lesötétített szobában megszoptattam és
visszatettem aludni, nem keltünk fel. Ha csak fél-egy órára sikerült eleinte,
annak is örültem, akkor újra megszoptattam és visszatettem egészen reggel hét
fél nyolcig, tehát úgy kezeltem a korai keléseket, mint egy éjszakai megébredést. Ez nagyon
sikeres volt, sosem keltek fel később sem fél nyolc előtt, amit én ennek tudok be. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Amire még figyelek, hogy kevés impulzus érje ébrenléti időben. Nincs zajos, csörgő, zörgő, zenélő játék, ezekre szerintem semmi szüksége egy kisbabának. Amikor ébren vannak pont elegendő inger nekik a saját környezetük, nem kell baba könyv, zene vagy más szórakoztatás. Ez nem csak a jóalvás miatt lehet érdekes, hanem azzal is szorosan összefügg, hogy mennyire van jól el a baba, később pedig gyerekként mennyire tud egyedül jól eljátszani. A kendő nagyon jó megoldás vendégségek esetén és minden olyan szituációban, amikor túl sok inger érné. ott védve van, kuckóban, szűrten érkezik hozzá minden, a fények, a zajok és így nem terhelődik túl. Érdekes, hogy sok szülő arról számol be, hogy jól ki kell fárasztani a gyerekét, akkor alszik jól, én az ellenkezőjét tapasztaltam. A sok impluzustól, ingertől inkább túlpörög és nehezebb az elalvás.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Az alvásnál még egy fontos dolog, hogy hinni kell benne,
mélyen, hogy képes rá, hogy egyedül elaludjon, sőt mi több ez a természetes és
neki is a lehető legjobb megoldás. Nincs helye bűntudatnak, bizonytalanságnak,
mert ezekkel az érzésekkel egyszerűen nem lehet megfelelően közvetíteni felé
ezt a dolgot. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Rózánál egyetlen napba telt elérni, hogy ébren letéve
egyedül elaludjon, mert szinte rögtön elkezdtem csinálni, amikor elkezdett
éberebb lenni. Amióta ébren le tudom tenni, azóta rendszeressé vált az alvása, azonos időkben egyre hosszabbakat alszik napközben is. A nap nem egy egybefolyó alvás-altatás, így sikerült elhatárolni egymástól az alvás-ébrenlét szakaszokat is, és ritmust vinni a napjába és ezzel együtt az én időm és teendőim is kalkulálhatóvá, kiszámíthatóvá váltak. Anyaként is sikeresebbnek, kipihentebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, ha van egy átlátható, kiszámítható napirend és a tudat, hogyha leteszem biztosan aludni fog, nem kell visszamenni ki tudja hányszor. Úgy érzem jobban értem őt, az igényeit, még jobban tudok regálni rá. Amikor már jó pár napja szépen elaludt egyedül, akkor volt
először időm és kedvem arra, hogy olvasgassak. Eszembe jutott, hogy a kedvenc gyerekneveléssel
kapcsolatos könyvemet még el sem olvastam, pedig minden terhességemnél és
minden babázás alkalommal elolvastam egyszer-egyszer, így összesen négyszer olvastam
már. Amikor leemeltem a könyvespolcról kis sárga cetlik lógtak ki belőle. Az
egyiken az állt “alvás”, a másikon pedig “cadre”, azaz keret. Nem véletlenül
jelöltem be ezt a két részt annak idején benne. Kinyitottam az alvás cetlinél
és elolvastam. Nagyon egybevág azzal, amit én gondolok, bár nem minden része.
Mégis alapvetően ez a könyv azt a gyereknevelési stílust testesíti meg, amit mi
is igyekszünk megvalósítani. Egy olyan családi légkört, amelyben mindenki jól
érzi magát, gyerek is szülő is egyaránt, anélkül, hogy az egyik alá lenne
rendelve a másiknak. Mélyen hiszek az itt megfogalmazott elvekben. Biztos mindenki
ismeri azt az érzést amikor valamit valahogyan csinálunk és érezzük, hogy ez
jó, ez működik. Szülőként ez az érzés különösen nagy önbizalommal tudja
eltölteni az embert, ilyen az is, ha sikerül ritmust, rendszert vinni egy
kisbabával a mindennapokba, ráérzünk, hogyan jó neki, ha szépen alszik, nyugodt,
amikor ébren van, akkor én is nyugodt lehetek, mert ez egy visszajelzés, hogy
jól van, minden rendben, jól csinálom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;">Na persze egészen addig, amíg nem jön egy újabb
dolog, amit meg kell ugorni…<o:p></o:p></span><br />
<span style="color: #1a1a1a; font-size: 13.0pt;"><br /></span>
<span style="color: #1a1a1a;"><span style="font-size: 17.33333396911621px;">Gondolatok pár nappal később:</span></span><br />
<span style="color: #1a1a1a;"><span style="font-size: 17.33333396911621px;"><br /></span></span>
<span style="color: #1a1a1a;"><span style="font-size: 17.33333396911621px;"><i>Csakhogy nehogy elbízzam magam és a megfelelő alázattal tudjak hozzáállni az anyasághoz: Miután megírtam teli önbizalommal a fenti sorokat, naná, hogy felkelt éjjel, amire már hetek óta nem volt példa és persze, hogy napközben sem aludt egy-egy óráknál hosszabban. (De szerintem csak mert szélvihar volt egésznap. Vagy őszintén. Ki tudja.) Viszont az ilyen napokon is igyekszem nem nagyon kétségbeesni és töretlenül hinni abban, hogy minden rendben lesz és ez csak egy átmenet, vagy fejlődési ugrás. Vagy a szél. És holnaptól minden szépen visszatér a rendes kerékvágásba. Nyugodtan állíthatom: vissza szokott.</i></span></span><br />
<span style="color: #1a1a1a;"><span style="font-size: 17.33333396911621px;"><i>Ezek amikről írtam nem tuti módszerek, amiket ha az ember betart akkor a gyereke sosem ébred fel, nem lesz nyűgös, mindig könnyen elalszik ébrenléti időkben pedig kiegyensúlyozottan mosolyogva játszik az ujjacskáival. Nem. Vannak nehéz napok és éjszakák, fektetések, amikor bizony nem akar elaludni, alvások, amikor hamarabb megébred, mint szeretném. De mindezekkel együtt is sokkal könnyebb az élet, ha a baba/gyerek egyedül el tud aludni, és ha rendesen alszik éjszaka és nappal (és mi is) van ritmus a napjaiban és így a miénkben is lehetővé válik a tervezés. És azok a napok, amik nem így mennek, a kivételes napok, amelyek után csak méginkább lehet értékelni a többit. A rendszert, a ritmust, azt, hogy leteszem, becsukom az ajtót és mehetek a dolgomra, amíg ő szépen alszik egy nagyot. (Vagy kicsit...)</i></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
<o:PixelsPerInch>96</o:PixelsPerInch>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>EN-US</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="380">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Table Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:Calibri;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<!--StartFragment-->
<!--EndFragment--></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-82735152510413167952019-01-28T01:36:00.000-08:002019-01-28T15:17:51.035-08:00Szörny Rt. - avagy amikor a kölykök a fejünkre nőttek<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Gyerekvállalás trailer - csak erős idegzetűeknek.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/75IPOygC-gY/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/75IPOygC-gY?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span>
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Róza születésével
megváltozott az életünk, újrarendeződtek a viszonyok, a családunk dinamikája. Kettő
helyett három gyerek szülei lettünk, Rebeka és Ruben mellett egy kisbabáé is, aki teljesen más
bánásmódot, mentalitást kíván, mint egy négy és egy hat éves. Más lett a
feladatmegosztás, Ricsire sokkal több minden hárul abból, amiben máskor is sokat
segít, de azért alapvetően az én feladataim. Sokat nevettünk azon, hogy számára
ez az időszak egy igazi főzőtanfolyam volt, mert megtanult rizottót főzni, blansírozni,
párolni, tortát sütni és kenyeret készíteni. Ruben a legkisebb szerepéből
lépett egyet előre és báty lett, sokkal több elvárás irányul felé, önállóbbnak,
közreműködőbbnek kell lennie, ami sosem volt az erőssége, de most
kényszerhelyzet van, anya keze foglalt. Rebeka immár két gyerekkel osztozik a
figyelmünkön és Ruben jobban hozzá van nőve, mint valaha. Mindehhez jön, hogy Szilveszter
óta másodszor vagyunk betegek. Első körben Rebeka, Ruben és én, második körben
Ricsi szolidarított a gyerekekkel. Róza hét hetes és ebbe beleesett egy
karácsony, mindkét nagyobb szülinapja és két influenza, tehát az, hogy nem
unatkoztunk, elég enyhe kifejezés. Időközben itt nálunk a gyerekek
észrevétlenül egy Szörny Rt.-ét alapítottak, aztán Ricsivel mi is majdnem
alapítottunk egyet... de aztán jobbat találtunk ki. Átgondoltuk az elmúlt
időszakot, hogy vajon mi állhat a jelenségek hátterében, hol hibáztunk, mikor
csináltuk jól, az egész nevelési stílusunkat górcső alá vettük, és átbeszéltük. Önkritikát gyakoroltunk, amiben szerencsére az ember mindig számíthat másokra, nagyszülők például szíves örömest segítettek hibáinkat belátni. Újra
visszamentünk az alapokhoz, megbeszéltük azokat az elveket, amelyek mentén neveljük
a gyermekeinket és szerveződik a családi életünk, ez egyrészt segít Rózához
való hozzáállásunkban, hogy tudatosabban tudjuk nevelni őt, másrészt hátha ez
segít meglátni mi szorul változtatásra. A kis szörnyecskék, akik időnként
elrabolják gyermekeinket nem új látogatók minálunk, időről időre találkozunk
velük, de mostanában teljesen átvették az uralmat és ami korábban csak néha és
még kezelhető formában volt jelen (amikoris nem vagy nem jól kezeltük) az most
egészen elviselhetetlen méreteket öltöt. Nyilván a betegségek és a kistesó
érkezése együttesen felerősítette azokat az egyébként is meglévő problémákat,
amelyeken máskor átsiklottunk, de most szélsőséges formában megjelenve
megoldásért kiáltottak. Karácsony után az idillből és harmóniából felocsúdva az új esztendő betegséggel indítva az eltervezett családi összerázódás nem éppen olyan fordulatot vett, ahogy azt reméltük. Mondjuk a küldetés sikerült, a csapatösszehozónak szánt hét rámutatott a dolgokra, amelyek változtatásra szorultak, de nem úgy ahogy gondoltuk, nagy közös szánkózások, meghitt együttlétek formájában, hanem egy influenza volt a trénerünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Vannak emlékeim
gyerekkoromból, hogy milyen volt, amikor betegek voltunk. Anya vagy apa otthon
maradt, mi ágyban voltunk, ők időnként hoztak teát, meséltünk és kaptam máskor
tiltólistás rágcsát, mint ropi, keksz. Akármilyen rosszul éreztem magam mégis
valahogy jó volt betegnek lenni, mert anya otthon maradt, ráért és velem
foglalkozott hétköznap fényes délelőtt, amikor egyébként normális menetrend
szerint én valamilyen köznevelési intézményben töltöttem a napot ö meg dolgozni
volt. Emlékszem ikyenkor mindig külön kedvesek és figyelmesek voltak, apa
aggódó tekintetére, összeráncolt homlokára, ahogy bejött a szobába, mikor
hazaért. Amikor nagyobb lettem ilyenkor adta a legjobb könyveket, Winnetou
összest, Rejtő regényeket, amiket már rendszerint estére ki is olvastam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Szilveszter után Rebeka
és Ruben is teljesen lebetegedett és a nappalit jelölték ki főhadiszállásuknak,
egyikük a kanapét a másikuk pedig két összetolt fotelba kuckózta be magát.
Persze mikor öt percre jól voltak szétkapták a nappaliba nyíló egész
gyerekszobát, aztán teljesen kidőltek és a kupit, aminek az eltüntetése
alapesetben az ő feladatuk meg otthagyták. Ekkor kezdődött az egrecírozás, ami
napról napra egyre durvább méreteket öltött. Főztem teát, ami vagy nem volt
elég meleg vagy mézes, vagy túl meleg volt és túl édes. Oké, vissza a konyhába helyrehozni
a dolgot, majd odaviszem mire közlik, hogy inkább vizet kérnek. Sebaj, megiszom
én, egyre rosszabbul vagyok és hát magamnak úgysincs időm teát készíteni.
Aztán. Anya vágj almát, a légyszit csak időnként hozzátéve az utasításokhoz.
Felvágom. Ez nem finom. Miközben vágom összevesznek egy díszpárnán. Kérek
vizet. Zsepit. Leesett a takaróm. Kilóg a lábam. Töröld meg a kezem, almás.
Melegítsem meg a sópárnát, amiről egy idő után úgy gondolták, hogy a legjobb,
ha non-stop meleg. Ruben egyik éjjel felébredt és igencsak zokon vette, amikor
Ricsi elmagyarázta neki, hogy nem, nem melegítjük meg a sóhegyecskéjét lent a
sütőben éjjel kettőkor. Vizet kértek, kezükbe adtuk hiszen a kanapén feküdtek,
nem érték el, majd miután ittak “itt van, valaki vegye el”, elvettük a
kezükből. Mindeközben a “mikor mesélsz” kérdés meglehetősen türelmetlen
hangsúllyal húsz másodpercenként hangzott el. És mindenen vitatkozni kellett.
Hogy igyanak, inhaláljanak, délután aludjanak. Mi ez a saját életünk vagy egy rémálom?! Pár nap után elfáradtunk az
ápolásukban és kezdtünk fellázadni a két zsarnokká változott gyermekünk
viselkedése ellen. Nagyon elegünk volt a folyamatos nyűgös és elégedetlen
felszólításokból, hisztikből. Mert attól, hogy betegek szerintem nyugodtan
használhatják a kérem-köszönöm varázsszavakat és nem gondolom, hogy
folyamatosan ugráltatniuk kellene bennünket. Kicsit ugyan bűntudatom volt, hogy
nehezen viselem a saját beteg gyerekeimet, kicsit elmélkedtem a feltétlen
szeretetről, toleranciáról és türelemről, de akárhogy is filozofálgattam, az
volt az érzésem hogy ez így nagyon nincs rendjén. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Kérdések keringtek a
fejemben, amikor volt pillanatnyi időm meghallani őket. Ezek a dolgok mióta
vannak jelen, hol lehetett és kellett volna megfogni őket és miért nem tettük? Fáradt napjaink
estéin ott derengett a fájdalmas felismerésünk, hogy bizony vannak dolgok,
amelyeket nem jól kezeltünk, szokások, amelyeknek teret adtunk és nem kellett
volna. Alapos gyanúmmal, miszerint valami nem oké, felhívtam anyukámat, aki készséggel
megerősített abban, hogy gyermekkoromban nem kergettük őrületbe, amikor betegek
voltunk és, hogy hát igen, bizonyos dolgokban hagytuk a fejünkre nőni
csemetéinket. Ami nemcsak a betegségnél ütközik ki, hanem az egyszerű
hétköznapokban is. Nem szeretnék olyan szülő lenni, aki kiabál a gyerekével meg
a türelmét elveszítve olyan dolgokat csinál, amiről nagyon is jól tudja, hogy
nem rendben lévő. A második kör influenza a pécsi látogatás végére esett,
szerencsétlenül éppen akkor, amikor életemben először egyedül töltöttem velük
másfél napot Ricsi szüleinél, Ricsi már hazament előttünk. Kemény menet volt
három gyerekre egyedül lenni éjszaka. Amikor Ruben és Rebeka az éjszaka
folyamán már sokadszor rántott ki az ágyból, úgy hogy éppenhogy elaludtam egy
ponton túl már nem igazán bírtam türelemmel. Először azért keltettek mert
szomjasak voltak, a víz ott volt a szobában igaz, ki kellett volna érte kelni
az ágyból. Ezután odatetettem az ágyuk mellé az éjjeliszekrényre, hogy csak ki
kelljen nyúlni érte. Következő riasztás azért volt mert a pohárból kiloccsant a
víz a lepedőre és Rebeka új lepedőt követelt. Amikor próbáltam elmagyarázni,
hogy nekem fogalmam sincsen hol tartja Ricsi anyukája, az éjszaka közepén pedig
nem keltem ki az ágyból a nagyanyjukat, hogy lepedőt adjon, nem sok megértéssel
fogadta. A következő keltés, ami egyébként egy elnyújtott óbégatást jelentett a
szomszédos szobából, azért volt, mert kikapcsolt az égősor és sötét van (a
holdfénnyel bevilágított alig elsötíthető szobában). Miután sikerült picit
lehiggadnom, nagyon szépen megkértem őket, hogyha reggel felébrednek, akkor ne
üvöltsenek, hogy anya, hanem szépen halkan menjenek le Kati mamához, hogy
reggel picit tudjak aludni, ha màr éjjel nem hagytak. Jó, persze, így less,
ígérték. Ehhez képest kora reggel, ráadásul a szoptatás kellős közepén újabb
kiabálásra ébredtem, az idegeim rojtokban lógtak, mivel éjjel az ő
razziázásukon kívül Rózához is keltem, ráadásul az utolsó szoptatás miatt éjfél
után kerülök rendszerint ágyba. Átmentem, kérdeztem mi a gond, és a választól:
“szomjas vagyok” egyszerűen elszakadt a cérna és egészen egyszerűen leöntöttem
a fiamat a mellette lévő vízzel. Majd odaadtam neki a váltópizsijét és
kijöttem. Mély csönd volt utána, egyedül áthúzta a pizsijét, holott az önálló
felöltözés mostanában állandó vitapont. Majd szépen visszaaludtak. Bár nem
szeretnék ilyen módon célt érni, egyáltalán nem öntött el a jóérzés a
történtektől, mégis azt gondolom, hogy ennek most helye volt, mert nagyon
túlfeszítették a húrt és talán nem is baj, ha ezt érzik. Nem is exkuzáltam
magam utólag, pedig ha úgy érzem túlzásba esek mindig bocsánatot kérek, a szülö
is hibázhat. Viszont ez az egész éjszaka és elmúlt időszak egy intö jel volt
számomra, hogy valamin változtatni kell, mert én nem szeretném ha a gyerekeim
elviselhetetlen zsarnokokká válnának én pedig olyan kétségbeesett szülövé, aki
elveszítve a fonalat, ilyet tesz. Ebbe az egrecírozás körbe egyébként könnyű belecsúszni, nem csak a betegségnél futottuk a köröket, hanem mostanában más helyzetekben is. A kimenetelkor felöltöznek, kimenek, majd percenként jelenik meg valamelyik az ajtóban: anya folyik az orrom, fázom, pisilnem kell... Én meg nem tudom bent csinálni a dolgom, mert folyton rohangálnom kell. AZ asztalnál is, tolj be, tolj ki, hol az előkém, kanalam, szalvétám. Mindig úgy kezdődik, hogy olyan jolly jokereket dobnak be amire nem lehet nemet mondani és eleinte az ember úgy érzi valósak az igények és akceptálnia kell, mint a pisilés, orrtörlés. És mire észreveszi magát már benne van egy ilyen spirálban, ami semmi másról nem szól, mint az ugráltatásról. Ha végig gondolom egészen jól vissza tudom
venni a fonalat. Én mindig önbizalommal teli igencsak (ön)tudatos anya voltam,
az a fajta, akit nem lehetett egykönnyen elbizonytalanítani. Tudtam, amit
tudtam és rendíthetetlenül csináltam, többnyire müködött is. Aztán Ruben
születése után fél évvel minden felborult. Ricsi elment Budapestre és az élet
olyan nehézségeket hozott, amelyek kicsit megtépázták az önmagamba és a világba
vetett bizalmamat ez sok területen, nyilván a gyereknevelésben is nyomot
hagyott. Aztán ott volt a büntudat, amiatt, hogy Ricsi nincs igazán jelen, meg
a költözés miatt, hogy felborítjuk az életüket, nem is beszélve a depressziómról
mindezek miatt, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ùgy éreztem, hogy a
folytonos gondok sok energiát és figyelmet vonnak el és így nem tudok az lenni,
aki szeretnék. Aztàn elköltöztünk egy olyan helyre, ahol nagyon meghatározó
gyereknevelési elvek vannak, mondhatni minden ekörül forog, olyan itt ez, mint
máshol a politika vagy vallás. Van egy nagy közös waldorf öntudat, amit
mindenki máshogy értelmez de többé-kevésbé igyekszik megfelelni neki. Ahogy
sokan akik kritizálják azt tartják róla, hogy a gyerekek teljes
szabadonhagyásáról szól, sok követője is eképp értelmezi. Én is eleinte úgy
véltem, hogy jóval lazább a mi rendszerünknél, ami nyilván akaratlanul is
lazult a hatására. Másfél év alatt azonban volt részem jobban belelátni és azt
látom, hogy a tévhitekkel ellentétben komoly szabályok és elvárások vannak a
gyerekek felé, amiket az óvónénik és sok szülő is nagyon jól kezelnek. Vannak
szülők azonban, akik sajátos értelmezésük alapján azt szűrik le, hogy teljesen
szabadjára kell engedni a gyereket és olyanokat elnéznek a waldorf szellemiség
jegyében, ami nem feltétlenül a gyermek épülését szolgálja. Nincsenek vagy
nagyon tágan értelmezettek a határok, szabályok, főleg kevés van, amelyek az
együttélést szolgálják és azok is jórészt a gyermek szabadságának,
kiteljesedésének alárendeltek, nem kímélve a berendezést, tárgyakat és más
embereket. Legalábbis, amikor az oviban vagyunk, visszük hozzuk a gyerekeket
sokszor ez jön le, persze arra, hogy mi zajlik otthon arra kevésbé van
rálátásom. Mindenestre nekem úgy tűnik, hogy a szülők kínosan ügyelnek arra,
hogy hangos szó, fegyelmező mondatok ne nagyon hagyják el az ovi környékén a
szájukat. Idekerülve nagyon szerettem volna beillsezkedni és ez tőlem idegen
módon megfelelési vágyat eredményezett. Én is igyekeztem eleinte
minden ovis együttlét során türelemmel viselni a gyerekeim olyan megnyilvánulását,
amit korábban másként kezeltem volna. Egy idő után azonban sikerült megtalálnom
az egyensúlyt és viszanyernem a teljes önmagamat, így igaz, a szemkontaktust
kerülve a szülőtársakkal, bizony megregulázom őket, amikor kell. Például, amikor
megy a hiszti, hogy miért nem kocsival jöttem, vagy nem akaródznak közreműködni
az öltözéskor. Elmondom nekik, hogy lehet így is viselkedni csak akkor éppen
otthon nem fog beleférni hogy meséljünk és teázzunk, ha meg fáradtak jobb is ha
egyböl aludni mennek majd. “De ennyitöl még nem?” - hangzik az ijedt kérdés és
hirtelen mindkettö derüsebbé és közremüködöbbé válik. Persze ők magasan
viselhetőbbek ilyenkor is, sok más mellettünk öltöző gyereknél, egy ideig
vigasztalt is, hogy azokat legalább nem én viszem haza és csodáltam egy-két
szülőt, hogyan bírja ilyen angyali türelemmel azt, hogy a gyereke kis vadállat
módjára viselkedik. Csak egy idő után kezdtek kétségeim lenni, hogy talán azért
viselkedik vadállat módjára, mert mindent angyali türelemmel elnéznek neki. Kicsit
összezavarodtam. Sok kérdésre még mindig a választ kerestem csak, holott már
cselekedni kellett volna az elmélkedés helyett. - Ha nem engedheti ki a negatív
energiákat és elfojtjuk a nekünk nem tetszö érzéseit, megnyilvánulàsait nem
akadályozom e az egészséges fejlödésben? De ha minden antiszociális
megnyilvánulását elfogadok pszichológiai alapon, azzal segítem-e őt vajon
ebben? Vagy épp ellenkezöleg, hagyom, hogy egy öntörvényü önzö teremtmény
váljon belöle? Pozitív fegyelmezés és zsarolás között azt gondolom vékony a
határ. Ahogy azt is, hogy minden be nem váltott fenyegetés egy megszegett
ígéret, ezért csínján kell bánni azzal mit mondunk. Hirtelen elvesztettem szem
elöl azt, hogy hogyan is kéne jól csinàlni. Szeretnék (elég) jó anya lenni,
elfogadni őket olyannak, amilyenek, támogatni, hogy azzá váljanak, akik.
Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy családként jól működjünk, ne menjünk
egymás idegeire tehát vannak szabályok, amelyek az együttélés miatt fontosak. És
ha már itt tartunk a társadalmi együttélés miatt sem mellékes, hogy az ember ne
legyen az egészséges mértéket meghaladóan önző, öntörvényű, tekintettel legyen
másokra is. A mai nevelés fontos sarokköve, hogy a gyerekek minél inkább
kibontakoztathassák a személyiségüket, merjenek egyedien gondolkozni, másoktól
eltérni, különbözni, egyéniségek lenni. Nyilván mi is ezt szeretnénk, nem kis
birkákat nevelni, viszont a ló másik oldalára sem szeretnénk átesni. Márpedig a
másokra való odafigyelés, megtanulni tekintetbe venni a többiek szempontjait is,
és azt, hogy nem csak mi létezünk, a családban kell elsősorban. Ha azonban a
gyerekek igényei körül röpköd minden és mindenki, az biztos, hogy nem egy
egészséges személyiség kibontakozásához vezet, hanem egy eltorzult, önző
életszemlélethez visz inkább közel. Na de annyira be vagyunk rezelve
(legalábbis mi, biztosan nem mindenki), hogy a gyerekünk elidegeníthetetlen
joga ahhoz, hogy az legyen, aki, csorbul, ha fegyelmezzük, határokat mutatunk
neki, hogy nem találva az egyensúlyt, inkább ebbe az irányba mennek el sokan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Azért ilyenek, mert
betegek? - tettem fel magamnak a kérdést. Vagy a kistesó... a mentségek keresése
a viselkedésükre, ami alapján az érthetővé és elfogadhatóvá válik, a mai modern,
tudatos, pszichológiai könyveken szocializálódott szülőgenerációnk egyik
csapdája. Szerintem jó, ha a gyereket megpróbáljuk megérteni (mást se csinálok)
de van amikor igenis azt kell mondani, hogy na ezt nem, tökmindegy miért
csinálta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: Arial; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">Gyakran találtam indokot a lehetetlen viselkedésükre, így
felmentettem őket és türelemmel, megértéssel viseltem a visítást, ugráltatást,
hisztit. Anyukám ugyan többször felhívta erre a figyelmemet, de hát ő ugye nem
tudhatja, anno más idők jártak, mi sokkal gyerekcentrikusabban nevelünk. Ami
alapvetően nem is baj, ha az ember megtalálja az egészséges egyensúlyt. De a
bűntudatból fakadó döntések, a következetlenség és a gyerek hisztis és zsarnoki
viselkedésének megértő fogadtatása (legyen bármi is a pszichés oka) oda vezet,
hogy önzővé és kis zsarnokokká válnak és ez nekünk is nagyon rossz adott
esetben, de leginkább velük kiszúrás. Mert a családján kívül soha senki nem
fogja ezt jónéven venni vagy tolerálni. A zsúrjukon tanuja voltam, hogy Ruben,
hogy szenvedett, amikor nem akarta a másik öt gyerek azt játszani, amit ő
akart. Ahelyett, hogy beállt volna bújócskázni, amit a többiek teljes
egyetértésben játszottak, a fotelben ülve durcizott, ami pont senkit nem
érdekelt, miután megszavazták 5:1 arányban, hogy mit játszanak. Diplomatikusan
még azt is megígérték neki, hogy utána játszanak vele mást. Milyen fontos úgy
nevelni a gyerekeket, hogy ne gondolják azt, hogy körülöttük forog a föld, mert
éppen ebből adódhatnak az ilyen számukra is nehéz helyzetek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: Arial; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">Anyukám azt mondta, amikor beszámoltam a betegséggel töltött
napokról, hogy elengedtük a gyeplőt meg, hogy hagytuk, hogy a gyerek
irányítson. Annak ellenére, hogy értem mire gondol, nem szeretem ezeket a
hasonlatokat, mert én nem tekintek a gyerekeimmel való kapcsolatomra harcként,
amit meg kell nyernem és nem gondolok a családomra lóként, akiket be kell fogni
és törni. Inkább azt mondanám, hogy kicsit belazultunk, és ennek érezni a nem
mindig áldásos hatásait. Az egyik barátnőm fogalmazta meg jól, amikor azt
mondta, hogy nálunk alapelvek vannak, és ebből fakadnak bizonyos szabályok,
amelyek a családi életünk kereteit adják. Mint például nem kiabálunk,
üvöltözünk sem jó sem rosszkedvünkben mert elviselhetetlenné teszi az
együttlétet. Nem vágunk egymás szavába, közösen étkezünk napi háromszor, amiből
következik, hogy nem eszünk össze vissza, délután csendes pihenő van amikor ha
nem is alszik mindenki, akkor is csendes elfoglaltságot keres magának, és
tiszteletben tartja a többiek pihenését. Este nyolc után felnőtt idő van. Ez
csak pár példa, amelyekből nem igazán engedünk, de nyilván vannak kivételek. De
talán túl sok volt a kivétel...<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Megfogadtam, hogy
odafigyelek és nem hagyom, hogy a gyerekek a továbbiakban ugráltassanak, ami
belekerült egy-két kellemetlenebb egymásnak feszülésbe, mint az ominózus vizes
eset. Volt, amikor ötször megkérdeztem: -Biztos, hogy kérsz húslevest. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Biztos?</i> - Igen. Majd előhoztam a
kamrából, elővettem egy lábost, átmertem, megmelegítettem, aztán kihűtöttem,
mert <i style="mso-bidi-font-style: normal;">túl forró</i> volt ès ezután közölte,
hogy inkább mégse kér. Akkor elmondtam, hogy addig bizony fel nem kel az
asztaltól, amíg bele nem eszik legalább. Ugyanez vonatkozott az almára, teára
is, utóbbit legjobb, ha maguknak csinálják meg és akkor olyan mézes meg
mindenes, ahogy szeretnék. Nem igazán hiszek a hosszas magyarázatokban, de
elmondtam nekik, ha kérnek valamit, olyat kérjenek, ami tényleg szükséges és
fölösleges köröket ne futtassanak velem, több idő marad kártyázni, mesélni és
esetleg pisilni is eljutok. A pohárért bármilyen betegek ki tudnak nyúlni és
visszatenni, ha kifogy a víz, ne adj isten akár újra tölteni. Miután elkezdtük
magunkat ezekhez nagyon következetesen tartani, hamar éreztük a hatását. Szeretném
hinni, hogy azért, mert alapvetően jól neveltük őket csak kellett egy kis (szoftver)frissítés.
Következő éjjel Kati mamánál egyszer sem keltettek fel. Reggel fél hétkor
szóltak egyszer, mert elfogyott az ivópoharukból a víz, Rebeka kiment,
újratöltötte, de a tetejét nem tudta visszacsavarni. Nagyon udvariasak voltak, nem
visítva szóltak, hanem normálisan. Segítettem, majd kérdeztem, hogy nem gond-e
ha alszom még, jobb lenne ha ők is visszaaludnának kicsit. - Persze anya, és ha
felébredtünk, majd szép csendben lemegyünk és megvárunk - mondta Ruben. Alig
akartam elhinni, amikor kilenckor lementem és ott ültek egymás mellett a
kanapén, a pizsire zokni-pulcsi felhúzva, minden az elvárasaim szerint. Este a
ruhájukat szépen letették, kiengedték a vizet és önállóan megfürödtek anélkül,
hogy háromszor odarendeltek volna (szomjas vagyok ésatöbbi). Egymásnak odaadták
a vizet, zsepit, maguknak odahozták, amit kell. Sőt Ricsit segítettek ápolni,
ágyba vitték neki a melegvizes palackokat és Ruben külön felment megkérdezni,
hogy nincs-e szüksége még egy plédre. E</span><span style="color: #454545; font-family: "helvetica";">zek ugyanazok a gyerekek volnának, akik visítanak az éjszaka közepén, mert kilóg a lábuk a takaró alól?! Persze azért
bőven van még, aminek változnia kell, ez egy folyamat és nem egyik napról a
másikra fog megváltozni, ahogy a kialakulásához is idő kellett. Jó lecke volt
ez az időszak, a betegségekkel együtt úgy vélem nem véletlenül kaptuk éppen
most ezeket a nehézségeket. Még éppen időben voltunk, hogy észrevegyük a
problémákat és ez a nehezített terep szépen kidomborította őket. Mindig résen
kell lenni, következetesen lereagálni mindent, és a minden helyzet nevelési
helyzet elvet sosem szem elöl téveszteni. A legeslegfontosabb, bízni magunkban,
hűek lenni a saját elveinkhez és elfogadni azt, hogy nem lehet mindenkinek
megfelelni és ez így van jól. Mindig lesz, aki másképp gondolja, kritizál,
vagy, aki mellett egyszerűen csak attól rosszabbul érezzük magunkat, hogy ő
másképp csinálja. Biztosan van, aki lazább meg olyan is, aki türelmesebb
nálunk, mi viszont így ezek az elvek, szabályok és határok mentén tudjuk jól
menedzselni a családi életünket és érezzük jól magunkat nem csak apaként és
anyaként, hanem emberként is. És, ami még jobb, hogy a gyerekeinken is
érdekesmódon azt látom, hogy nemcsak sokkal jobb fejek, ha határozottabbak
vagyunk velük, hanem boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak is. Úgyhogy szerintem (szerintem)
nagy hiba azt gondolni, hogy minél kevesebb a határ, annál szabadabbak. Mert
egy idő után önmaguk fogják a saját korlátaikat jelenteni és a saját boldogságuk
legnagyobb ellenségeivé válni. És ezt nem szeretnénk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #454545; font-family: "helvetica"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><i>Anyának... tudom, hogy nem könnyű az anyukámnak lenni. Ha te bírtad, nekem szavam nem lehet. Köszi, hogy vagy.</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
<o:PixelsPerInch>96</o:PixelsPerInch>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>EN-US</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="380">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Table Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:Calibri;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<!--StartFragment-->
<!--EndFragment--><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-18424193461704235492019-01-16T13:44:00.002-08:002019-01-16T14:30:23.999-08:00Vonat kaland<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCWjomoJ3YTnXFjc49MCPIqD-K3h7mJJmO67oJjaJCs6ZKMuAg7Q5Vh-ONnAkwXhTqvgeXytKwyv6AEAdwbd8KDtW9A4z1eWJiM_G4fztd8PCRANPgciJre1_0ey5lggWS-vaZDuQkEBi-/s1600/DCA6E0D5-C1DF-4DA0-B28E-0E0805F38B42.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCWjomoJ3YTnXFjc49MCPIqD-K3h7mJJmO67oJjaJCs6ZKMuAg7Q5Vh-ONnAkwXhTqvgeXytKwyv6AEAdwbd8KDtW9A4z1eWJiM_G4fztd8PCRANPgciJre1_0ey5lggWS-vaZDuQkEBi-/s400/DCA6E0D5-C1DF-4DA0-B28E-0E0805F38B42.jpeg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
Minden éppen olyan jó és szuper volt, ahogy elképzeltem. Mármint a vonaton. Mert előtte azért nem volt olyan egyszerű az összepakolás, elindulás és az autóút Százhalombattáig. Egy hétre bepakolni egy öt hetes baba mellett sokkal nehezebb volt, mint gondoltam. Sosem értem, amikor valaki azt mondja “pakol” egy utazás elött és ez egy napi programot jelent. Nem igazán értem mit csinál ennyi ideig. Nálam a pakolás gyorsan szokott menni, kijelölöm azt, hogy maximum mennyi cuccot viszek, mondjuk “ami a szürke bőröndbe belefér”, aztán beteszek pár szett ruhát, meg van egy lista a mindig kell dolgokról, mint füldugó, szempárna (nekem) az alváshoz, inhalátor, orsziporszi, neszeszer stb. Ha hosszú útra megyünk ez legfeljebb pár óra, kettő, legfeljebb három de sosem több, egy két-három napos kiruccanásra egy óra alatt megvagyok mindannyiunknak. Nem így most. Róza mellett az idő, amit bármi másra fordíthatok igencsak rövidre szabott és ugye rajta kívül itt van még az előzö életem is az összes feladatával, mint vacsora készítés, háztartás és még két gyerek.. amelyek mellett igazából az is kihívás volt, hogy átgondoljam mit kell vinni, berakni. Elkezdtem bepakolni, felsírt, mentem, szopiztunk majd bedugtam a vasalót felsírt mentem, pelenkáztunk. Ja, a vasaló ott maradt. Dejó, végre elaludt, na most nagyon jól tudnék pakolni, ha nem kellene oviba menni a többiekért, fürdetni, vacsoráztatni.. indulás előtti este négy órát töltöttem a kanapén szoptatással, mert épp egy ilyen esténk volt, van ez így, ő nem tudja ugye, hogy másnap utazunk. A sikitófrász kerülgetett. Ma este egy karácsonyi vacsit megfőzhetnék és még lenne időm a körmömet is kilakkozni. Mert ma meg egy ilyen napunk van. Így megy ez, az időmet jelenleg nem én kalkulálom, éppen ezért idegőrlő bármit is csinálni, ami időhöz kötött jobban mondva, ami időt igényel. </div>
<div style="text-align: justify;">
Reggeli indulás: vettem Rebekának és Rubennek két egyforma cuki macis hátizsákot, mert milyen jó, hogy kiránduláskor vagy utazáskor legalább zsepit, kulacsot, kis könyvet bele tudok tenni és nem mindent én cipelek. Persze, hogy az egyik az oviban maradt. Ruben overálljában meg egy másik kisfiú neve volt írva. Naná, hogy elcseréltük..tegnap az udvaron voltak már, amikor mentem értük, óvónéniknek biztos nem egyszerű a sok egyforma cuccba felöltöztetni huszonöt gyereket. Ricsi birkatürelemmel tűrte, hogy mindenbe belekötöttem - nehéz természetem egyik levetkőzni igyekezett velejárója, ha mérges vagy ideges vagyok, hajlamos vagyok mindent egy kalap alatt elintézni és megragadni az alkalmat, hogy elmondjam, amiből egyébként elegem van, de addig sikeresen magamban tartottam. Például olyan fontos dolgokat, hogy mostanában mindig kemény körtéket vesz és a gyerekek kakaója hideg, amit volt kedves egy órával elöbb, mint hogy mi felkeltünk volna elkészíteni a reggelivel együtt.. tudom, hogy ezekért a pokol tüzén fogok égni. Miután kidühöngtem magam, sikerült alig húsz perc késéssel elindulni a vonatra. Imádkoztam, hogy ne legyen dugó, nem lett, de Róza szegény Budapesttől végig sírta az utat kisebb megszakításokkal. Egy darabig el volt azzal, hogy szopizta a pelenkáját, de miután fél órája nem jött belőle semmi, feladta és inkább üvöltött. Úgy sajnáltam szegényt. Ruben énekelte neki a kiskarácsonyt közben Rebeka mantrázta, hogy szerinte tuti lekéssük. De nem késtük, sőt mi több odaértünk húsz perccel előbb és bár mindkét gyerekkel alig lehetett bírni mert azonnal fel akartak szállni “anya mindjárt elindul” még sikerült pár képet is készíteni, az, hogy erre is maradt idő, nagy elégedettséggel töltött el. Lám még erre is ráérünk, ennyire könnyen vagyunk. Róza sírását miután betettem a kendőbe, mintha elvágták volna, én már csupán ettől nagyon boldog voltam, nem igaz, hogy nincs valami módja, hogy az autóban rajtam lehessen.. a vonaton szopizott egyet az elején, majd onnantól végigaludta az utat, valamikor ebéd után ébredt fel már a szüleimnél. A gyerekekkel pedig minden úgy zajlott, ahogy vártam. Izgatottak voltak, boldogok hogy vonatozhatnak. Mindennek örültek amit az ablakból láttak: a szembe vonatoknak, az útépítéseken a markolóknak, a birkáknak, teheneknek. Elmentünk pisilni, külön élmény volt, hogy pedállal lehetett megnyitni a csapot és lehúzni a wc-ét, ami megjegyzem nem volt koszosabb, mint bármelyik benzinkúté az autópálya mellett. Az utasok kedvesek voltak, az egy kis bőrönd helyett végül hosszas sakkozás után kettő lett, de egyáltalán nem okozott problémát, bőven akadt, aki segített, hárman is levitték volna a peronig. Még a gyerekek öltöztetésére is akadt volna jelentkező de ők ezt már egyedül megoldják szerencsére. Már ezért is érdemes vonatozni gyerekekkel mert jó érzés megtapasztalni, hogy az emberek milyen segítőkészek és kedvesek tudnak lenni, a gyerekeknek is fontos tapasztalat lehet ez a világról. Szendvicseztünk, annyit ettek amennyit máskor egy egész nap alatt nem, meséltünk és hip-hop oda is értünk. A kártya elő sem került, pedig azt is bekészítettem, egy-két órát minden gond nélkül eltöltöttünk volna még, kicsit mindannyian sajnáltuk, hogy le kell szállni. Majd hazafelé..</div>
<div style="text-align: justify;">
A legjobb azonban az egészben, hogy feleannyira sem fáradtunk el, mint az autóban szoktunk, míg onnan egy hosszú út után nyúzottan és elgémberedetten (én enyhe fejfájással) szállunk ki itt mindenki friss és derűs maradt a nap hátralévő részében.</div>
<div style="text-align: justify;">
A kérdésre a válasz, hogy milyen volt? “Nagyon jó, csak az a kár, hogy már nem ülünk rajta..”<br />
<br />
Az én anyai önbizalmamnak is jót tesznek ezek a kalandok, kihívások. Ha az ember valamit - amitől kicsit azért tart, mert ő maga is érzi, hogy bevállalós, mert tele van buktatókkal - végigcsinál és jól sikerül az nagyon felszabadító érzés. Lám erre is képes vagyok, három gyerekkel egyedül utazni, egy öthetes babával vonatozni és még jó is volt. Elutaztunk és (még) senki nincs ki, mindenki jól van, meg lehet ezt csinálni. Ez jó dolog, mert nekünk a gyerekvállalásban az egyik legnehezebb, főleg kezdőként a korlátok megélése volt. Gyerekek mellett egy csomó mindent nem csinálhatunk vagy legalábbis nem úgy és nem akkor, ahogy akarunk, így szerintem annyira jó, amikor sikerül megtalálni az egyensúlyt aközött ami nekünk jó és nekik is jó. Én jönni akartam, a húgommal bandázni, együtt lenni, közösen tortát sütni anya szülinapjára, meglátogatni az itthoniakat, megmutatni Rózát a nagymamámnak, hogy megismerje a dédijét és itt volt ugye a csípő szűrővizsgálat is, amit valahogy mindenképpen meg kellett oldani. Ezzel némileg szemben áll, hogy nálunk a legfontosabb a gyerekek nyugalma, mindent ennek rendelünk alá, nincs sok program, nem húzzuk túl őket, visszavonult, program és minden mentes életet élünk, hogy fér ebbe bele egy öthetes utaztatása úgy, hogy ne szenvedje meg..<br />
Persze az, hogy a programokat, hogy bírjuk majd, az az elkövetkező napok nagy kérdése. A hordozásban bízom, hogy a kendő és a testközelség megadja neki azt a nyugalmat, amit egyébként az otthona és a megszokott környezet jelent. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1k71HyB3HTTjfP1m91Vh0Y4n2BZfvoR_EM1DxUtC44KyCmnUWw-wvgqdiJ3YNm7o-0IkhTI_RaIV8j15oX7nVXzjZYKWAvi6GHibJsY_fZxfTrFEY5D2jIrLp1I8fUEtdBeS-tR-wqtv3/s1600/29C3CFAF-7AC8-4B2D-B5D1-4020E541840D.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1k71HyB3HTTjfP1m91Vh0Y4n2BZfvoR_EM1DxUtC44KyCmnUWw-wvgqdiJ3YNm7o-0IkhTI_RaIV8j15oX7nVXzjZYKWAvi6GHibJsY_fZxfTrFEY5D2jIrLp1I8fUEtdBeS-tR-wqtv3/s400/29C3CFAF-7AC8-4B2D-B5D1-4020E541840D.jpeg" width="300" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNDfLD4Lrtu3tUUO4xmOd2O2qz2ejf1wVIvqCyLcTUtZTmIXz2XHsR6K-67VupTYapeKYdrL_xLby4YNa1utWbSs9Ra_RmM_fnxBKniqsB32rXGtCDG_GP5PvddR0b3gqNMRPHsczFCgWJ/s1600/DCA6E0D5-C1DF-4DA0-B28E-0E0805F38B42.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNDfLD4Lrtu3tUUO4xmOd2O2qz2ejf1wVIvqCyLcTUtZTmIXz2XHsR6K-67VupTYapeKYdrL_xLby4YNa1utWbSs9Ra_RmM_fnxBKniqsB32rXGtCDG_GP5PvddR0b3gqNMRPHsczFCgWJ/s400/DCA6E0D5-C1DF-4DA0-B28E-0E0805F38B42.jpeg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcPh_Su6IpI9FwVQFJ0VK7MbrRhiF0IZl150w5xjZwea8bbuU7CnyZxjuuq0X53JY-CzyTiDIBHL9Ou-RQk7Q4YzGNnpWqbsBtGJ2KMA8-qr9huZoJyGcqmVdUjQZmKT_Kqz33fqBPg04o/s1600/B2665033-125C-4AB3-8BF8-4050280B1F55.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcPh_Su6IpI9FwVQFJ0VK7MbrRhiF0IZl150w5xjZwea8bbuU7CnyZxjuuq0X53JY-CzyTiDIBHL9Ou-RQk7Q4YzGNnpWqbsBtGJ2KMA8-qr9huZoJyGcqmVdUjQZmKT_Kqz33fqBPg04o/s400/B2665033-125C-4AB3-8BF8-4050280B1F55.jpeg" width="300" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIE1LV4MBja2rhRmSXgzKfGE77vf3-Q7gOr3J4Y_j8TrA_6WYEJvsfE6zF_jEVHDwy7QGH2mDvkxfW9ERvMwRcesnsRF4lUj43NB6BKR0UBezGm94WJUyWJXLDXZ5G_7xWf-vsrZ4HkiXu/s1600/6A73F07B-73B1-4CC1-AA2A-EB6369DD2B73.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIE1LV4MBja2rhRmSXgzKfGE77vf3-Q7gOr3J4Y_j8TrA_6WYEJvsfE6zF_jEVHDwy7QGH2mDvkxfW9ERvMwRcesnsRF4lUj43NB6BKR0UBezGm94WJUyWJXLDXZ5G_7xWf-vsrZ4HkiXu/s320/6A73F07B-73B1-4CC1-AA2A-EB6369DD2B73.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnpxF2kg5wrfV6cAhDYlkLpJe9hfNzx0q0nqNEmmmpkZx5Q-yikFUZGo6qBbNQFAqDHtJkMoIqKUmHArWbVY7JUz5qVQ0hQWSPZ5zGrmViDQGVR4zaTgvnDghnYNl61QPsxkyXx-gxay4g/s1600/7796270E-3009-4FC8-A15A-AA403E6D1842.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnpxF2kg5wrfV6cAhDYlkLpJe9hfNzx0q0nqNEmmmpkZx5Q-yikFUZGo6qBbNQFAqDHtJkMoIqKUmHArWbVY7JUz5qVQ0hQWSPZ5zGrmViDQGVR4zaTgvnDghnYNl61QPsxkyXx-gxay4g/s400/7796270E-3009-4FC8-A15A-AA403E6D1842.jpeg" width="300" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1gbH5it1UhZ6b4niOeDPSMYsuH7hnbOJL-Zod_p0Mw-i8wP7xQBujaJST8wrU65y3JzHnY70OtUM6zfaBz9DUam1zmNnF_2miPdk0Qw6-nBYzuQ8gVCXCDUWbcGwFgwZBF0aYtoMHqgZB/s1600/A9EA13A1-0852-4FA7-B5A7-256C6A76CD5A.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1202" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1gbH5it1UhZ6b4niOeDPSMYsuH7hnbOJL-Zod_p0Mw-i8wP7xQBujaJST8wrU65y3JzHnY70OtUM6zfaBz9DUam1zmNnF_2miPdk0Qw6-nBYzuQ8gVCXCDUWbcGwFgwZBF0aYtoMHqgZB/s400/A9EA13A1-0852-4FA7-B5A7-256C6A76CD5A.jpeg" width="300" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7xg8NH_xSD33LhCutjgpYqJhvBc34yTMLkcrDS9fwWZX7P71CexJO7V3Waov14xf-2SJ3LVi2po8JLZVQ4BXluiWBJFCHoLgI8rTxVFgZjuZHooKCyNBU8_f2P3yx6eMYKQnBipCCxwxx/s1600/AACC29C8-0D8F-4CA5-A980-8E79F6D22FC2.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7xg8NH_xSD33LhCutjgpYqJhvBc34yTMLkcrDS9fwWZX7P71CexJO7V3Waov14xf-2SJ3LVi2po8JLZVQ4BXluiWBJFCHoLgI8rTxVFgZjuZHooKCyNBU8_f2P3yx6eMYKQnBipCCxwxx/s320/AACC29C8-0D8F-4CA5-A980-8E79F6D22FC2.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
</div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-72634951871356966242019-01-15T13:11:00.001-08:002019-01-15T13:11:41.253-08:00Vonatra fel, indulás haza<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-mqliMmolm5d2xwsPVtcwDDRM0mVVNgaEAZLP7_0HZ5fp14QUOprnd2hADsZBXqtAH-ZXxGquWgQ0lEGZgOE4d-Cgo7becDtzUQWTOKhtJ-1YlupHWp6RZYgBy4jC3N44ZFUOTIXfXaiA/s1600/File+Jan+15%252C+21+36+46.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1230" data-original-width="1132" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-mqliMmolm5d2xwsPVtcwDDRM0mVVNgaEAZLP7_0HZ5fp14QUOprnd2hADsZBXqtAH-ZXxGquWgQ0lEGZgOE4d-Cgo7becDtzUQWTOKhtJ-1YlupHWp6RZYgBy4jC3N44ZFUOTIXfXaiA/s400/File+Jan+15%252C+21+36+46.jpeg" width="367" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Talán őrültségnek tűnik, pedig az én szemszögemből teljesen logikus, három gyerekkel, egyedül három és fél órát vonatozni. Még a vonatpótlót is bevállalnám velük, amitől ők egyébként is csak még boldogabbak lennének, hogy egy nap ennyi jó éri őket, vonat is, busz is. Szerencsére azt azért nem kell, Százhalombattáig elvisz minket Ricsi.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Nem szeretek gyerekekkel
autózni, mondjuk ki. Föleg nem több órát. Zavar, hogy a hátam mögött ülnek,
hogy nem látjuk egymást, kivéve ha valami lehetetlen, kényelmetlen pózban
kicsavarodva hátrafordulok. Nem lehet mesélni mert egyrészt nem hallják
rendesen, másrészt nincs meg az a szemkontaktus és testhelyzet, ami szerintem
ahhoz kell, hogy a mesélés élvezhetö legyen, arról nem is beszélve, hogy maga
az utazás, a folyton változó táj és képek folyamatos impulzust jelentenek, amit
meg kell beszélni, mutatni így folyton meg is akasztja a mesét. Marad a
mesehallgatás, zenehallgatás, de az meg minden más kommunikációs lehetőséget
ellehetetlenít. Igaz, hogy az autónkban hátraállítható a hang, de mivel a
hangfal ez esetben közvetlenül mögöttem szól, alig pár centire a jobb fülemtöl,
csak egy fokkal, elviselhetőbb, mint amikor az arcomba üvölt. A mesehallgatásért
alapvetöen sem rajongok, egyszerüen számomra idegesítö zajforrás, mióta gyerekeink
vannak a zene sem feltétlenül hiányzik a napjaimból mellettük inkább plusz
zajterhelést jelent. Próbáltuk persze a fülhallgatót, de az meg kihúzódik, nem
csatlakozik és a többi – több okból is felhagytunk vele. Számomra ezek a pécsi
utak igazi szenvedést jelentenek és az autó valamennyi elönyével összevetve is
komfortosabb utazási módot jelent a vonatozás. És amennyire nem szeretek
autózni. annyira szívesen vonatozom a gyerekekkel. Az, hogy az, hogy ott egymással szemben
ülünk mindent megváltoztat: lehet mesélni, együtt nézelődni, reagálni egymásra,
megbeszélni a látottakat. Minden olyan dolog ami az autózásban nyűglődés, a
vonatozásnál kifejezetten élmény. Szép tájakon megyünk keresztül, nem olyan monotn, mint az autópálya, gyönyörű a hófedte téli táj, szántóföldeken nyargalászó őzek, álmos alvacskák, romos kastélyokkal, békebeli vidéki vasútállomások. Szeretem a hangulatát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Valahogy az egész utazás
során eltöltött idő is más minőséget jelent és ez nemcsak a gyerekekkel igaz,
hanem egyedül is. Ha egyedül utazom, akkor is ha tehetem vonattal megyekt és nem
autóval, a telekocsi bár olcsóbb, bezsúfolódva pár négyzetméterre, órákon át
számomra nehezen viselhető még a saját családommal is, nemhogy vadidegenekkel.
És önmagában az, hogy vonatozunk az első egy-másfél órában minden más nélkül
elegendő időtöltés a gyerekeknek. A második órában előkerülnek a szendvicsek,
újabb fél óra amíg elmajszolgatják, azután jön a kalauz bácsi, aki jó eséllyel
el lesz bűvölve kis családunktól, na meg attól, hogy legalább öt percig
rocksztárnak kijáró rajongás övezi. Ezután kicsit mesélünk, könyvet nézegetünk
beszélgetünk és már meg is érkeztünk, ahol fogadóbizottság várja, hogy
leszedjen minket a vonatról. Lelkes nagypapák és nagymamák, akiknek egymás
szavába vágva lehet mesélni még puszi és köszönés előtt, hogy mi minden történt
velünk a vonaton.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Rózával azért most szintet
ugrunk ebben is, fogalmam sincs, hogy milyen lesz. Reményeim szerint végig
alszik és szopizik a kendőben. Az autózás ellen és a vonat mellett plusz egy
érv volt az, hogy Róza is utazik velünk. Egy folyton szopizó babával közel négy
órás utat megtenni, úgy hogy egy hordozóban végigülje szopi és bujcsi nélkül,
boritékoltan mindannyiunknak hosszú út lett volna. Ha pedig megállunk még szopizni is,
tényleg fél nap az út.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Amikor belegondolok, hogy
egy alig hat hetes babával miért vállalkozom utazásra, mindig újra és újra
figyelmeztetnem kell magam, hogy ez tűnt a legésszerűbb megoldásnak arra, hogy
egy helyen, gyorsan elintézzük a csípő szűrővizsgálatokat. Orvos nagyszülőkkel
ez általában tíz percet vesz igénybe miközben a másik nem orvos nagyszülők
lelkesen vigyáznak a többiekre.Egyébként is érett már egy hazaút. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">A nagymamám még nem is
látta Rózát, ő már idős ahhoz, hogy utazgasson, ráadásul szülinapja is van. Jó
apropónak tűnt ez is, hogyha már vizsgálatok miatt hazautazunk őt is
meglátogassuk. Anya szülinapja és Rubené is most lesz így végül nagycsaládos
összejövetel alakult. Ha már hazajövünk. És ha már itt vagyunk találkozunk a
barátainkkal, keresztszülőkkel is, így sikerült végül egy hetet minden napra
megtölteni találkozókkal, vendégségekkel. Ez egy picit megijesztett, amikor
végig gondoltam, de ha egyszer messze lakunk, ritkán jövünk haza, ez a kapcsolatápolás
ritmusa. Ritka, de olyankor aztán intenzív. Rózával terveim szerint kendőzni
fogunk, zsebibaba üzemmódban leszünk és enni-aludni fog, talán nem lesz neki így
leterhelő annyira (és nekem?). A nagyobbak miatt is izgulok, hogy nem fognak-e
kimerülni. Úgy döntöttem, önmagam megnyugtatására, hogy a változtatás jogát
fenntartom minden progrmra nézve, ha úgy látom sok nekik, nekünk. Érdekes, hogy
amikor Rebeka ennyi idős volt az egy kilométeres körzetet elhagyni is fejtörést
okozott. Most pedig minden aggodalmam ellenére alig várom ezt az egész utat,
találkozásokat. Megyek is hamuba sült pogácsát (najó annak modernebb
változatát, kenyeret) sütni és tovább kirakózom az egy darab kis bőröndben,
amit el tudok vinni magunkkal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: black; font-family: "-webkit-standard","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">És apa? Apának igazi wellnes
lesz, mert két egész estéje lesz teljesen egyedül, amiből csak az egyiken kell
karácsonyi dekort a padlásra pakolnia, a másikon azt kezd magával amit csak
akar, ráadásul garantáltan végigalhatja az éjszakákat is. Kívánhat-e ennél
többet az ember fia, ha három (kis) gyereke van? Aligha..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
<o:PixelsPerInch>96</o:PixelsPerInch>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>EN-US</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="380">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Table Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:Calibri;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<!--StartFragment-->
<!--EndFragment--><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-12082117745128396882018-12-23T08:06:00.001-08:002018-12-23T08:06:53.795-08:00Róza születéstörténete<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcrjD0B5C3s90MMNctw4cYghbNo1H6LyG-BaT8pkGIPU5WfkwYHo0sHCVrHu7DYMxf4AWCRyvhNrjgKFaw3POigSNfvjjO44LIkHRVAct8qyj2BucYKj5s2S6tWeCayPjKyv0BdzhpJkCz/s1600/_MG_E8445.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcrjD0B5C3s90MMNctw4cYghbNo1H6LyG-BaT8pkGIPU5WfkwYHo0sHCVrHu7DYMxf4AWCRyvhNrjgKFaw3POigSNfvjjO44LIkHRVAct8qyj2BucYKj5s2S6tWeCayPjKyv0BdzhpJkCz/s320/_MG_E8445.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Róza császármetszéssel született, programozott császárral. Ez az a szó, a
születéssel kapcsolatban, ami talán a legmesszebb áll attól, amit valaha is szerettünk
volna a gyermekeink születésénél. Tudom azt is sokan mit gondolnak és sajnos
nem tudom azt mondani, nem vagyok olyan belevaló, hogy azt mondjam, nem
érdekel. Mert érdekel és nagyon rosszul esnek a tekintetek a megjegyzések, a
kéretlen tanácsok, amiből mindig kijutott néhány. Abban a világban, közegben,
amiben élünk, eleve extrém dolog kórházban szülni, de az, hogy
császármetszéssel, ráadásul időzítettel szülök igazi (természeti)katasztrófának
minősül. Itt annyira bevett az otthonszülés, hogy az új gyerekorvosunknak
háromszor kellett elmagyaráznom, hogy nem, nem otthonszülés lesz. A harmadik
császármetszésnél ez a javaslat, ezt tartják biztonságosnak az orvosok, a
szülésznőm is és ennek ellenére is százszor is körbejártuk, megrágtuk, kiköptük
aztán újra bevettük még rágni kicsikét.. Nem magyarázkodom, azt nem szeretnék,
inkább csak a saját vívódásaimat írom meg, amiken keresztül mentem az utolsó
hetekben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Olvasom a szebbnél szebb, eksztatikus szüléstörténeteket és tudom, én ezt
soha-soha nem élhetem át. Az őserőt, az érzést, hogy én hozom világra a
kisbabám, amikor kicsusszan és először megérinthetem, érezhetem. Volt idő,
amikor ebbe beleszakadt a szívem. Aztán, ahogy nőttek a gyerekek úgy távolodott
az élmény, ami persze minden olyan szüléssel felelevenedett, amely a közelemben
történt. Neki miért sikerült, nekem miért nem? Nem egy olyan nőt ismerek, aki
fele annyira sem szeretett volna természetesen szülni, mint én, egy percig sem
készült a szülésére, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>főleg nem tudatosan,
sőt kifejezetten tartott az egésztől és mégis pár óra alatt minden különösebb
történés, elakadás nélkül világra hozta a gyermekét. Természetes úton. Lassan
kezdtem elhinni, elfogadni, hogy van ilyen, hogy valaki bármennyire is szeretné
mégsem sikerül és, hogy talán senkinek sem a hibája, sem az orvosoké, sem az
enyém. Harmadjára is ki-kinyílt pandora szelencéje és feltettem kérdéseket,
amiket nem kellett volna feszegetni és volt pár óra, éjszaka, amikor rettenetesen
sajnáltam magamat de leginkább a születendő babánkat, hogy nem adhatjuk meg
neki azt, amiről tudtam, hogy a legeslegjobb lenne neki. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Semmibe, amiben hiszünk és, amit képviselünk nem igazán fér bele a
szülésindítás. Durva beavatkozásnak érzem ezt egy ember sorsába, valamiért úgy
gondolom fontos, hogy minden ember maga válassza meg a születésének időpontját.
A másik nagy félelmem az volt, hogy hogyan reagál majd Róza rá, sok helyen
olvasni, hogy gyakrabban születnek légzési nehézségekkel a programozott
császáros babák. Nem is kell ezen csodálkozni, hiszen mekkora sokk, ijedtség lehet nekik az,
hogy egyszer csak fogják és kirántják őket. Rettegtem tőle, hogy emiatt kell
lélegeztetőre, inkubátorba tenni és emiatt így, gépek és beavatkozások
közepette kezdődik a kis élete.. Amíg eleinte teljesen könnyen vettem a
programozás gondolatát, még valamilyen szinten meg is nyugtatott, hogy így
lesz, mert Pilisszentlászlóról Pécsett szülni azért nem lett volna olyan
egyszerű egy spontán szülésnél. És én nagyon-nagyon szerettem volna, ha Róza a
pécsi klinikán születik. Aztán, ahogy egyre közeledett a szülés ideje, úgy
bizonytalanodtam el egyre inkább, hogy jó döntés volt-e, biztosan a
legmegfelelőbb döntést hoztuk-e, nincs-e más megoldás, mód, hogy mindketten
biztonságban legyünk. Nagyon úgy tűnt, hogy nincs, sőt a szakemberek, akikkel
beszéltünk, mind azt mondták, még az alternatív irányzatokat képviselők is,
hogy nagyon problémásnak tartják két császármetszés után, hogy egy-másfél
órányi autóútra vagyunk a legközelebbi kórháztól, ha esetleg magától beindulna
a szülés. Nem sokat beszéltünk Ricsivel arról, hogy mi lenne, ha beindulna,
mindketten tudtuk, hogy a kicentizett egy órányi úthoz jön még a fél órányi
forgalomban, dugóban állás, az, hogy a gyerekeket rábízzuk valakire (nem mintha
itt a közelben bárkivel olyan viszonyban lennénk, hogy az éjszaka közepén
áthívhatnánk vigyázni a gyerekekere) vagy ha napközben történik, akkor meg még
egyszer ennyi idő, amíg Ricsi hazaérne. Tehát legalább két-háromóra lenne,
bejutni egy kórházba, ha mi akarnánk ezt megoldani. Az egyetlen lehetőség az
lett volna, hogy mentőt hívunk és egyedül bemegyek, Ricsi meg utánam jön,
amikor tud, de mivel azonnal megműtöttek volna, biztosan nem tudott volna
mellettünk lenni. Érthető, hogy a másik forgatókönyv, sokkal kívánatosabbnak
tűnt mindannyiunk számára..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">December hetedikére péntekre volt megbeszélve a császármetszés, csütörtökön
délután derült ki a pontos időpont, hogy másnap hajnalban kell bemennünk a
klinikára. Iszonyúan izgatott lettem, amikor a karácsonyi vásár közepén
felhívott a szülésznőm, hogy akkor másnap reggel hatkor találkozunk. Pár
perccel később éreztem az összehúzódásokat, amelyek egészen estig kitartottak,
és a fürdés után elmúltak, de nemsokkal később újra kezdődtek és egész éjszaka
voltak, bár nem rendszeresek. Beindult? Nem tudom. Mindkettő gyerekünk
születése így indult, aztán kaptam oxitocint, ami jól ráerősített, fogalmam
sincs meddig tartott volna még magától. Szeretem azt gondolni, hogy magától
beindult és így lett volna akkor is, ha nincs meghatározva időpont. Képtelen
voltam folytatni a karácsonyi bevásárlást. Már egy napja Pécsen voltam a
húgomnál, apukám elhozott minket a gyerekekkel, Ricsi a szülés előtti este jött
utánunk. A gyerekek a szüleimnél voltak így volt két estém és egy teljes napom,
ami fantasztikusan telt, igyekeztem erre fókuszálni, hogy ez milyen jó és nem a
programozásra gondolni. Barátnőkkel elmentünk vacsorázni, a húgommal forraltboroztunk,
reggel felkeltem, egyedül kávéztam, ücsörögtem, majd elmentem kozmetikushoz,
elintéztem az utolsó karácsonyi teendőket. Miután jött az a bizonyos hívás a
szülésznőmtől, hazamentem, engedtem egy nagy kád vizet, hajat mostam, a
húgommal és a barátnőjével csacsogtunk, manikűröztünk (úgy éreztem, hogy a
pirosra festett lábkörmök majd némi önbizalommal töltenek el szülés után..).
Aztán megérkezett Ricsi és elmentünk vacsorázni. Egy szavam sem lehet, ennél
pihentetőbb, kellemesebb szülés előtti másfél napom nem is lehetett volna. De
mégis ott volt bennem egy ismeretlen furcsa félsz, amit az előző két szülésnél,
amelyeknél nagyjából tíz perccel előtte tudtam meg, hogy császármetszés lesz,
nem éltem át. Biztosan tudni, hogy az ember lányának tizenöt óra múlva fel kell
feküdnie egy műtőasztalra, egyedül, meztelenül, ahol egy csapatnyi ember ébren
felvágja a hasát, azért ijesztő dolog. Legalábbis szerintem, tudom, hogy sokan
önként választják ezt és én értetlenül állok a jelenség előtt. Persze kiegészült
a félelem egy bizsergető izgalommal is, hogy nemsokára végre láthatom, a
kezembe foghatom.. de mégis. A császármetszés fáj (bárki bármit állít, az
epidurál elnyomja, de nem megszünteti az érzést), az utána következő napok is
meglehetős fájdalmakkal telnek. És harmadjára biztosra vehettem, hogy ezeket
átélem, míg az előző két alkalommal azért volt némi remény. Kedves barátnőm
nyugtatott meg, aki érezte, hogy teljes pánikban vagyok, azt javasolta, hogy
próbáljam elmondani a babának mennyi mindenki várja, szereti és milyen jó lesz
neki majd idekint. Az a programozás vitathatatlanul szerethető velejárója, hogy
egy emberként izgult értünk mindenki, aki csak tudta az időpontot. Vicces volt
az emberek arca, amikor bevásárlás közben előtte való délután boltokban, a
vásárban kedvesen megjegyzéseket tettek, hogy jaj de jó, mekkora már a hasam,
látják nemsokára baba lesz, és a kérdésre mikor lesz, azt válaszoltam, hogy „hát
holnap”. Az egyik adventi árus, be akarta zárni a bódéját, hogy hazakísérjen a
holmikkal, alig tudtam lebeszélni róla. Este befejeztem Rózának a babát, amit
már hónapok óta készítek neki, már csak a haját és a harisnyakötőjére a csipkét
kellett felvarrni, szerettem volna, ha születése előtti nap is még dolgozhatok
rajta, azért is hagytam meg ezt a két apróságot. Éjjel persze alig aludtam az
izgalomtól, hajnali fél ötkor magamtól felkeltem. Kimentem a konyhába
készítettem egy teát, azt még magamban nyugodtan megiszogattam, lezuhanyoztam,
felöltöztem és fel hatkor elindultunk a kórházba. A programozás kompromisszuma
az volt, hogy rákötnek oxitocinra és vajúdhatok két órát, azzal a feltétellel
persze, hogya heggel minden rendben van. Szerettem volna felkészíteni a babát a
születésére, legalább annyira, amennyire a körülmények engedik. A szülőszobából
néztük, ahogy felkel a nap, nagyon szép és meghitt volt. Hétkor bejöttek beadni
az epidurált, ami így, hogy az ember igazi fájások nélkül csak ott ücsörög még
ijesztőbbnek és sokkal fájdalmasabbnak tűnt, mint, ahogy emlékeztem rá. Hét óra
húszkor letoltak a műtőbe és megkaptam az epidurál második felét. Furcsállottam,
hogy mire leértünk mintha nem hatott volna az első fele sem, a lábzsibbadás
elmúlt és az összehúzódásokat is éreztem, de nem tartottam olyan problémának,
amit jelezni kellene. Amikor elkezdték próbálgatni, hogy hatott e a második
adag és indulhat e a dolog, akkor viszont mindent úgy éreztem, mintha nem
kaptam volna semmilyen fájdalomcsillapítást. Eleve nagyon féltem, és amikor ott
áll az ember fölött kilenc-tíz tetőtől talpig beöltözött, bemosakodott alak,
akik olyan egyformák a műtős ruhától, hogy az orvosomat sem ismertem fel
közöttük, arra várva, hogy kezdhesse a műtétet, ő meg konkrétan érzi, ahogy
csipkedik, megbökik tényleg, őszintén rémisztő élmény. Kérdeztem, hogy ugye nem
kezdik el, amíg nem hat az epidurál?! Persze, hogy nem, mondták, de a
feszültség kézzel fogható volt, fogalmam sem volt mi a gond. Adtak még
epidurált, az valamennyire hatott, és mivel hallottam, hogy az anesztes azt
mondja a mellette állónak, hogy „ha nem hat, el kell altatni”, akkor pedig igazán
bepánikoltam, hogy istenem csak azt ne.. évekbe telt, mire elfogadtam, hogy
császármetszéssel szülöm a gyerekeimet, mire ide eljutottam, hogy megbékélve
várom a császármetszést, sőt a programozást is, de komolyan, most még el is
altatnak? Ennyire sem lehetek része az eseményeknek? Egyre fokozottabb volt a
műtőben a feszültség, folyamatosan teszteltek, kérdezték, hogy ezt vagy azt
érzem-e. A szikével is aprókat böktek, egyre mélyebben. Én pedig képtelen
voltam az egyértelmű kommunikációra, ami pedig a műtő egyik alapszabálya. Mondtam,
hogy valamit érzek, de nem annyira fáj, de nem is olyan azért, mint az előző
kettőnél volt. „A nem annyira”, az azt jelentette, hogy konkrétan éreztem, hogy
az imént belém vágtak, de bíztam benne, hogy ennyi epidurállal majd valahogy
kibírom azért. És akkor abban a pillanatban végigvágták a hasamon bőrt. A
fájdalom, amit éreztem, pokoli volt és mindenki számára egyértelmű lehetett,
mert összerándultam és nyilván egy nagyhasi, szikével végzett műtétnél egy
ilyen bemozdulás életveszélyes. Ricsi volt a fejemnél, azt mondta teljesen
eltorzult az arcom. Rám nyomtak egy maszkot és onnantól filmszakadás, már arra
sem emlékeztem, hogy Ricsit kiküldték. Az első, amire emlékszem, hogy fent
vagyok egy szobában, éppen betolnak valahova és beszélnek hozzám, hogy minden
rendben Rózával, gyönyörű és nemsokára láthatom. Egy perc múlva pedig behozta
Ricsi, akivel az elmúlt másfél órát töltötte szőrkontaktusban, egy meleg takaró
alatt, amíg én a műtőben voltam. Hihetetlen, hogy ott voltam ennyi időt, nekem
három percnek tűnik az egész és őszintén szólva utólag egyáltalán nem bánom az
altatást, egyrészt halálfélelmem volt ott a műtőben, másrészt a szokásos
háromnegyed óra helyett több, mint másfélórát voltam bent, mert műtét alatt
komplikáció lépett fel, az egyik hegem teljesen el volt roncsolódva és helyre
kellett hozni. Nem lett volna nagyon vidám dolog ezt ébren végig asszisztálni.
Sajnálom, hogy nem voltam ébren a kislányunk születésénél, főleg úgy, hogy így
harmadjára a neonatológussal sikerült megbeszélni, hogy azonnal rám rakják
születés után, még ott a műtőben és magzatmázasan rajtam lehet picit. Úgy
vágytam erre az élményre, minden szülésnél ezt a pillanatot vártam, nagyon
boldogok voltunk, hogy belementek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">De Róza születése amennyire lehetett, a körülményekhez képest mégis háborítatlan
volt. Az ügyes orvosoknak köszönhetően Róza alig öt perc alatt megszületett és
így semennyi altató nem jutott át a szervezetébe, 10/10-es apgarral érkezett a
világra, így nem volt szükség semmilyen beavatkozásra. Az ügyeletes
neonatológus<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>hihetetlenül jófej volt, még
a szülőszobán volt lehetőségünk átbeszélni vele mit, hogy szeretnénk és
mindenbe belement, azzal a feltétellel, hogy jól lesz a baba: nem volt
nyákleszívás, átjárhatósági vizsgálat, nem kapott szemcseppet, nem mosták le és
semmilyen más beavatkozás nem történt, letörölgették, megmérték és körülbelül
öt perc múlva odaadták Ricsinek, aki visszament vele a szülőszobára és ott
szeretgette, amíg vártak rám. Az, hogy Ricsin volt, bőr(szőr)kontaktusban, az
előmelegített kis takarója alatt, amit én kötöttem neki, végig őrá gondolva,
amíg a hasamban volt, meggyőződésem, hogy pótolja azt az öt elszalasztott
percet, amit a műtőben velem tölthetett volna, ha nem altatnak el. Talán neki
még jobb is volt így, mintha öt percre rám rakják a húszfokos műtőben és
összességében nekem is jobb volt. Az egész műtéti stresszt, traumát átaludtam,
három percnek tűnik az egész és még fel sem ébredtem igazán, már ott volt
rajtam, meztelenül, csupán egy pelenkát adtak rá, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>és így is maradtunk az elkövetkező boldog hat
órában, ami szoptatással, simogatással és összebújással telt, egyszerűen nem
tudtam elhinni, hogy ennyire gyönyörű, tökéletes kisbabánk született. Az
intenzív osztályt nem úszhattam meg az altatás miatt, pedig drága szülésznőnk
vállalta volna, hogyha minden rendben megy, hogy szülés után velünk marad a
családi szobában és tizenkét órán át személyesen biztosítja az intenzív
megfigyelést. Mivel délutánig én voltam az egyetlen, aki császármetszéssel
szült, teljesen egyedül voltunk a szobában, nagyon meghitt és szép órák voltak,
örökké hálás leszek érte Ricsinek, aki végig ott ült mellettünk és Melindának,
a szülésznőmnek, aki az éppen ügyeletes intenzív osztályos nővér helyett átvállalta,
hogy ott van velünk. Ezután csodával határos módon hat óra után felkeltem, saját
lábamon elmentem a fürdőszobáig és Melinda segítégével lezuhanyoztam, majd beültem a tolószékbe amiből a
nagyobb döccenőknél inkább felkeltem és sétáltam. Ez az egész azért volt csodával határos számunkra, mert Ruben születése után tizenkét órával sem tudtak lábra állítani,
és még napokig gondot okoztak az olyan dolgok, mint egyedül elmenni a
fürdőszobáig vagy lezuhanyozni. Nem tudom, hogy amiatt viselt meg kevésbé ez a
harmadik császármetszés, hogy nem előzte meg hosszabb vajúdás vagy, hogy a műtétből
nem sokat észleltem, pedig a három császármetszés közül ez volt a
legkomplikáltabb és hosszantartóbb. A kórházi napok is szépen teltek, jó volt
újra ott lenni a szobában, ahol Rebekával és Rubennel is elkezdődött a
történetünk. Ráadásul most sokkal, de sokkal jobban éreztem magam, mint ahogy arra számítottunk az </span>előző két szülés tapasztalatai alapján, annak ellenére is, hogy a roncsolódott heg és rajta keletkezett vérömleny miatt még egy drain cső állt ki belőlem, amit egy nap után távolítottak el. Azért azzal mászkálni, aludni, szoptatni, nem éppen a legkényelmesebb dolog..minden napra jutott valami kis megkönnyebbülés, kivették a drain csövet, nem kellett már sétáló epidurál, végre kivehették a kanült a hátamból, aztán a kezemből is.. Annyira csodálatos volt, hogy végre itt van velünk Róza, akit harmadjára a legjobban el
tudtam képzelni és akivel a legszorosabb kapcsolatot tudtam kialakítani a
terhesség alatt, hogy ezek a nehézségek apróságnak tűntek mellette. Örültünk a látogatóknak, a finomságoknak és persze gyönyörű, szívmelengető pillanatok voltak azok is, amikor Rebeka és Ruben először találkozott Rózával. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Nagyon örülök, hogy nem mentünk el semmilyen alternatív irányba, hiszen a
hegem talán még fél órát sem bírt volna már, mint kiderült, ha valamikor
indokolt, hát ebben az esetben az volt a programozás, és a következőnél már
semennyi vajúdás nem fér bele, abban biztosak lehetünk. Róza nyakán háromszor
volt rajta a köldökzsinór, tehát így vagy úgy szinte biztos, hogy
császármetszéssel született volna. Ricsi nemhiába mondja, hogy én vagyok az,
aki miatt a kórházi beavatkozásokat és minden természetellenes szüléssel
kapcsolatos dolgot indokoltnak tartanak és olyan jó, hogy ezen már mosolyogni
tudok. Mert boldog vagyok így, ahogy történt, ezzel a szüléssel, születés
élménnyel. Ha nem is olyan volt, amit valaha elképzeltem magunknak, de messze a
legtöbbet hoztuk ki belőle és mindenki megtett mindent, hogy szép és jó élmény
lehessen, amiért végtelenül hálás vagyok. Nagyon szép pillanatokat, órákat
fogok őrizni róla, akkor is ha kórházban, egy műtőben, steril körülmények és
másik tíz ember részvételével zajlott és a legkevésbé szeretném, hogy bárki sajnáljon
érte, mert mindennel együtt életem egyik legboldogabb napja volt. Egyetlen
kívánságom van csupán, hogy szépen gyógyuljon a heg, hogy lehessen(ek) még
ilyen édes kicsi babánk, mint Róza. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
<o:PixelsPerInch>96</o:PixelsPerInch>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>EN-US</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="380">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Table Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:Calibri;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<!--StartFragment-->
<!--EndFragment--><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-2412637366066335112018-09-02T13:27:00.001-07:002018-09-02T13:36:43.504-07:00Tejcsokis-szilvalekváros cupcake torta <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicTwMr35_yIuSonZ9UHndRXdh63QlKOHgSHF05w5AgMvo59zEtezBRQT77LwKmKcq2FAdK2mvaCjlK5Y8aB2unXqmpWIouc8B4DkJFr5XnKYoIHQlAVVWTIpEJ388XJBvikYQtX1sY4SC9/s1600/_MG_E7183.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicTwMr35_yIuSonZ9UHndRXdh63QlKOHgSHF05w5AgMvo59zEtezBRQT77LwKmKcq2FAdK2mvaCjlK5Y8aB2unXqmpWIouc8B4DkJFr5XnKYoIHQlAVVWTIpEJ388XJBvikYQtX1sY4SC9/s400/_MG_E7183.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizY7Tu_Aw0YazgXRQpq-4fUT8d5G5OpKNKfCRuadk8W2Xc0jZAr5YC1coGpkQiuLI8D7WLTEUEaJcYEAXCOk6bGH0-7ujmogHmlVFKb9D-s8yL8VNQJ3vUVn2cJ_wt4gvuBbQQxr4tW1Ku/s1600/_MG_7172.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizY7Tu_Aw0YazgXRQpq-4fUT8d5G5OpKNKfCRuadk8W2Xc0jZAr5YC1coGpkQiuLI8D7WLTEUEaJcYEAXCOk6bGH0-7ujmogHmlVFKb9D-s8yL8VNQJ3vUVn2cJ_wt4gvuBbQQxr4tW1Ku/s400/_MG_7172.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i>Az, hogy a tortát én csinálom alapvető. Egyszer, egyetlen egyszer volt rá példa, hogy nem saját készítésű tortát kaptak, tavaly, amikor Rebeka szülinapján levert az influenza a lábamról. A Szamos Cukrászdából hoztunk egy szép kis szív alakú tortát, amiről kiderült, hogy amilyen pofás, annyira ehetetlen is. Bár az igazat megvallva Rebeka még azelőtt sírva fakadt, hogy egyáltalán megkóstolta volna, mert mi az, hogy nem palacsintatortája van vagy gesztenye, ami szokott. Aztán megkóstoltuk és hát nem lettünk boldogabbak. (Jó kis szülinap volt) Ebből az esetből is okulva és egyébként is úgy gondolom, hogy egy tortát bárki, akárki össze tud dobni. De tényleg. Persze nem azokra a fondanttal meg marcipánnal bevont torta csodákra gondolok, amelyeket például a legjobb barátnőm is készít a gyerekeinek a neves alkalmak előtt, éjszakákon át. Persze, hogy nem. Olyat egyrészt csak nagyon elvetemült és megszállott na meg szuperügyes, cukrásztehetséggel megáldott anyukák tudnak (és akarnak) csak. Én maradok a könnyebb verziónál, ami egy órán belül elkészíthető, piskóta vagy kevert tészta alap kiegészítve valami habbal, krémmel. Ha nagyon ki akarok tenni magamért, akkor két lapot készítek.. és habzsákból nyomom ki a krémet. Azt már csak nagyon-nagyon halkan jegyzem meg, hogy számomra ezek az egyszerű, piskóta-krém-gyümölcs (esetleg csokigolyó) torták sokkal finomabbak és befogadhatóbbak, mint a puccos társaik..</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>A siker teljes volt, ahogy azt egy csokis tésztájú, csokis krémmel vastagon megkent tortától el is vártam. Talán az áfonyaszemeket leszámítva, mert bár mindkét gyermekem nagyon szereti, a csokitortán nem értik mi keresnivalója, egyáltalán bármilyen gyümölcsnek.</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ132g5i3fgf4qwbXjl_wozV0gJlDbkhtCWf1L2tmLuKT8lN0P8vHhi8v_Q3rMhNkGQqWRAozDTXlpBqhesLHu747FbIjHgJRXSuM-ricLmX-CIsHoXhgD6-or9wYAJ6c82yYXaVfLy47c/s1600/_MG_7180.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ132g5i3fgf4qwbXjl_wozV0gJlDbkhtCWf1L2tmLuKT8lN0P8vHhi8v_Q3rMhNkGQqWRAozDTXlpBqhesLHu747FbIjHgJRXSuM-ricLmX-CIsHoXhgD6-or9wYAJ6c82yYXaVfLy47c/s400/_MG_7180.JPG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2iWLk96HbosCqBsU5HUGgZ2vVJGLQcpwq-soaYWuWgGUaJpqIMYTPUs1pZxXGTgq9aDcTOUTcb1XHvTxrHk_-dyg1cn2Eboi1B71eKUhFtiT5or19xKw1zKm1BEijo1529QaCD1SmeiN1/s1600/_MG_7170.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2iWLk96HbosCqBsU5HUGgZ2vVJGLQcpwq-soaYWuWgGUaJpqIMYTPUs1pZxXGTgq9aDcTOUTcb1XHvTxrHk_-dyg1cn2Eboi1B71eKUhFtiT5or19xKw1zKm1BEijo1529QaCD1SmeiN1/s400/_MG_7170.JPG" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Recept</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
A torta alapja Stahl Judit sacher muffinja, csak baracklekvár helyett a saját kardamomos.csillagánizsos szilvalekváromat raktam bele.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
10 dkg tejcsokoládé</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
15 dkg vaj</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
2 tojás</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
15 dkg cukor</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
10 dkg lekvár (kicsivel többet raktam)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
15 dkg finomliszt</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
1 púpos evőkanál cukrozatlan kakaópor</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
fél kávéskanál sütőpor</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
csipet só</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Krém:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
250 g mascarpone</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
1,5 dl hab tejszín, legalább 30%-os</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
10 dkg étcsokoládé</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Tetejére:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Egy marék áfonya</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
40 g fehércsokoládé</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Elkészítés:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
A muffin tészta száraz és nedves összetevőit összekeverjük: cukrot habosra keverjük a tojással, hozzáadjuk a lekvárt, elkeverjük a lisztet a kakaóporral, sütőporral, sóval, a csokit összeolvasztjuk a vajjal. Majd a megolvasztott csokit hozzákeverjük a nedves alapanyagokhoz és végül ehhez a lisztes keveréket. Az egészet egy kivajazott, lisztezett tortaformába öntjük és 170 fokon körülbelül húsz perc alatt megsütjük. A krémhez a csokit a tejszínnel összeolvasztjuk és hűtőbe tesszük egy éjszakára. Majd reggel habosra verjük (ne baj ha nem sikerül tökéletesen keményre, azért van ott a mascarpone) és hozzákeverjük a mascarponét. Habzsákból is nyomhatjuk a tésztára, vagy egy spatulával egyszerűen a tetejére kenjük. Teszünk rá valamilyen bogyós gyümölcsöt, az áfonya azért jó választás, mert nem engedi a levét, mint például a szeder vagy a málna. Végül az egész tetejére fehércsokit reszelünk, nagy lyukú reszelővel.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoczHh8E8rLc4o4zS1hyphenhyphenDuB2npIJ9z0IDVyHKHudzG6RsuEw7FvUO69kbDrDi0-s9Mupq3mh1WmgvCW1cv8XBjFzZ_ShWxv8KjGddZ168gDNakxSwDsc62ILnotLUZHjOq0DA7pEhPMNUX/s1600/_MG_7173.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoczHh8E8rLc4o4zS1hyphenhyphenDuB2npIJ9z0IDVyHKHudzG6RsuEw7FvUO69kbDrDi0-s9Mupq3mh1WmgvCW1cv8XBjFzZ_ShWxv8KjGddZ168gDNakxSwDsc62ILnotLUZHjOq0DA7pEhPMNUX/s320/_MG_7173.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-25936768062368658942018-08-30T14:31:00.004-07:002018-08-30T14:31:54.870-07:00A gyerekek és a házimunka, avagy amikor egy királylány mosogat el helyettünk<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqTIqyps5JwI1befbYm1BBDVdBHetPFPM0Iwar51i91UaVpF0y-YfzyidX2biuwwKxSp5eiNmJUAqfZlbNw3pbvrIqGnBlECphhnOz4nYYZCv-tuXeC8L5YWlk815qqFCYZTi8knV464C3/s1600/IMG_2998.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqTIqyps5JwI1befbYm1BBDVdBHetPFPM0Iwar51i91UaVpF0y-YfzyidX2biuwwKxSp5eiNmJUAqfZlbNw3pbvrIqGnBlECphhnOz4nYYZCv-tuXeC8L5YWlk815qqFCYZTi8knV464C3/s640/IMG_2998.jpg" width="480" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitB2w-zTsBqBEXwmcG-SwFIByOkS0i6vw7ZDtUj8PxPF4-5dH_SM-I6VhrEWK6muz9Mgts_r-bvW0PSnGyJtlJJ1I3RI0Eka4cvd7n1_1iJDo2PkEujSKIfSP8GuWPiq-HnZkcvDvOEe7-/s1600/IMG_2977.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitB2w-zTsBqBEXwmcG-SwFIByOkS0i6vw7ZDtUj8PxPF4-5dH_SM-I6VhrEWK6muz9Mgts_r-bvW0PSnGyJtlJJ1I3RI0Eka4cvd7n1_1iJDo2PkEujSKIfSP8GuWPiq-HnZkcvDvOEe7-/s640/IMG_2977.jpg" width="480" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Bizony, ilyen jó dolgom van. Sorban állás van a mosogatásért. Már épp elkezdtem azon aggódni, hogy te jó ég, nagycsaládosok leszünk én meg majd robotolok, mert a feladat egyre több, ámde úgy néz ki jórészt csak én vagyok rájuk.. és gondolkoztam is, hogy hogyan kellene ezt csinálni, rávenni a gyerekeket, rávezetni őket valahogy arra, hogy segítsenek ebben abban. Főleg abban, hogy maguk után elpakolnak. Úgy érzem az elmúlt hetekben áttörés történt. Egyrészt következetesen ragaszkodom ahhoz, hogy elpakoljanak maguk után. Ami sokszor azzal jár, hogy ennyivel később indulunk el valahova vagy fekszenek le, de már mutatkozik az eredmény. Például nem pakolok fél órát utánuk a szobájukban fektetés után (hip hip hurrá). Nem mondanám még automatikusnak, mindig fel kell őket szólítani rá és időnként részletezni mire is gondolok pontosan rendrakás címén, de némi elirányítással egészen jól elpakolnak. Gondolom (inkább csak reménykedem) egy idő után automatikus lesz a dolog. Kitartónak és következetesnek kell lenni, mint mindenben és, mint mindenben, persze ez a legnehezebb. A saját ágyuk rendbetétele is rajta van a listán. Ezt Rebeka többé kevésbé megcsinálja már három éves kora óta, mostmár sokszor Rubennek is megágyaz, sőt még a mi ágyunkat is elrendezi időnként. Ruben egyelőre még kitart amellett, hogy “én még ehhez kicsi vagyok ana”. Jön az álommanó hozzájuk, ha szép rendben van az ágy és kis csokit vagy matricát tesz a párnájukra, ez meglehetősen sokat segített, Rubennél viszont már kisebb motivációt jelent, mint Rebekánál, mert nála automatikus volt a csoki, tekintettel arra, hogy sokáig tényleg nem tudta volna rendbe rakni az ágyát de mivel Rebeka kapott, így ő is kapott a manótól.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
A másik, sokkal könnyebb része a dolognak, hogy mindent engedek nekik, amit érdekesnek találnak és amiben segíteni akarnak. Viszont semmi sem kötelező, semmi sem feladat. Nem szeretném őket kötelező jelleggel rábírni a házimunkára, szeretném, hogy élvezetet jelentsen nekik és maguktól jöjjenek és reménykedem, hogy idővel majd természetessé válik, hogy mindenki részt vesz a feladatokban. Ricsivel is sokat beszélgettünk erről, mit hogyan csináljunk. Nálunk élnek a hagyományos szerepek, így ennek megfelelően én készítem az ételt, teszem az asztalra és én csináltam sokáig mindent ezzel kapcsolatban, mert egyrészt semmi más dolgom nem volt így nem is esett nehezemre, másrészt az egymás közti feladatleosztás így alakult. Cserébe sosem mentem bankba, fizettem be egyetlenegy csekket, sokáig még hozzávetőlegesen sem tudtam a lakhatásunk rezsiköltségeit, ahogy Ricsi sem azt, hogy mennyi egy kiló paradicsom. Sosem tankoltam, vittem az autót szervízbe vagy oldottam meg bármilyen hivatalos elintéznivalót vagy műszaki jellegű problémát. De ahogy egyre többen vagyunk és egyre többrétűek a feladatok,egyre nehezebb volt mindkettőnk számára ez a határozott feladatleosztás. Rám is egyre több minden hárul, így nagyon jól jön a segítség, másrészt fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeink úgy nőjenek fel, hogy azt lássák, hogy az együttéléshez, a családi élethez az is hozzátartozik, hogy részt vállalunk egymás feladataiból még akkor is ha alapvetően mindenkinek megvan a sajátja, amit egyébként továbbra is vallunk. Apa sem gondnok, sofőr vagy ügyintéző és ha már úgyis arra járunk, akkor természetes, hogy mi elintézzük a postát és egyebeket, ne neki kelljen egy átdolgozott munkahét után még a szombat délelőttjét is ezel töltenie és az autót is megtanultam időközben nemcsak vezetni, de észrevenni, ha kifogyóban van belőle a benzin és ma már a kis piros izéket is figyelem a műszerfalon. De anyának vagy nőnek lenni sem egyenlő azzal, hogy kiszolgáló személyzet az ember. Egy jó ideig, amíg kicsik voltak nyilván az volt a legfőbb segítség, hogy a szobában szépen közösen ellegóztak, játszottak, de egyre inkább a hétvégi ebédek előkészítése már közös családi tevékenység lett és a legózás helyett közös krumpli meg zöldséghámozás van, hiszen már elég nagyok hozzá és szerencsére lelkesek is, szívesen jönnek. Alapvetően továbbra is a saját feladatomnak tekintem a háztartást, de a húsleveshez a zöldségeket mindenki segít megpucolni és “fürdetni”, ami nem kényszer, Ricsi magától odaül és beszélgetés közben egészen egyszerűen megcsinálja, mert szeretné ha maradna időm leülni vele majd egy kávéra, vagy egy sorozatra és nem az egész napot a konyhában tölteném, a gyerekek meg élvezik, hogy darabolhatnak, szeletelhetnek, hámozhatnak. Legalábbis egyelőre még élvezik és szerintem éppen addig kell őket bevonni és rászoktatni, hogy együtt készül az ebéd, amíg ez érdekességet jelent. Ha éppen nincs kedvük hozzá, az se baj, akkor is azt látják, hogy apa ott ül és segít, ráadásul ez inkább kellemes időtöltés, miközben apa és anya jót beszélget, viccelődik. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Rebeka mindenben szívesen jön és segít, ablakot tisztítunk együtt, Ruben is szívesen locsol, söpröget. Rebeka egyik nagy kedvence az asztaltörlés. Imádja kiválasztani az új mosogatószivacsot a zacskóból, hogy milyen színű legyen, szereti, hogy benyúlhat a takarítószeres szekrénybe, bemehet a kamrába ezek olyan felnőttes, nagylányos dolgok. Bár olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy bejárónő segít a házimunkában, ez nem jelenti azt, hogy nekem ne kellene takarítani vagy házimunkát végezni. Két gyerek mellett, akik egésznap otthon vannak, a söprögetés, törölgetés és az elpakolás mindennapos feladat, akárcsak a főzés és a napi három étkezés után a konyha rendbetétele, ami nem kis idő, a nap nagy részét ki is tölti. De megtisztítunk egy ablakot is ha úgy alakul, és az állatok után is adódik mindig feladat. Virágot locsolunk, teregetünk, ruhákat hajtogatunk. Igyekszem ezekkel a tevékenységekkel követhető mintát adni nekik és olyan kellemes közös időtöltésként alakítani ezeket a feladatokat, hogy közben jól is érezzük magunkat. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
A minap, Rebeka mosogatás előt elrohant felhúzni a királylány ruháját. Kérdeztem tőle, hogy biztos jó ötlet e ebben a földig érő szép tüll ruhában mosogatni. Mire teljes meglepettséggel az értetlenségemre közölte, hogy anya, Giselle (Bűbáj című film zenéjét szereti hallgatni és a filmet természetesen nem látta, de sokat mesélünk neki Giselle-ről, a királylányról és úgy néz ki meglehetősen mély nyookat hagy benne) is királylány és szeret mosogatni és takarítani is és azt mondtad ő is királylány ruhában csinálja ezeket. Hát valóban. Ezzel nem vitatkozhattam. </div>
<div>
<br /></div>
<br />Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-1379567564416813312018-05-21T06:45:00.002-07:002018-05-21T10:41:42.271-07:00A hetedik<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></i>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhjb_UiqYuB9kf7vHyN7sOor30yUZnF1aRQEKYdwY5DQojWArXirH4MCAG935fpGnC11L372m-ZW0PGsRIaoOwrw-zjMgkilQc4tLyXiOtK6NIBNgfUsY8IB0XM9NnlYj0iUC4JvcRi76n/s1600/Ricsi+e%25CC%2581s+Re%25CC%2581ka+esku%25CC%2588vo%25CC%258B+-+mirkophoto.hu-51.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="951" data-original-width="1600" height="237" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhjb_UiqYuB9kf7vHyN7sOor30yUZnF1aRQEKYdwY5DQojWArXirH4MCAG935fpGnC11L372m-ZW0PGsRIaoOwrw-zjMgkilQc4tLyXiOtK6NIBNgfUsY8IB0XM9NnlYj0iUC4JvcRi76n/s400/Ricsi+e%25CC%2581s+Re%25CC%2581ka+esku%25CC%2588vo%25CC%258B+-+mirkophoto.hu-51.jpg" width="400" /></a></div>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></i>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></i>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Hét év. Két gyerekkel, két
év különéléssel, három költözéssel. Egy építkezéssel. Sok szép pillanattal és
sok nem annyira széppel. Sok jó döntéssel és sok rossz döntéssel. De maradtunk
akik voltunk. Egy fiú és egy lány, akik időközben férfivá és nővé váltak de
ugyanannyira szeretik egymást. Ha nem jobban. <o:p></o:p></span></i><br />
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></i>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifitiUS_Cl7joaPbOskJDzdHRptw0i_DkIwp2d9hf4rnEHG4TT_63zbSD6meuAKoNOoeCbTwtO9FR3cd7JScDxQ8Q65SPq4Id1-PTEHgguzAtLNC_1AyEAqdrBCfqNwE2VPkqy_McYUCda/s1600/_SAM5159.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1065" data-original-width="1600" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifitiUS_Cl7joaPbOskJDzdHRptw0i_DkIwp2d9hf4rnEHG4TT_63zbSD6meuAKoNOoeCbTwtO9FR3cd7JScDxQ8Q65SPq4Id1-PTEHgguzAtLNC_1AyEAqdrBCfqNwE2VPkqy_McYUCda/s400/_SAM5159.jpg" width="400" /></a></div>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Voltak döntő pillanatok, de persze ez csak utólag tudja az ember, hogy ez
az volt. Amikor 13 évvel ezelőtt odajött hozzám az egyetemen egy aranyos fiú és
megkérdezte, hogy leülhet e mellém ebédelni, még nem gondoltam. Amikor végre két
évre rá először megcsókolt akkor sem. Aztán amikor három év múlva pezsgővel a
kezünkben felhívtunk mindenkit, elújságolva a hírt, hogy menyasszony vagyok és
kilenc hónap múlva ráérnek-e mert összeházasodunk, akkor is még amolyan
felnőttes gyerekheccnek tűnt az egész. Önfeledt kacsingatásnak az igazi felnőtt
lét felé. Fél év rózsaszín köd következett a menyasszonyi ruha próbákkal,
helyszín nézéssel, menü és virágok kiválasztásával, hosszas délutánba nyúló
kávézásokkal az esküvőszervezőkkel. Izgalmas időszak volt. Végtelen hálát érzek,
hogy mindez a mese megadatott. Amikor a Székesegyházból kiléptünk az esőt éppen
csak felszárító, napfényben fürdő Szent István térre akkor elöntött az érzés,
hogy a gesztenyefák árnyékában talán többre indulunk egy egyszerű sétánál és,
hogy ez a nap lesz az alapja, az igazi kezdete mindennek, amit ezután teszünk,
ami ránk vár. Éreztem a súlyát, édes terhét az oltárnál minden egyes kimondott
szónak. Hirtelen csak ez számított, elfelejtettem a ruhám, a vacsorát, a
virágokat és csak az töltötte ki minden gondolatomat, hogy ennek a csodálatos
embernek a felesége leszek, megosztja velem az életét, viselhetem a nevét, a
gyűrűjét, ezentúl hozzátartozom, amennyire lehetséges. Az esküvőnk napja olyan
volt, amilyennek megálmodtam, nekem ez marad életem legszebb napja, a közös
életünk kezdete, a nap, amellyel elkezdődött az igazi felnőtt életem. Attól a
naptól felelősséggel tartoztam valaki másért magamon kívül, felelősséggel
tartoztunk egymásért, a közös jövőnkért. Félelmetes és egyben mámorító érzés
volt. Az esküvő másnapján még mindig bódultan az eseményektől, én Ricsi
ingjében (a menyecske ruhámon kívül nem volt semmi más nálam) a hotelszobánk
teraszán reggeliztünk, magasan a város felett, az összes olyan helyre rálátva,
amelyek tele emlékekkel, idáig juttatak bennünket Azthittem majd kicsit
szomorú leszek, hogy már nem vagyok mennyasszony és soha többet nem is leszek,
de csak a tökéletes teljességet éreztem. Néhány nap múlva elutaztunk Toszkánába,
három teljes hétre, amikor semmi más dolgunk nem volt, mint választani a
városok és az éttermek között és együtt lenni a másikkal. Ricsi imádta mondani,
hogy „a felségem” a vacsora rendelésnél, a szállodába való bejelentkezésnél a
fagyiárusnál és gyakorlatilag mindenhol, ahol alkalma nyílott rá. Én pedig nem
tudtam betelni vele. Azóta sem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az első házassági évfordulónkat is Toszkánában ünnepeltük, ugyanis olyan
mázlisták voltunk, hogy megnyertük az agriturismo fotópályazatát, ami egy
hetet jelentett a nászutas lakosztályban. Igaz én már csak narancslével
koccintottam, mert hathetes terhes voltam Rebekával. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Karácsony után nemsokkal ott ültem vele a kezemben a fa előtt és azt
gondoltam, hogy ennyi jót és szépet talán meg sem érdemlek.<o:p></o:p></span><br />
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span>
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmN35UUkSUasQF6lvtEZV_l-vd04X9IaCTiaONvC1dD_6Kb7XU-hniFAhyI6h4WjhJNjEQb3tKQRMDswHALJzpNXaAovMKdIEGaXjfZH_7iE9whiczPTtFwSIEJF86u08hCsZPORJgqUWO/s1600/Ricsi+e%25CC%2581s+Re%25CC%2581ka+esku%25CC%2588vo%25CC%258B+-+mirkophoto.hu-23.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="933" data-original-width="1600" height="232" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmN35UUkSUasQF6lvtEZV_l-vd04X9IaCTiaONvC1dD_6Kb7XU-hniFAhyI6h4WjhJNjEQb3tKQRMDswHALJzpNXaAovMKdIEGaXjfZH_7iE9whiczPTtFwSIEJF86u08hCsZPORJgqUWO/s400/Ricsi+e%25CC%2581s+Re%25CC%2581ka+esku%25CC%2588vo%25CC%258B+-+mirkophoto.hu-23.jpg" width="400" /></a></div>
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Minden olyan egyszerűnek, könnyűnek tűnt. A nehézségek ezután jöttek, az
élet nem tündérmese, ha az ember azt is hiszi és olyan szerencsés, hogy nem
csak pillanatok hanem egész évek jutnak belőle. Nekünk az első pár év tényleg
az volt és biztos vagyok benne, hogy vár még ránk gondtalanság ezután is. Amikor édesapám az esküvőn felkért az első táncra, a que sera című számot
játszotta a zongorista. Ő felállt és azt mondta, hogy annak idején édesanyámmal
is erre a dalra táncolta az első táncot és az élet ilyen: lesz, ahogy lesz, és
majd meglátom, végül minden úgy lesz jó, ahogy lesz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Rebeka alig múlt egyéves és hamarosan terhes lettem Rubennel. Kinőttük az
egyetemista szerelmi fészkünket, ahova egy gyerek még bőven elfért de kettővel
már nem lett volna kényelmes. Rebekával is okozott kényelmetlenségeket a sok
lépcső vagy, hogy a bejárati ajtót alig-alig tudtuk használni, mert Rebeka
szobájának az ajtajával szemben nyílt és felébredt rá. Így a terasz kis
kerítésén átmászva, a teraszajtón át közlekedtünk, a vendégeink nem kis
megrökönyödésére, akiket időnként szintén erre kértünk. A lakással egyéb gondok
is akadtak, amik sürgetővé tették a költözést. Penészesedett, annyira, hogy az
utolsó hónapokban babzsákokon aludtunk a nappaliban Ricsivel, miután az ágyunk
is penészes lett. Ekkor hét hónapos terhes voltam és, hogy a helyzet
tarthatatlanságát érzékeltessem Ricsi szavaival élve, az volt a csoda, hogy mi
magunk nem penészesedtünk be, amíg aludtunk. De majdnem. Egyik nap felfedeztem,
hogy a babzsákok alja is penészes, amin alszunk. Közben felújították előttünk
az egész utcában kicserélték a gázvezetékeket, ami azt jelentette, hogy
ütvefúróra ébredtünk minden reggel, berezonáltak tőle az ablakaink és kora estéig
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>el sem hallgatott, körülbelül két teljes
hónapig. A szomszédunkban őrültek laktak, egy nő és a féltékeny pasija, akik
azon kívül, hogy rendszeresen jelenetet rendeztek a magyar káromkodások kreatív
és választékos használatával kísérve, egyszer lövöldöztek is, majd miután
elhagyta a sértett fél a helyszínt a garázsban összetörte az autóját, úgy, hogy
oda-vissza nekitolatott a falaknak. Szemben mi parkoltunk volna, de épp nem
álltunk bent. Nagyon vártam, hogy elköltözzünk. Nyugalmat, csendet és békét akartam.
Nem is sejtettem, hogy a nemrég elveszett harmóniára még hosszú éveket várnom
kell. Miután megtaláltuk azt a lakást, amire mindig is vágytunk, a belváros
kellős közepén, nagy belmagassággal, régi klasszikus nyílászárókkal, hatalmas
kétszárnyú ajtókkal, nyikorgó faparkettával alig hat hét felújítás után
beköltözhettünk. A felújítás nem volt gyaloggalopp, ahogy az már lenni szokott
sorban derültek ki és jöttek az újabb megoldandó <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>problémák. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A jéghideg lakásban novemberben én felügyeltem
a munkálatokat, ekkor már 33 hetes terhes voltam, Rebeka alig két éves és
mindenből elegem volt csak el akartam végre költözni. Csak egyszer kell rajta
túl lenni, mondogattam magamban. Sok-sok energia és pénz árán a lakást gyönyörűen
megcsináltuk, minden négyzetcentiméter olyan lett, ahogy szerettük volna.
December tizenhatodikán költöztünk be, alig egy héttel karácsony előtt. Költözés
után Ricsivel lementünk a Széchenyi térre és egy forraltborral koccintottunk a
szép jövőre. Olyan boldogok voltunk, hogy végre vége az elmúlt nehéz időszaknak.
Ricsinek pár utcányival arrébb volt az irodája, keresztül kellett sétálnia a
Széchenyi téren és már ott is volt. Azt hittük révbe értünk, megvan az
otthonunk, Ricsi munkahelye és szépen majd eléldegélünk itt. Januárban
megszületett Ruben és tavasszal pár hónap nyugalom és ottélés után egy szép
reggelen felvonult egy csomó munkás az udvarra, ahova a konyhánk és a
hálószobánk is nyílt. Értetlenül álltam az ablakban kezemben Rubennel. Miután teleöntötték
sóderrel és homokkal hoztak egy nagy betonkeverőt. Ezután letépték a szemben lévő
hatalmas téglafalat sűrűn benövő borostyánt és elkezdték leverni a még
megmaradt vakolatot. Az ezzel járó zaj és felfordulás elképzelhető, de a
végeredmény, ami több hét múlva lett meg, egyenesen elkeserítő volt. A gyönyörű
régi téglafalat amire a lakásunk nézett és egészen eddig egyszínű zöld volt a
növényektől (nagy szerepe volt az udvarkapcsolatnak abban, hogy megvettük a
lakást) fogták és bekenték sima mezei malterral. Mert, hogy omladozott és ennyire volt a társasháznak fedezete. A
melósok jobb híján hetekig az udvar sarkában végezték a dolgukat és premier
plánban nézhettem a csapatot hetekig. Ruben altatása egy őrület volt, hiszen az
ablaka az udvarra nyílt. Úgy néz ki ez a karmánk, mondtam Ricsinek, ahova megyünk
ott építkeznek. Nemsokkal később kiderült, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>miután az összes pénzünket beleraktuk a
lakásba és az irodába, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>az iroda nem fog
menni Pécsen és Ricsinek mennie kell Budapestre. Ruben nyolc hónapos volt, alig
több ideje éltünk az új lakásban is. Eleinte azt hittük megoldható majd pár
nappal és maradhat minden így, ahogy van. De szép lassan világossá vált, hogy
Budapestre fogja kötni a munkája és a hétköznapok. Fél év különlét után
döntöttünk a költözésről Pestre. Ezután fél évig ment a hezitálás, hogy hova,
kerestünk albérletet, lakást. Majd közben rájöttem, hogy ez nekem nem fog
menni, hogy egy ekkora városban éljek, neveljem a gyerekeket, ez nem a mi
életstílusunk. Újabb köröket futottunk és sok idő eltelt, mire megtaláltuk a helyet, ahol el tudjuk képzelni hogyan tovább. Újabb fél évbe telt, mire kivitelezőt, építészt találtunk. Ekkor már
csaknem két éve csak hétvégénként találkoztunk. Minden születésnap és karácsony
a bénító ráébredésben telt, hogy még mindig külön vagyunk és már mennyi idő
eltelt, Ruben jár, beszél..és hol ennek az egésznek a vége. Mi történik velünk?
Hol rontottuk el? Melyik döntéssel? Közben imádott nagypapám haldoklott, a
gyerekeink szeretett „didije” búcsúzott tőlünk. Minden szétesőben volt, a régi életem
darabonként tűnt el.. Kapaszkodtam mindenbe, és akadt olyan is, aki segített
lefeszegetni az ujjaimat. Egy barátunk, a gyereke keresztelője előtt két héttel visszamondta
a keresztszülőségünket, amire egy éve kért fel bennünket, amiatt, hogy messze költözünk. Szeretne olyat a gyereke
keresztszülőjének, „aki még az esküvőjén is ott lesz”. Aki elköltözik „mind
lemorzsolódik” –mondta. A szívem szakadt meg,<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>hiszen a legbensőbb félelmeimet fogalmazta meg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Aztán egy este bementem Rubenhez, amikor felsírt, kiemeltem az ágyából és
éreztem, hogy valami elszakad a hátamban. Visszatudtam még tenni, de ezután nem
tudtam lábraállni. Gerincsérv közölték az mri után. Nevethetnékem volt, mi más
lenne. Szimbolikus megjelenése a testemben annak amit éreztem: Erőmön felüli
volt a terhelés, mondták. Én csak tudom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Amikor kiderült, hogy nyáron nem kezdik el a házat és az ígért ősz végi
befejezés majd valamikor februárban lesz, én voltam az, aki azt mondta, hogy
ebből elég, lakunk, ahol lakunk, de végre együtt. És szerencsénkre a faluban,
ahol építkezni szerettük volna volt egyetlenegy kiadó ház. Így nem kellett
sokat gondolkozni rajta. Kivettük. Azóta lassan egy újabb év telt el, a tavalyi
augusztus 4-i költözés óta. Február végén persze nem lett készen a ház, ahogy
március végén sem, ami a szerződésben van, majd júniusban költözhetünk, ha
minden jól megy. A ház, amiben lakunk jó. De korántsem olyan jó, mint az
otthonunk volt, amiből elköltöztünk, vagy az az otthon lesz, ahova végre
valahára beköltözhetünk. Mert ez nem az otthonunk. Ez más valakinek a háza, ami
bájos és kedves és még romantikusnak is éreztem sokáig. De már belefáradtunk az
itt lévő folyamatos problémákba, hogy nem jó a fűtés és tizenhét foknál több
télen se volt a hálószobánkban és, hogy a gyerekek egyszobában vannak és a
cuccaink egy része még dobozokban van, mert a kipakoltak jórészének sincs
helye. Hogy a szomszédban disznókat tartanak és sokszor szellőztetni sem lehet,
nemhogy az udvarra kimenni. Vagy, hogy az egyetlen wc a házban a hálószobánktól
számítva éppen a legtávolabbi végén van a háznak egy emelettel feljebb. Vagy
nem tudok egy kétfogásos ebédet megfőzni, mert a két főzőlapos tűzhelyen nem fér el egymás
mellett két lábos egyszerre. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">És persze az, hogy az építkezés mennyire kimerítő manapság már közhelynek
számít. Mindent figyelemmel kísérni, közben két pici gyerekre figyelni, folyton
résen lenni, alkudozni, vitatkozni. Az elmúlt években másról sem beszélünk,
hogy hol éljünk, melyik városban, milyen lakásban, vagy milyen telket vegyünk,
most meg a házról, a vele kapcsolatos teendőkről folyik állandóan a szó.
Miközben tudom azt, hogy csodálatos dolog az élettől, hogy ilyen fiatalon egy
ilyen szép házam lehet és nagyon nagyon hálásnak kell lennem, mégis hála
helyett sokszor inkább fásultságot érzek vagy dühöt, hogy az életenergiáim jó
része az elmúlt években erre megy el. Megteremtek egy otthont, majd elköltözünk
és az éppen aktuális megteremtett othonban is a következőt intézem, keresem. Ahelyett,
hogy leülnék a kisfiammal legózni, vagy Rebekának végre megmutatnám, hogyan
kell szőni. Az óvónőnek próbáltam egyszer elmagyarázni, hogy nem tudunk a
gyerekek előtt nem laptopozni vagy telefonálni mert egy építkezés közben ez egészen
egyszerűen képtelenség. És miközben nem velük foglalkozom és ülök a laptoppal a
kezemben burkolatokat vagy csapokat intézve azzal vigasztalom magam, hogy nekik
építjük a házat, ez nekik is jó, hiszen lesz egy házuk. Erre ő azt mondta, hogy
a gyerekeink nem akartak házat. És én majdnem elsírtam magam, annyira a fején
találta a szöget. Hiszen mi sem. Volt egy életünk, amivel tökéletesen
elégedettek voltunk, de az széthullott és azóta sodródunk és ez volt számunkra
az egyetlen ésszerűnek tűnő lehetőség. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Hetedik házassági évfordulónk volt. A gyerekekre egész hétvégén a
nagyszülők vigyáztak és mi pedig kivételesen nem utaztunk sehová. Otthon
maradtunk és elmentünk sétálni, színházba, vacsorázni, reggelizni. Fagyiztunk.
Filmet néztünk és az ágyban ettünk. És nagyon-nagyon jó volt, mert én semmi
másra nem vágytam, mint újra látni azt a csodálatos fiút, akihez hozzámentem és
időközben bár férfi lett, apa, akinek felelősség nyomja a vállát és az elmúlt
években néhány ősz hajszállal is gazdagabb lett (ami szerintem kifejezetten jól
áll neki) még mindig ugyanúgy megnevettet, ugyanolyan jó megfogni a kezét,
mellette ébredni. Akit, ahogy telik az idő csak sokkal jobban szeretek, mert
az, hogy együtt csináltuk végig nemcsak a jó részeket, hanem a nehezebbeket
is, még közelebb hozott bennünket, furcsamód a toszkánai nyaralásoknál és
gondtalan éveknél sokkal jobban összekovácsolt bennünket. Éjszakázott velem, hagyta,
hogy kisírjam magam, amikor arra volt szükség, mellette lehettem gyenge és
szomorú, csúnya és elesett. Amikor megszülettek a gyerekeink mindkétszer végig bent
aludt velünk a kórházban, és pelenkát cserélt, fürdetett, kezében hozta oda
őket hozzám és minden mást megcsinált, amikor én nem tudtam. Ott volt mellettem
a legnehezebb pillanatokban is, erős volt, felállt, amikor fel kellett és
otthagyott mindent amit szeretett, és felépítette újra valahol máshol és
rendületlenül hisz benne, hogy ez jó nekünk és nem engedi, hogy visszanézzek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az, hogy rátaláltam mindennek értelmet ad, az, hogy velem van választ ad arra,
hogy miért vagyok itt, ahol és miért vagyok az, aki. És érzem, hogy tényleg
végül, ahogy lesz úgy lesz és minden bizonnyal jó lesz, mert ő itt van velem..
És ez a sok szomorúság is egyszer kiürül mert annyi minden jó történik velünk,
hogy nem lesz már másnak hely a szívemben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Alig pár hét és hihetetlen, de végre <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>beköltözhetünk a házba, amely remélem végleges
otthonunk lesz. Talán ha szerencsék van jönnek a nagyszerű, egyszerű
hétköznapok, évek, amikor tudunk egymásra figyelni, mert nem kell napi szintem
olyan horderejű döntéseket meghozni, ami kiszorítja és nem hagy időt az olyan
lényeges kérdéseknek, mint, hogy vagy, milyen napod volt.. El lehet mesélni mi
volt a piacon, a játszótéren, ki milyen vicceset csinált, mondott, ki mit
olvasott, látott. És lesz időm legózni, rajzolni és a telefont tényleg kikapcsolhatom
háromtól hétig. <o:p></o:p></span><br />
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-ps0Xiz9Z9KXYmNwbsAx4LqZIkQZuEXSPrGYXPRA2gSbEGsOj3GIrtvQlaoupd31y4ywqHkLCDbMLUlPBp4gecHejxUnod-dWO0gWmBAfqiPsINrl1D60EiWdkb0a1nO4JiPzYZZ0exa9/s1600/Ricsi+e%25CC%2581s+Re%25CC%2581ka+esku%25CC%2588vo%25CC%258B+-+mirkophoto.hu-28.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1067" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-ps0Xiz9Z9KXYmNwbsAx4LqZIkQZuEXSPrGYXPRA2gSbEGsOj3GIrtvQlaoupd31y4ywqHkLCDbMLUlPBp4gecHejxUnod-dWO0gWmBAfqiPsINrl1D60EiWdkb0a1nO4JiPzYZZ0exa9/s640/Ricsi+e%25CC%2581s+Re%25CC%2581ka+esku%25CC%2588vo%25CC%258B+-+mirkophoto.hu-28.jpg" width="426" /></a></div>
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Mert én töretlenül ideailsta
vagyok, és hiszek abban, hogy az életünk a saját tündérmesénk, ami nem ér véget a
harangokkal. Ott kezdődik igazán. És minél több nehézséget leküzdünk, mégha
időlegesen atomjaikra törünk is szét, aztán főnix madárként újra éledve annál
erősebbek leszünk. És az élet attól még csak szebb lesz, ha vannak mélyvölgyek,
mert amikor az ember kimászik belőle újra meglátja az eget, a napot és
méginkább örül neki. És a mélyvölgyben tudja meg igazán, hogy kik azok, akikre számíthat és tanulja meg azt, hogy mi a fontos. <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
<o:PixelsPerInch>96</o:PixelsPerInch>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>EN-US</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="380">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Table Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:Calibri;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<!--StartFragment-->
<!--EndFragment--><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-84913359844026710702018-03-31T05:54:00.001-07:002018-03-31T07:20:01.641-07:00Tojásfestés ecsettel, festékkel, ahogy a Nyuszi is csinálja<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtI61r_uDipXGK8nTrCk2KekItYLXoYHP_ZHIgFr4huvyZy8qig-D-5j6aWgMiX6IxHtDRDiUUc80LDFuqi3HaOwtCreshzeeoKtwNvCcN1WHphW5ufjYO48fBvYytTn3JVfVa5dSwMc2X/s1600/IMG_8121.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtI61r_uDipXGK8nTrCk2KekItYLXoYHP_ZHIgFr4huvyZy8qig-D-5j6aWgMiX6IxHtDRDiUUc80LDFuqi3HaOwtCreshzeeoKtwNvCcN1WHphW5ufjYO48fBvYytTn3JVfVa5dSwMc2X/s400/IMG_8121.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Gyerekkoromban emlékszem alig vártam a tojásfestést. Úgy képzeltem, ahogy a mesekönyvekben is ábrázolják, festékkel, ecsettel szépen kidíszítjük a tojásokat. Nagyon csalódott voltam, amikor kiderült, hogy a tojásfestés azt jelenti, hogy egy nagy lábas vízbe beáztatjuk őket. A berzseléshez, apró levélkék simítgatásához, harisnya ráigazításához a tojásra még kicsi voltam, persze azt csodálattal figyeltem, ahogy anyukám készíti. Amikor nagyobb lettem készítettünk tojást írókával (gicával) is, nagyon élveztem a hangulatát, a munkát a meleg, olvadt méhviasszal, aminek az illata belengte a konyhát, aztán a megszáradt viasz alól előbukkanó csodálatos mintákat. Rebeka még csak öt éves, az írókázás még nem lenne akkora sikerélmény neki, ezért azzal még várok néhány évet, de mindenképpen szerettem volna valahogy úgy kidíszíteni a tojásokat, hogy ő is részt vehessen benne. Sokat gondolkoztam, amikor az egyik falubeli anyuka nagyon jó ötletet adott, azt mesélte, hogy a kifújt tojásokat hurkapálcikára tűzve szokta kifesteni sima temperával. Rögtön tudtam, hogy ez lesz a mi módszerünk, mindig sok festékem van otthon, főleg akril és tempera szép pasztell színekben, már láttam is magam előtt a bézs, púderrózsaszín színű tojásokat. A módszert annyival továbbfejlesztettem, hogy hungarocell táblába böktük a tojásokat. Meglepődtem, hogy Ruben is ragaszkodott hozzá, hogy részt vegyen a tojásfestésben, az ilyen festős, maszatolós dolgok általában nem szokták felkelteni az érdeklődését. Végig ott ült velünk és egymás után festette le a tojásokat, kizárólag a rózsaszín színt volt hajlandó használni. Miután lefestettük valamennyit, addigra az első néhány tojás már meg is száradt és jöhetett rá a minta. Virágok, pöttyök, csíkok, nagyon élveztük mind a hárman. Este miután teljesen megszáradtak, matt hobbilakkal lekentem őket, majd vékony kender zsinegre felfűztük őket és anyukám barkafáját díszítettük vele.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3bPv9M7eUnHs6hIMLWqiMhyphenhyphenToj_UMB_wE8l0w9z3Oon4COJmbfSJUUfMa7gDJvfsKpEuzmZMw7kgItG0P-ioecQdA1uViBt-GDS8OoVnB2Nsfxz566dUle9J0kHHdkCmL_RdRET_Lket/s1600/IMG_8136.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3bPv9M7eUnHs6hIMLWqiMhyphenhyphenToj_UMB_wE8l0w9z3Oon4COJmbfSJUUfMa7gDJvfsKpEuzmZMw7kgItG0P-ioecQdA1uViBt-GDS8OoVnB2Nsfxz566dUle9J0kHHdkCmL_RdRET_Lket/s400/IMG_8136.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOd18V52BpnnxZTYTLzROfd268VTe-SukqeMZ1plFKmat63O_sWklc03WE3RIZGZKzI0t28LvYKoBJYSFf_H7NG_I0br1-Sv5AqCa01NhVJNa9m4lmMl4AbKeT5B8gX9-VNBehkFmHMzmF/s1600/IMG_8137.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOd18V52BpnnxZTYTLzROfd268VTe-SukqeMZ1plFKmat63O_sWklc03WE3RIZGZKzI0t28LvYKoBJYSFf_H7NG_I0br1-Sv5AqCa01NhVJNa9m4lmMl4AbKeT5B8gX9-VNBehkFmHMzmF/s640/IMG_8137.jpg" width="480" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZHR2W7yCM7WISw9TuuRLYPkBQSmu-mcy4SUlSNM_PDCPNy4s7pDR8KBNqQmNDYm37swAl6xdEi8cAbwL_CVlvcnh37QCOicbFAYXXV70n7YUHCKVryphpOUL6BlXXJd7Y01Ig7WeHgbWQ/s1600/IMG_8142.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZHR2W7yCM7WISw9TuuRLYPkBQSmu-mcy4SUlSNM_PDCPNy4s7pDR8KBNqQmNDYm37swAl6xdEi8cAbwL_CVlvcnh37QCOicbFAYXXV70n7YUHCKVryphpOUL6BlXXJd7Y01Ig7WeHgbWQ/s400/IMG_8142.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqYgx132y_2pFZDh0Vx1rXBAu2nEK49uEyaIhdJwyOE7V3rCVNRHHWcA7JOx15OrzotGeIW1JIhSxILE8UswKMplff_PwM21ze0gQzZ99-FUjpq7Pei3OKVANhz91x1pr_1TdaXEGw75hl/s1600/IMG_E8129.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqYgx132y_2pFZDh0Vx1rXBAu2nEK49uEyaIhdJwyOE7V3rCVNRHHWcA7JOx15OrzotGeIW1JIhSxILE8UswKMplff_PwM21ze0gQzZ99-FUjpq7Pei3OKVANhz91x1pr_1TdaXEGw75hl/s400/IMG_E8129.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjijslQjhD8vFTYZ7DJi01ZejaRzOcGNv_gSRMP7v04Vrjo35dnzg5dkJH_yoIWMEvzfM2t4re0IooUz6e5yJuvbI8eVMwXCS_VkWR1V7GZRpZmOghm7a41mFrUhAQRaWg7O6DN6K1zIt2J/s1600/IMG_E8148.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjijslQjhD8vFTYZ7DJi01ZejaRzOcGNv_gSRMP7v04Vrjo35dnzg5dkJH_yoIWMEvzfM2t4re0IooUz6e5yJuvbI8eVMwXCS_VkWR1V7GZRpZmOghm7a41mFrUhAQRaWg7O6DN6K1zIt2J/s640/IMG_E8148.jpg" width="480" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlC2M14h0lkqniwDgrosEtM_jwl136SyPBOjCy-_BOEwGELVaYZVvxA50icBv7gUK2U7s4EyJJCSrHBjrK9GCwvsigq4QhWjkPQ-jcKksjs0HUCSChz7yuU4vnc69-LWGsf7Pts2zz-Fm5/s1600/IMG_E8185.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlC2M14h0lkqniwDgrosEtM_jwl136SyPBOjCy-_BOEwGELVaYZVvxA50icBv7gUK2U7s4EyJJCSrHBjrK9GCwvsigq4QhWjkPQ-jcKksjs0HUCSChz7yuU4vnc69-LWGsf7Pts2zz-Fm5/s400/IMG_E8185.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-13979529477598488312018-03-27T06:33:00.001-07:002018-03-27T10:56:01.306-07:00Tavasztündérek gyapjúból<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWf95XpE4rPcO03ZlDSw1XKlAkK6nXUFpmF3t8BIe8_ynw95SK1ba5rDdhWZULuGO7bUJ2syPtn2GcUVKSrY__YOWc4DOUe0vzRlAaRw_1Wx8QoiwiggqcEL_X6ERmctvepZB_RSF173Fg/s1600/IMG_E7774.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWf95XpE4rPcO03ZlDSw1XKlAkK6nXUFpmF3t8BIe8_ynw95SK1ba5rDdhWZULuGO7bUJ2syPtn2GcUVKSrY__YOWc4DOUe0vzRlAaRw_1Wx8QoiwiggqcEL_X6ERmctvepZB_RSF173Fg/s400/IMG_E7774.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
<o:PixelsPerInch>96</o:PixelsPerInch>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>EN-US</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:EnableOpenTypeKerning/>
<w:DontFlipMirrorIndents/>
<w:OverrideTableStyleHps/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="false"
DefSemiHidden="false" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="380">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="header"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footer"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="index heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of figures"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="envelope return"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="footnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="line number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="page number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote reference"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="endnote text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="table of authorities"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="macro"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="toa heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Bullet 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Number 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Closing"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="List Continue 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Message Header"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Salutation"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Date"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text First Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Body Text Indent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Block Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Hyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="FollowedHyperlink"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Document Map"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Plain Text"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="E-mail Signature"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Top of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Bottom of Form"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal (Web)"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Acronym"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Address"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Cite"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Code"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Definition"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Keyboard"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Preformatted"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Sample"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Typewriter"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="HTML Variable"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Normal Table"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="annotation subject"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="No List"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Outline List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Simple 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Classic 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Colorful 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Columns 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Grid 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table List 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table 3D effects 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Contemporary"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Elegant"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Professional"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Subtle 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Web 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Balloon Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Table Theme"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 2"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 3"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 4"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 5"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 6"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 7"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 8"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" UnhideWhenUsed="true"
Name="Note Level 9"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" SemiHidden="true" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" QFormat="true"
Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" QFormat="true"
Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" QFormat="true"
Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" QFormat="true"
Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" QFormat="true"
Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" QFormat="true"
Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" SemiHidden="true"
UnhideWhenUsed="true" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="41" Name="Plain Table 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="42" Name="Plain Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="43" Name="Plain Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="44" Name="Plain Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="45" Name="Plain Table 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="40" Name="Grid Table Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="Grid Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="Grid Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="Grid Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="Grid Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="Grid Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="Grid Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="Grid Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="Grid Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="Grid Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="Grid Table 7 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46" Name="List Table 1 Light"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51" Name="List Table 6 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52" Name="List Table 7 Colorful"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="46"
Name="List Table 1 Light Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="47" Name="List Table 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="48" Name="List Table 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="49" Name="List Table 4 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="50" Name="List Table 5 Dark Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="51"
Name="List Table 6 Colorful Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="52"
Name="List Table 7 Colorful Accent 6"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Table Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:Calibri;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<!--StartFragment-->
<!--EndFragment--></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Egy ideje bele
vagyok szerelmesedve a gyapjúba, mint alapanyagba, így a húsvéti készülődésben
is főszerepet kapott, tavasztündérek készültek belőle. Rebeka osztozik a
lelkesedésemben, egyszerűen nem unja meg, minden délután azzal kel fel, hogy <i>"ugye gyapjúzunk, anya”</i>. Alig bírom rávenni, hogy mást is csináljunk, például
befejezzük a levegőre száradó gyurmából készült dekorációkat, ami a másik húsvétra
szánt dolog. Eleinte úgy gondoltam, hogy még pici a babák készítéséhez és a gyapjúképek készítésével el lesz, amíg én a tündéreket készítem. Aztán teljesen magától készített egy tündért és annyira élénken érdeklődött, hogy hogyan is kell ezt, hogy végül bevontam a készítésbe. Nagyon aranyos tündéreket készített, némelyik még szebb is lett, mint az enyém. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja9FMc7zjLlT1GbDFsh9yHSn_pwI9JMpXZ3GzT9iVa_8bGYtSqZ40mFZl4gto1btZfla9DPtQiPNkoKDkAWy074f49zVoASvPrehyYwvtxxX2fgR1ZfqMSbRJa3IEMqsHEokL6ckKOQl-3/s1600/IMG_7747.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja9FMc7zjLlT1GbDFsh9yHSn_pwI9JMpXZ3GzT9iVa_8bGYtSqZ40mFZl4gto1btZfla9DPtQiPNkoKDkAWy074f49zVoASvPrehyYwvtxxX2fgR1ZfqMSbRJa3IEMqsHEokL6ckKOQl-3/s320/IMG_7747.jpg" width="240" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik2_G3fycOuNJwTejNa4SUWwfufg7_OjIkigKK6lM-yirBoLO11hkK5q34pCZ22t-5PEuSCwuWWz22-eKVYsaMQrGpWRGcB5EpQ9Dlnh_J8W1R3zM0Ngxs3D8SmIP6iQqiSbZKMHqDTMIb/s1600/IMG_E7781.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik2_G3fycOuNJwTejNa4SUWwfufg7_OjIkigKK6lM-yirBoLO11hkK5q34pCZ22t-5PEuSCwuWWz22-eKVYsaMQrGpWRGcB5EpQ9Dlnh_J8W1R3zM0Ngxs3D8SmIP6iQqiSbZKMHqDTMIb/s320/IMG_E7781.jpg" width="240" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsdxxVbGR8ZkO5JXSP3zMvcN1ToV-RT5LLnMjARlltPhaA49t9UQbDJr4ig2Hu-uZqo1kh1GzkxdiKZ9b3niEmw2D4bfDZecUpT1V33uij6k2xkVjtVOzBa7JVu0_uFNibyiFEl5j8CNkQ/s1600/IMG_E7304.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsdxxVbGR8ZkO5JXSP3zMvcN1ToV-RT5LLnMjARlltPhaA49t9UQbDJr4ig2Hu-uZqo1kh1GzkxdiKZ9b3niEmw2D4bfDZecUpT1V33uij6k2xkVjtVOzBa7JVu0_uFNibyiFEl5j8CNkQ/s640/IMG_E7304.jpg" width="480" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rebeka első tündére.<br />
<br />
<h3>
<span style="font-weight: normal;">A gyapjúkép készítése nagyon jó elfoglaltság, semmi más nem kell hozzá, mint egy A4-es méretű téglalap alakú filc anyag és színes gyapjúk, amelyeket rásimogatva nagyon szép és érdekes képeket lehet készíteni belőlük. A gyapjútündérek és más dolgok készítéséből megmaradt kisebb szálakat, maradékokat remekül fel lehet használni hozzá.</span></h3>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgWf8LEMlMo0KR0NicF_C8q04BMJa7_dYG1saamWlbjth53E97nYrmCnMbXr35_Qz8oJHEnpQbKj5NchCEkWf4RdsXr_EUdJ597iD8P8P7QUMfK-D6sCPxJZiuKMWECa7GhYhwKyRyWhUj/s1600/IMG_6926.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgWf8LEMlMo0KR0NicF_C8q04BMJa7_dYG1saamWlbjth53E97nYrmCnMbXr35_Qz8oJHEnpQbKj5NchCEkWf4RdsXr_EUdJ597iD8P8P7QUMfK-D6sCPxJZiuKMWECa7GhYhwKyRyWhUj/s400/IMG_6926.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpGpGPfhUZCJANUmg_zqWGBIOoPrMH8EG5-iSwjwWBQCLbIa0of_h8vgjkCU5_3JuTPLxsyZfKOoSe0zJuElh0pDGGkjwrKEnAsCdq6b9Y6UdOXxlWByGvKD7FjNZ3K6gLarlGN7y9WiaU/s1600/IMG_7207.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpGpGPfhUZCJANUmg_zqWGBIOoPrMH8EG5-iSwjwWBQCLbIa0of_h8vgjkCU5_3JuTPLxsyZfKOoSe0zJuElh0pDGGkjwrKEnAsCdq6b9Y6UdOXxlWByGvKD7FjNZ3K6gLarlGN7y9WiaU/s400/IMG_7207.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<br /></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div>
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<br />Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-89943601246848072572018-03-23T08:37:00.000-07:002018-03-23T08:54:16.210-07:00Kacat vagy játék, foglalkozás vagy lefoglalás és mennyi az elég?<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-OrrLAaMB7IrzOLlB2wiVYQs4lCu2aRCe2UBTfnUWAXSLXT7DpHecx4DPsuBmtD5VGf0H7NJkCFFAeIrlIFj4FRKDPfBhCEvXK6Svf558g5Mr4bquSZw-tTM9xgvz4_Btj5spjV4n_sWe/s1600/IMG_7839.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-OrrLAaMB7IrzOLlB2wiVYQs4lCu2aRCe2UBTfnUWAXSLXT7DpHecx4DPsuBmtD5VGf0H7NJkCFFAeIrlIFj4FRKDPfBhCEvXK6Svf558g5Mr4bquSZw-tTM9xgvz4_Btj5spjV4n_sWe/s400/IMG_7839.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A képek nem túl művésziek, de életszerűek. Nálunk így néz ki egy nagy délutáni játék. Köteleket kötöznek mindenfelé, “házat készítenek” vele. Párnákat pakolnak, csipeszekből, takarókból sátrakat építenek, és szerepjátékoznak bennük. Anyukásit, apukásdit, boltososat, piacosat, ovisat játszanak vagy éppen kutyusok, cicák, nyuszik.</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj15yD_fJEIEDvsIX1_26VyIpMw9XMDIwXjVRY5eXQI5RAY_Gr7qrhJeXAGRqfdiFKDQ60hfpjrYQ_CQaHcxznJBsHbtYscvO2vQSLYzFN7vzyKWG1pJ7_i3rGLDzW0Hh4VliUPVNOAb8YW/s1600/IMG_7840.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj15yD_fJEIEDvsIX1_26VyIpMw9XMDIwXjVRY5eXQI5RAY_Gr7qrhJeXAGRqfdiFKDQ60hfpjrYQ_CQaHcxznJBsHbtYscvO2vQSLYzFN7vzyKWG1pJ7_i3rGLDzW0Hh4VliUPVNOAb8YW/s400/IMG_7840.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTyj4lAZcPfD2Ati9nulGzpRCYi_PeLa0uQpjJgqqorNPwNe91vV8zqwQ4JjJfdWnk7at6QcAvnzdrYjkYhvOhlJkeUup-cTRcxsDhlkCIbCw6xBvCsOaB_HtvAzAtxZ3kOWdGPfURxatQ/s1600/IMG_7841.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTyj4lAZcPfD2Ati9nulGzpRCYi_PeLa0uQpjJgqqorNPwNe91vV8zqwQ4JjJfdWnk7at6QcAvnzdrYjkYhvOhlJkeUup-cTRcxsDhlkCIbCw6xBvCsOaB_HtvAzAtxZ3kOWdGPfURxatQ/s400/IMG_7841.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
Nemrég kaptam egy levelet valakitől és ez a néhány sor indított arra, hogy írjak olyan dolgokról, amelyekről bár nagyon is megvan a véleményem, de mégsem szoktam hangoztatni és írni sem szívesen írtam eddig róla. Mert tudom, hogy a harmadik sornál megsértődik valaki, esetleg olyasvalaki akit szeretek és tisztelek vagy valaki, akit becsülök és jó anyának tartok, csak éppen máshogy gondolkozunk ezekről a dolgokról. A "hogyan neveljem a gyerekem” egy rendkívül érzékeny témakör, és én igyekszem az általam felállított szabályhoz tartani magam: soha nem nyilatkozom meg a barátaimnak, más anyukáknak, csak ha kérdeznek.<br />
<div style="text-align: justify;">
Most kérdeztek.</div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>“ Tízhónapos kisfiammal átmentem játszani egy ismerősömhöz, akinek szintén ugyanennyi idős babája van. Neki ezernyi játéka van, imádja a zenélő nyomkodós mindenféle játékokat és tök ügyesen tudta, hogy hol kell kikapcsolni, megnyomni. A háttérben folyamatosan ment a tévében a rajzfilm. Nálunk ilyenek nincsenek, Ádám nem is szerette, sírt a zenéléstől. Nálunk a tévé sem szól... Én nagyon örülök, hogy Ádám elszöszöl minden játékkal, elvan a fakirakóval, mindenféle kábellel és imádja az ajtókat nyitni-csukni. Ügyesebbnek tűnt a barátnőm kisfia az ilyen kacatjátékokkal, mint Ádám, de mégis úgyérzem, hogy ezzel teszek neki jót, ha kevesebb játéka van és nem megy folyton a tévé és ha hagyom elmerülni abban, amit csinál és nem folyton énekelek, mondókázom egésznap vagy folyton mindenről beszámolok neki.”</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<h3>
<br />Kacat vagy játék, ami a valódi játékot szolgálja?</h3>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nemrégiben olvastam a Microsoft fejlesztőjétől, hogy a programjaikat úgy alkotják, meg, hogy egy agyhalott is képes őket használni. Az, hogy egy gyerek ügyesen kütyüzik, tudja, hogy a fisher price játékcsodán mit kell megnyomni, hogy azt mondja a kutyus, hogy “hello" vagy “papa", szerintem nem utal arra, hogy egy gyerek “tökügyes”. Inkább arra, hogy sok ilyennel játszik. Ha Ádámnak ilyen játékai lennének, ő is “tökügyes” lenne. Sokak szerint milyen jó, ha már egy egyéves gyerek kezelni tudja a telefont, tudja, hogyan kell a képeket nézni, sőt háromévesen már maga választ youtubról mesét. Én ezt inkább ijesztőnek és szomorúnak tartom és nem látok benne semmi elismerésre méltó teljesítményt, hiszen a gyerekek sokkal bonyolutabb dolgokat is képesek megtanulni mint pár gomb használata. Engem inkább az nyűgöz le, ha látom, hogy egy gyerek elmélyülten játszik egy zsinórral, egy bottal, két darab kockával vagy a vödréből szórja a homokot egy másik vödörbe, majd vissza és nem unja meg, csak tölti újra és újra. Ezeknél a játékoknál ugyanis néhány gomb mechanikus használata helyett sokkal fontosabb dolgot sajátít el: az elmélyült figyelmet, egy tevékenységbe való zavartalan belemerülést. A fenti levélben is a kulcsszó az elmerülés volt. A sorok írója is pontosan ráérzett arra, hogy az a jó, ha hagyja elmerülni a gyerekét abban, amit csinál. Egy fisher price és más gombokkal műkődő, hangokat adó, csipogó, villogó “játék” éppen ellenkezőleg hat. A gyors váltások, élénk impulzusok a felszínen tartják a figyelmet, aminek így újabb és újabb érdekes dolog kell és mivel a műanyag, mechanikus játék mindig csak ugyanazt a pár dolgot tudja hamar unalmassá is válik. Ezért kell belőle “ezernyi”, hogy a gyereket ideig óráig lekösse. Amíg egy zsinór vagy bot, kocka, fadarab tulajdonképpen semmit se tud, így a gyerek csak úgy tud vele játszani, hogy belevetíti a fantáziáját, a kezében bámivé válhat, kígyóvá, karddá, bottá, kanállá, éppen ezért izgalmas és órákig el tud vele játszani. A csipogó villogó, gombokkal működő kütyü, csak egyet tud, és nem lehet belevetíteni a fantáziát mert ahhoz túl kidolgozott, részletgazdag. Amiről írok nem csak könyvben olvastam, hanem minden nap látom anyaként a gyerekeimen és más gyerekeken. Nekünk sosem voltak hangot adó, gombbal működő vagy műanyag játékaink. Ez alól van egy-két kivétel, ilyen például a legó vonat, ami elemmel megy körbe a síneken, és egy baba, ami sír, ha kiveszik a szájából a cumit ( a cumi pár hét után elkeveredett és azóta sennkinek nem hiányzik sem az, sem a sírás). A legó vonat szerintem addig jó játék, amíg közösen összerakják, utána már azonkívül, hogy megnyomnak rajta egy gombot és körbe-körbe megy nem sokmindent lehet vele csinálni, van még hozzá egy tankoló, ami ha megtankolják vonatot szintén hangot ad. De nagyon jót lehet veszekedni azon, hogy ki nyomja meg a tankolót, vagy ha lefut a sínről, akkor egy két-három éves egyedül nem tudja még visszaigazítani és döglött egérként nyekereg valahol. Havi egy-kettőnél többször nem építik össze a sínt, az egyszerű legóelemekkel, kockákkal viszont minden nap építenek és órákig eljátszanak vele. A tűzoltó autóhoz, szafari autóhoz, iskolabuszhoz és egyéb olyan szettekhez amiből egy dolog építhető össze, nem túlzok ha azt mondom, hogy soha hozzá sem nyúlnak (most fogom valamennyit eladni). Ezek a jópofa kis szettek talán jobban mutatnak ajándékként, mint egy csomag egyszerű legóelem, pedig az előbbi csupán a kicsomagolásig izgalmas. </div>
<div style="text-align: justify;">
Minél kidolgozottab, részletgazdagabb egy játék és minél több van belőle, annál hamarabb unnak rá. A játékgyártók pedig rátesznek még egy lapáttal, ellepik a játékpiacot azok a játékok, amihez mindig kell még valamit venni, gyűjteni, hogy még szuperebb, teljesebb legyen. Ha pedig ebben partnerek leszünk, akkor ezzel a gyerekeink módszeres fogyasztóvá neveléséhez járulunk hozzá.<br />
<br />
<h3>
Milyen a jó játék?</h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mindig igyekeztünk természetes anyagú játékokkal körülvenni őket és kerülni a műanyag kacatokat, a sorozatjátékokat és mégis, nagyon sokmindent másképp csinálnék már és folyamatosan lépek hátra, visszafele. </div>
<div style="text-align: justify;">
Sokáig hittem, hogy ami kézműves az jó, és bedőltem a bolti műanyag játékok kézműves változatainak, pedig kacat nem csak műanyagból készülhet, attól, hogy sok benne a munka, szépen kidolgozott, a szerepe nem lesz sokkal több a gyerekszobában a műanyag társainál. Nem kellenek kidolgozott játékok fából, filcből, textilből sem. A filcből varrt muffin nem sokkal jobb, mint a műanyag változata. Ahogy a puha textil zöldségek is fölöslegesek egy gyerekkonyhába. Egy doboz fagyöngy, egy befőttesüveg száraztészta bőven elegendő.</div>
<div style="text-align: justify;">
A legnagyobb baklövésem talán az a filcből varrt fácska volt, amit itt a blogon is megosztottam, így jó példa arra, hogy az ember hogyan bírálja felül magát és a döntéseit újra és újra és, hogy ahogy senki, úgy én sem tudom a jó válaszokat mindenre, csak keresgélem. A filc fácska műanyag megfelelője polly pocket néven fut és gyerekkorunkban nagy népszerűségnek örvendett. Egyike azon játékoknak, amire bár nagyon vágytam a szüleim nem vették meg. Nem véletlenül. Ők valószínűleg már tudták, amire én most jöttem rá, anyaként. Gyönyörűen kidolgoztam minden részletét, hónapokig dolgoztam rajta, a szülinapos asztalon ott a három emeletes torta a tetején gyertyákkal, a hárommilliméteres szörpös poharakban szívószál van. Le tudnak csúszni a mini állatkák a csúszdán és beleülni a filc hintába. És mégsem játszanak vele. Nem is csoda. Hiszen egyszer-kétszer izgalmas volt, de hát a filcfában mindig szülnapi zsúr van, hiszen minden odavan ragasztva, minden statikus, ragasztott, odavarrt, a játszótéren pedig mindig süt a nap. Attól, hogy kézzel készült, nem nyújt sokkal többet, mint a műanyag változata, a fantáziának, képzelőerőnek, belső képalkotásnak ugyanúgy gátat szab.</div>
<div style="text-align: justify;">
A másik hiba amit elkövettem: az elhalmozás. Nem kell sok játék. A sok játék, mégha jó játékokról is van szó akadályozza az elmélyülést. Ne a játékszer legyen a lényeg, hanem a játék. Ahhoz pedig főleg a gyermeki fantázia szolgáltassa az alapanyagot. Nálunk a kedvenc játékaik: a pókháló szedő rongy. Egy rúd vége be van vonva csíkokra vágott textillel. Ezzel takarítanak, vagy elültetik a plédes kosárba beleállítják a díszpárnák közé. A másik a kis hűtőtáska, amivel Ricsi piacozni jár. Ruben rendszeresen azon traktorozik, vagy repülőzik. Amit még nagyon szeretnek azok a díszpánáim (sajnos), Ruben minden nap egymásra rakja őket, "pelletet (fa fűtőanyag bezsákolva) pakol”, házat építenek belőle, kitömik a kosaraikat vele, lábuk alá tesznek egyet-egyet és korcsolyáznak velük. Janikovszky Éva Már Óvodás vagyok című mesekönyvében az egyik nagy kedvencem porszívós mese, ami arról szól, hogy az oviban a gyerekek a porszívóval szeretnek legjobban játszani, mert az egyik repülőnek látja, a másik fűnyírónak, a harmadik pedig az anyukáját utánozza és tényleg porszívózik vele. Az óvónéni pedig egyszerűen nem érti, hogy miért kell mindegyik gyereknek éppen az a porszívó a szekrény tetejéről. Hát éppen azért, amiért a pókhálózó, mert azt mindenki annak látja, aminek akarja és ettől olyan érdekes.<br />
Pedig mi felnőttek, úgy szeretnénk, hogy azzal a szép babaházzal játszon, amit karácsonyra kapott, a sok kisbútorral, és a mihaszna, nem átallja felszolgálni a babáknak reggelire a kiszékeket, a másik meg a tartktort parkoltatja benne..<br />
<h3>
<br /><b>Vajon mit üzenünk a gyerekeinknek azzal, hogy olyan tempóban kapja a mesekönyveket, mintha újságot vennénk? </b></h3>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Elhalmozni nem csak azt jelenti, hogy sok játéka van egy gyereknek. Hanem azt is, ha egy játéktípusból a kelleténél több van. Több csecsemőbaba, több cumisüveg, száz kistakaró, három babaágy, meg négy babaház. Túl nagy a választási lehetőség, ez pedig valamennyi szakirodalom szerint növeli a fusztrációs szintet és csökkenti az elmélyült játék lehetőségét. Nem, nem kell mindenből kettő, azért mert ketten vannak. Mert akkor kétszer akkora szoba is kell(ene). </div>
<div style="text-align: justify;">
Sok szülő azt hiszi (ahogy én is hittem), hogy milyen szuperül megugrotta a fenti dolgokat, kevés a játék, átlátható a gyerekszoba, nem borítják el az ömlesztett műanyag kacatok. De az elhalmozás egyik formája, amely olyan alattomosan kúszik be a gyerekeink életébe, szinte a küszöb alatt, hogy észre sem vesszük:a temérdek mesekönyv. Hogy történhet az meg, hogy az ötéves lányomnak annyi könyve van, amennyi nekem harminckét évesen összesen még nem volt? Egy ideje kétségbeesett harcot vívok a mesekönyvekkel, amikor már kezdek éppen felülkerekedni, és megteremtődik egy kellemes, kezelhető egyensúlyi állapot (a vállalhatatlanok a padláson, a jók a polcok tetején és a kedvencek elérhető helyen) akkor jön egy ünnep és kezdhetem előről. </div>
<div style="text-align: justify;">
Mi felnőttek azt gondoljuk, hogy abból aztán soha sem elég, a könyv mindig jöhet. Ez lehet, hogy régen így is volt, de a mesekönyvpiac és a gyerekirodalom mára úgy felhigult, hogy az, hogy egy könyvre az van írva, hogy mesekönyv sajnos egyáltalán nem garancia arra, hogy értelmes, tartalmas vagy, hogy egyáltalán nem káros, romboló a tartalma.</div>
<div style="text-align: justify;">
A gyerekeket megnyugtatja ha újra és újra ugyanazokat a meséket hallják, de nem lehet elméllyedni száz könyvben. Ha minden ünnepre (sőt azon kívül is) kapnak mesekönyveket, az megakadályozza őket abban, hogy lehorgonyozzanak a kedvenceknél, mert a legújabb, nyilván a legérdekesebb. Nem kell minden jó mesekönyvet megvenni, hiszen nem is lehet minden jó mesét elolvasni sem. A mese is akkor jó, ha a gyerek sokszor hallja, visszatérően újra és újra ugyanazokat és marad idő, lehetőség arra, hogy a történetek elmélyüljenek, belső mintává alakulnak. Vajon mit üzenünk azzal a gyerekünknek, ha úgy vesszük a mesekönyveket, mint régen az újságot? Régi tapasztalat, hogy amiből sok van az előbb utóbb mindig értékét veszti. A könyvek megbecsülésére, az olvasás szeretetére neveljük ezzel vagy sokkal inkább fogyasztóvá? Nem az a lényeg, hogy minél több különböző mesét olvassunk és mire felnő kimerítsük a gyerekirodalmat. A minél kevesebb impulzus elve nem csak a gyerekszobában érvényesül, nem csak ott jó, ha átlátja a játékokat, van neki tér és hely játszani. A mesék is legyenek ismerős terep neki, ahol biztonságban érzi magát, tájékozódni tud és módjával engedjük be az életébe az újabb és újabb történeteket, különben ugyanúgy elhalmozzuk vele, mint a játékkal. Meghökkennek a rokonok, de én külön kértem, hoy Húsvétra légyszíves ne vegyenek könyvet (se), mert most van sok könyvünk, amiket még nem “dolgoztunk fel” és nem szeretnék csapongni a mesekönyvek között. </div>
<div style="text-align: justify;">
Ami szerintem jó ha van egy gyerekszobában: fa kockák, lehetőleg natúr fa legyen, ne legyen lekezelve lakkal vagy festékkel, ettől ugyanis csúszni fog és nem lehet vele őket jól egymásra pakolni. Lehet egy babakonyha (nemcsak kislányoknak) bele egy kis mini palacsinatsütő vagy a rendes edények egy-két változata, fémből. Nagyon tetszett múltkor egy anyukánál láttam, hogy igazi dolgokkal szerelte fel a kiskonyhát: a régi kotyogóst adta oda játszani a gyerekeknek és egy mini palacsintasütőt és habverőt. Legyen egy-két baba, szerethető maci, nyuszi, babakocsi, lehetőleg minél stilizáltabb, mert akkor bevásárlókocsivá és fűnyíróvá is alakulhat adott esetben. Egy megfelelő magasságú és szélességű rajzasztal, zsírkrétákkal, ceruzákkal, filcekkel, mindig elérhető tiszta papírokkal, kisollóval, ragasztóstifttel, gyurmával. Babaházként ma már szintán egy kevésbé kidolgozottat választanék, valami olyat, ami többfunkciós is lehet istálló, házikó, vagy garázs is. Az oviban páldául nagyon tetszik, ami van, egy egyszerű stilizált kis kuckó: vesszőből hajlított vázra ráhúztak egy anyagot, de ennek több változata is van, befonják rafiával vagy fonallal. A betlehemünket így készítettem karácsonykor, és azóta Rebeka többet babázik benne, mint a rendes babaházban a gyönyörű kis gyerekbútorokkal. Nagyon szeretik még a mindenféle kis kosarakat, egy részüket én készítettem pólófonalból, van vesszőből is. Van egészen picike, ami babaágy, tányér vagy éppen babakalap és van akkora, hogy bele tudnak ülni mind a ketten Rubennel. Ez utóbbit karácsonyra kapták, amikor a család meglátta a két hatalmas vesszőkosarat, csak a fejüket csóválták, hogy nem vagyok normális, mit fognak ezzel csinálni, elfoglalja fél szobát. Nem foglalja el, csak az egyik sarkát, egyik kisebb ezért egymásba lehet tenni őket, és hogy mi mindent lehet vele csinálni: mindent. Oldalára fordítják a kerek kosarakat bele raknak egy párnát és hintáznak benne, máskor kibélelik plédekkelés kuckó lesz belőle. Letakarját a tetejét és “kinőnek” belőle, vagy csigabigásat játszunk, énekeljük, hogy csiga-biga gyere ki. Amikor sütünk az a kemence, amibe be lehet rakni az összegöngyölt bárányszőröket, anyagokat, amiket előtte megkenünk lekvárral, kakaóval, mákkal attól függően éppen mit sütünk. Nemcsak ehhez a játékhoz máshoz is nagyon jó alapanyagot biztosítanak a plédek, anyagok, textilek. Van hozzá egy kis szakajtó facsipesz is, így sátrat, kuckót építenek belőlük. Vagy magukra rakják, tekerik és lesz belőlük hercegnő ruha, palást, uszály.</div>
<div style="text-align: justify;">
És nagyon fontosnak tartom, hogy természetes anyagokkal vegyem körül őket, hiszen a játék a világgal és önmagukkal való ismerkedés terepe, nem mindegy, hogy milyen anyagokkal találkoznak.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ami biztosan nem kell egy gyerekszobába, csak egy rövid nem teljes lista: műanyag, zenélő, csillogó, rikító, élénk színű kacatok, fisher price, barbie baba és más felnőtt női testet formázó babák, miniatürizált dolgok (mini répa, mini muffink, mini vasaló, mini mosógép), semmiből nem kell sorozat, nem kell a Bogyó és Babóca összes, Boribon összes és a hangsúly az összesen van, nem az egyes könyveken. Összességében úgy gondolom, hogy kisebbet lehet hibázni, ha kevesebb dolog van és valami nincs meg, mintha több dolog van, mint, ami ideális. Nehéz megtartani a határokat, folyton egyensúlyozni kell, szortírozni, nemet mondani és nem megvenni a sokadik aranyos kismackót a karácsonyi árustól (magunknak, mert a gyerek az előző hárommal sem játszik, csak a polcon csücsülnek). Hiszem, hogy akkor teszünk jót a gyereknek, ha van A kismackó, A kisautó, A baba és nem húsz kisautó, húsz kismackó, ki tudja hány baba. A fejlesztőnek kikiáltott játékokat eleve fenntartással kezelem, ahogy minden a gyerekek fejlesztésére irányuló próbálkozást is. Minden ilyen irányzat, ami abból indul ki, hogy a gyerekek bárminemű fejlesztésre szorulnak, gyökeres ellentétben áll azzal, amit én gondolok, tapasztalok. A gyerekek olyan csodálatosan fejlődnek maguktól, ha hagyjuk, hogy nézni is lenyűgöző. Szerintem semmi szükség ennek a mesterséges generálására. </div>
<div style="text-align: justify;">
És egy csecsemőnek, egy tipegőnek, amekkora gyereke a fenti levél írójának van szinte nem kell <i>semmi.</i> Egy alvós kedvenc, néhány eszköz, akár a háztartásból, mint mondjuk fakanál, fatál, esetleg fakocka, puha textilek, anyagok. De leginkább azt kell számára biztosítani, hogy szabadon csúszhasson, mászhasson, kapaszkodhasson. Kivinni a kertbe, a parkba, letenni a fűbe, a hóba, megfoghassa a mellette elszaladó cicát, markolászhassa a homokot, sarat. Nem pedig betenni egy műanyag cuccokkal teli elrekesztett szobába, háttérben a plazma tévével.. Biztosítani a nyugalmat, hogy sokat aludhasson, nem rángatni mindenhova, főleg nem zajos gyerekprogramokra (persze néhány jó gyerekprogram jót tesz, főleg nekünk anyukáknak..), a látogatókat szigorúan az ő napirendjébe illeszkedve fogadni és az összes nem ebbe passzoló kütyütől megszabadulni, bármilyen jó indulattal hozták és kedvesen adták. Az ajándékozónak így is megvan az ajándékozás öröme, neki mindegy, hogy a gyerekszobában ott van e vagy sem, a gyereknek azonban nagyon nem.<br />
<h3>
<br /> Foglalkozom a gyerekkel vagy inkább lefoglalom, szórakoztatom?</h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
A szórakoztatásról is néhány gondolat. Sokan azt gondolják, hogy attól esznek jó szülők, ha egésznap lekötik a gyereket, játszanak vele, amikor meg nem, addig is érdekes dolgokat találnak ki, tesznek elé, hogy addig se unatkozzon (nyavalyogjon). Hányan mondják, hogy azért viszik közösségbe mert egyedül már unatkozik,”én már nem vagyok elég neki”. Attól, hogy sokat játszunk és szeretünk játszani a gyerekeinkkel szülő még nem főállású játszópartner, főleg nem szórakoztatóbizottság. Ha állandóan gondoskodunk szórakoztatásról, elfoglaltságról a gyerekünk számára sosem fedezi fel, mire jó egy zsinór, egy fadarab, hogyan lehet azzal órákig ellenni anélkül, hogy észrevenné mi zajlik körülötte. Az a gyerek aki állandóan szórakoztatva van, nem fog érdekesnek találni ilyen tevékenységeket. Mert erre éppen az unalom fogja rávezetni, így a kreativitás, a fantázia számára igazi táptalajt jelent. Amit éppen azzal öntözünk, ha hagyjuk kicsit néha magára a gyereket és nem mesélünk neki el húsz mesét egymás után, meg foglalkoztatjuk meg ide visszük és oda visszük, hanem hagyunk üresjáratokat, amikor nem történik semmi. Ezt nem kell mesterségesen generálni, bőven adódnak rá alkalmak a mindennapi életben: ilyen a reggeli, ebéd, vacsora készítés amikor az én gyerekeim egy bizonyos életkorig ott nyűglődtek a lábamnál és az idegeimre mentek néha, de aztán szép lassan átalakult ez az idő az önálló játék idejévé, és ma már örülök, hogy kihúztam azt a fél évet, amikor nyűgösködtek és nem ültettem oda őket mesét nézni vagy dobtam el mindent ilyenkor és ültem le mondjuk mesélni, vagy játszani velük (mert akkor mikor lett volna reggeli?). Sőt a kilficsücsök adását sem tartom ilyenkor nagyon célravezetőnek, mert ha jóllakik a terítés közben akkor jó eséllyel az asztalnál fog nyűgösködni). De remek alkalom az utazás is, amikor órákig megyünk anélkül, hogy bármi történne. Nálunk elv volt, hogy amilyen hamar lehet elöl ülök az autóban, nem ülök hátra órák hosszat szórakoztatni a gyerekeket. Persze egy hosszú sok órás úton eljön a pillanat, amikor hátraülök mesélni, de nem az első pár órában. Ilyenkor milyen jó ha felfedezik, megtapasztalják azt az örömöt, amit a nézelődés, bámészkodás, zenehallgatás, mesehallgatás nyújt, ha bekapcsolunk egy tabletet mesével akkor elveszik ez az élmény. Persze itt is van egy átmeneti időszak, amit szülőként át kell vészelni, amikor nyűgösködik a gyerek utazás alatt, mert még nem fedezte fel, tanulta meg, hogyan tudja magát szórakoztatni és egyelőre kívülről várja ezt. A szórakoztatást nem könnyű definiálni, mert néha vékony határvonal húzódik a foglalkozás és a szórakoztatás között. Talán úgy lehetne legjobban megfogalmazni, hogy a szórakoztatás az, amikor azért foglalkozom a gyerekkel, mert unatkozik. A jó foglalkozásból is megárt a túl sok, ahogy a jó, szép és igényes játék sem jó ha elárasztja a gyerekszobát. Mondókázni jó, énekelni, játszani, társasozni és minden mást is együtt csinálni nagyon jó dolog, de ha ez non-stop megy vagy egy pótcselekvés, ha azért csináljuk mert másképp nincs el, az szerintem nem jó és nem a gyerekek javát szolgálja, még ha úgy is tűnik első ránézésre. És nem biztos, hogy a szórakoztatás következik az unalomból, szerintem sok esetben éppen fordítva van. Azért unatkozik a gyerek, mert non-stop ki van töltve az ideje, vagy program van, vagy oviban van, ha nem akkor meg anya és apa felváltva játszik vele, ha ők nem hát akkor a mamáék ha meg véletlenül van fél -egy óra kieső idő akkor mesét néz vagy hallgat, vagy valami kreatív foglalkoztató találunk ki, nehogy unatkozzon (és nyavalyogjon). Sokan szeretetből, merő jószándékból gondoskodnak állandó szórakoztatásról a gyereküknek, azt gondolják, hogy így teszek jót vele, erre van szüksége. Holott ez valójában rátelepedés a gyermek belső világára, ami az állandó külső jelenléttől így nem tud szabadon fejlődni. A waldorf és a montessori pedagógia is hangsúlyozza, hogy a jó szülő, nevelő olyan, mint a falvédő, háttérben marad, onnan segíti a gyermek fejlődését, önállóvá válását. Érdekesség, hogy több idevágó szakirodalom rámutat, hogy az önálló játék elsajátítása és lehetősége kihat olyan dolgokra, mint az önálló elalvás, jó alvás is, hiszen ahhoz, hogy valaki álomba tudjon merülni, egyedül elaludjon kell egyfajta önmagába vetett bizalom és önállóság.<br />
<br />
Tehát összességében a kevesebb több, manapság az igazi szülői kihívás a háttérben maradás tudománya, hogy hogyan ne ajándékozzuk túl és halmozzuk a gyerekeinket játékkal, programokkal, mesékkel, a figyelmünkkel. Ha belegondolunk nem csak a gyermekeink szempontjából egészséges, hanem nekünk is jóval egyszerűbb és kevésbé fárasztó, sokkal energia és költséghatékonyabb a gyereknevelés, ha nem pörgünk folyamatosan körülöttük és nem költünk újra és újra nagy összegeket a fejlesztésükre, szórakoztatásukra. A huszadik mese elmesélése helyett odahasalhatunk melléjük a kedvenc könyvünkkel, nem árt ha néha látják, hogy olvasni jó, vagy ha apa gitározik, bütyköli a bicaját, megszereli az elromlott szekrényajót, anya meg valamit csinál, amit szeret, varr, főz, horgol, fest, felsöpri a konyhát, akkor azzal nem csak jó mintát mutat, hanem be lehet kapcsolódni, lehet utánozni és sokkal inkább szolgálja a gyerek fejlődését mint egy többezres vacak, amit fejlesztőnek kiáltott ki az eladója, de leginkább az ő vagyonát fejleszti.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7gInZfZ0Ej8Jup3DpCI-88_J6yABMdYYpb4EdhEOPguxrKOM0yZjdhtj-EwIlxHYEsQBUEByRImuBS_MnNpRVCUW4ZfSbWk8B2XmGNn-e1xJbKtyKUVq-ZqQGpK2Xqn_jwjBq5b4kAVZp/s1600/IMG_6538.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7gInZfZ0Ej8Jup3DpCI-88_J6yABMdYYpb4EdhEOPguxrKOM0yZjdhtj-EwIlxHYEsQBUEByRImuBS_MnNpRVCUW4ZfSbWk8B2XmGNn-e1xJbKtyKUVq-ZqQGpK2Xqn_jwjBq5b4kAVZp/s400/IMG_6538.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kedvenc kosarunk, amire mindenki csak a fejét ingatta, és a gyerekek nagyon szeretik. Játszanak vele mindent, kuckót építenek, az oldalára fordítva hintáznak benne, a felhasználási módja végtelen, az egyik legjobb vételnek tartom a gyerekszobába.</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-4590260579366391022018-03-22T15:03:00.001-07:002018-03-22T15:04:13.537-07:00Húsvéti ajtódíszünkHúsvétkor valahogy jobban szeretem a koszorúnál az ilyen jellegű ajtódíszeket. Néhány ág barka halomba rakva, két végén megkötve és felakaszthatunk rá bármit, ami szívünknek kedves, húsvéti díszt, tojást, horgolt díszeket.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX_HCd_IF8qW7BNfmR79rNGrFGbp058pyDIz5hkjpW7waGyh7P9vWgSLCTUvf6X2wJTXn2hXifFQKifnuux_QM_SLwfvGJXyZl3BQY4KJz9nHTUPZYOLlB4Zj6xNg0Rj-0ayET4v4r8NHa/s1600/IMG_7309.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX_HCd_IF8qW7BNfmR79rNGrFGbp058pyDIz5hkjpW7waGyh7P9vWgSLCTUvf6X2wJTXn2hXifFQKifnuux_QM_SLwfvGJXyZl3BQY4KJz9nHTUPZYOLlB4Zj6xNg0Rj-0ayET4v4r8NHa/s640/IMG_7309.jpg" width="480" /></a></div>
<br />Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-21328619147861838182018-03-21T12:48:00.003-07:002018-03-21T14:41:26.617-07:00Csírák a tányéron<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu8s-9hDQdDZwyICvPnA1EkL7de6f77yZkOJDwXP5ABPmyMZbqKDVSli5Er8fRJna_PSKWByoDWMv1FI_FMcsnZmujKXk__NWglYR95awiNrKqF1ZUKo7O81Q2rOEdEs7MpEVCwOMm1kPb/s1600/IMG_7231.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu8s-9hDQdDZwyICvPnA1EkL7de6f77yZkOJDwXP5ABPmyMZbqKDVSli5Er8fRJna_PSKWByoDWMv1FI_FMcsnZmujKXk__NWglYR95awiNrKqF1ZUKo7O81Q2rOEdEs7MpEVCwOMm1kPb/s640/IMG_7231.jpg" width="480" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguhwurHuCbpHjR9XCQw_Nt11zSiBIWle3GR14fYCBtIWSFgnlWSgLl1XvySKc5KfP92MOr6IgxlDyGJfa3zOqCFdbVbRX8fhFwaXerIaJqiBzONe8zXwAguk7rWdV3clOR3_UGMy8iR9XI/s1600/IMG_7191.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguhwurHuCbpHjR9XCQw_Nt11zSiBIWle3GR14fYCBtIWSFgnlWSgLl1XvySKc5KfP92MOr6IgxlDyGJfa3zOqCFdbVbRX8fhFwaXerIaJqiBzONe8zXwAguk7rWdV3clOR3_UGMy8iR9XI/s640/IMG_7191.jpg" width="480" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Márciusban én már megőrülök egy kis friss salátáért, zöldségért, annyira unom a sok répát, krumplit, káposztát és jégsalátát, hogy lassan rá sem bírok nézni. Vágyom az új tavaszi ízekre, a spárgára, borsóra, rukkolára, zsenge salátákra. Így jutott eszembe a csíráztatás. Az üde kis hajtások feldobják a reggeli rántottát, omlettet vagy vajas kenyeret, a gyerekek magában eszik a tálból csipegetve. Vitamin forrásnak sem utolsó. Némelyik csíra igazi ízbomba, például a napraforgó csíra meglepően intenzív napraforgómag ízű, a hideges sajtolt napraforgó olaj ízére emlékeztet.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Nagyon egyszerű, csak egy befőttesüveg kell hozzá és egy kevés tüll anyag. Géz is jó, alapvetően azt ajánlják hozzá, a tüll a saját ötletem volt, mert nekem ez volt itthon és próbáltam megoldani meglévő dolgokból. A gézen szerintem nehezebben megy át a víz, amikor már kezdenek csírázni a magok, a tüllön nagyobbak a lyukak és még így is nehézkes volt az utolsó napokban már az átmosás. A csíráztatás menete egyszerű: pár evőkanál magot áztass be este egy éjszakára majd másnap mosd át alaposan és tedd fényes helyre, bár némelyik mag leírásában a sötétben csíráztatás javasolt. Napi két háromszor alaposan át kell mosni és 3-4 nap alatt ki is csírázik a mag akkorára, hogy fogyasztható. Műanyag dobozoban lezárva hűtőben két hétig eltartható. Nem tudom,hogy fontos-e, a műanyag doboz, én szívesebben tenném üvegbe, de egyelőre nem mertem kísérletezni és eltérni az ajánlásoktól.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Jól jön egy lelkes ötéves, aki reggel sorban áll, hogy mikor mehet átmosni a magokat és délután is figyelmeztet, hogy <i>“anya meg kell mosni a csírákat”. </i>Így könnyű. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
A csíráztatás egyébként nagyon jó program a gyerekekkel, érdekes, ahogy megfigyelik testközelből, hogy tavasszal mi zajlik a természetben. Így, hogy a folyamat lelkes résztvevői, megfigyelői, természetes, hogy meg is kóstolják, amikor az asztalra kerül. Ha szerencsénk van ízlik is nekik. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn2UAzpYqw5Dz05IhgKszCxXvhPW96Gc4-k1_29dNxCTjZvQPZdb1ncCSn03dGzKuTo94iBjvQkkJRQITTSF5cjVx-hH9TZj__FTezY09m87D407IxcdcmLlXjzaUbFO95z773rUPlYV0T/s1600/IMG_7244.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn2UAzpYqw5Dz05IhgKszCxXvhPW96Gc4-k1_29dNxCTjZvQPZdb1ncCSn03dGzKuTo94iBjvQkkJRQITTSF5cjVx-hH9TZj__FTezY09m87D407IxcdcmLlXjzaUbFO95z773rUPlYV0T/s400/IMG_7244.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1835264248400279505.post-89434450069227608422018-03-20T13:04:00.004-07:002018-03-21T14:41:26.648-07:00Az igazi fehér házikenyér - élmény és recept<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiBmIXoIYvQCez_DKuO7fbg58EhU_UDBnmCdPnIIohg1u9awWudyB4evT6j0vzdH92vUoE7r3G1laQ7UrfVOV0DqyzD-3qqIvSaEAHeREwKjJClIJNM0a6VPLuO9ONj91wCL5NZrkrYpgf/s1600/IMG_E7530.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiBmIXoIYvQCez_DKuO7fbg58EhU_UDBnmCdPnIIohg1u9awWudyB4evT6j0vzdH92vUoE7r3G1laQ7UrfVOV0DqyzD-3qqIvSaEAHeREwKjJClIJNM0a6VPLuO9ONj91wCL5NZrkrYpgf/s400/IMG_E7530.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrN_rnBDSdSydv_-YAf1l4QoA1DNMVCOuiQ2gTCj23TA0keBXAanOsaIqe_jkaPm77mVEHCuLPtvJCFO0ajR32osuWp8aI64kRtdRhwz07vPxjtvw7oBIM5Bi_MpJ9JitH35-Wg_scl455/s1600/IMG_E7532.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrN_rnBDSdSydv_-YAf1l4QoA1DNMVCOuiQ2gTCj23TA0keBXAanOsaIqe_jkaPm77mVEHCuLPtvJCFO0ajR32osuWp8aI64kRtdRhwz07vPxjtvw7oBIM5Bi_MpJ9JitH35-Wg_scl455/s400/IMG_E7532.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXG8N4tVKEoG7Q-wGRM-Tq8wlNJnEN7woSypgqpewd6EUwe7KRPvQ7WwBVELOP0bkb8BS-6QLB_yuE1N41Y-2Zh_JeaZ2Q08DYrP3C2iygpyChG5-TFOKivXA3RroAZz3NDbG7VXjPnwOA/s1600/IMG_E7533.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXG8N4tVKEoG7Q-wGRM-Tq8wlNJnEN7woSypgqpewd6EUwe7KRPvQ7WwBVELOP0bkb8BS-6QLB_yuE1N41Y-2Zh_JeaZ2Q08DYrP3C2iygpyChG5-TFOKivXA3RroAZz3NDbG7VXjPnwOA/s400/IMG_E7533.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>A saját sütésű kenyér számomra a családi élet, az otthon melegének egyik szimbóluma. A frissen kisült, meleg, ropogós héjú cipóból szelni egy nagy karéjt a gyerekeimnek, miközben az egész lakást belengi az illata, amit aztán minden nélkül, csak úgy magában, együltő helyükben megesznek, az olyan élmények közé tartozik, amiért szeretek anya lenni és örülök, hogy az életemet ez tölti ki. Biztos minden munkában, hivatásban megvannak azok a pillanatok, amikor az ember a helyzet magaslatán ézi magát, nekem ez egy ilyen pillanat volt. A kenyérsütésre mindig úgy tekintettem, mint a gondoskodás netovábbjára, hiszen ahogy mindenben, amit magunk készítünk, a saját kenyérben is benne van mindaz a szeretet és törődés amit a családjának egy anya nyújthat. Nem is mertem nekiállni az igazi kenyérnek. Úgy éreztem ahhoz sokkal profibbnak kell lenni és még sokat, nagyon sokat tanulni, hogy igazán jól sikerülhessen. Évek óta csak saját sütésű péksüteményt eszünk, sütök zsemlét, kiflit, baguett-et, de a kenyér valahogy mindig elmaradt, halasztgatom, tologatom, húzom vonom. Amikor kinyitom a kedvenc péksüteményes szakácskönyvemet (Limara péksége) mindig odalapozódik a kenyér részhez, és elnézegetem a gyönyörű fotókat, ahogy a rusztikus deszkalapon kínálják magukat a szebbnél szebb mindenféle kenyerek, cipók. Aztán tovább lapozok és sütök egy kiflit. Miért? Nem tudom. Talán mert kenyeret senki nem süt, igazi fehér kenyeret, berepedezett ropogós héjjal, csak a pékek meg a régi asszonyok, nagymamák. Enni meg még kevesebben esznek az én ismeretségi körömben. Mert ma már a kenyérnek barnának kell lennie, egészséges lisztet tartalmaznia, tömörnek, magosnak, teljes kiőrlésűnek, paleonak és minden másnak csak éppen sima fehérnek nem. </i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>Meg hát ahhoz biztosan kemence kell, hogy olyan legyen.. Hát az éppenséggel nem kell. Csak öregtészta vagy kovász, de ahhoz meg ugye idő kell. Nem lehet, csak úgy rip</i><i>sz ropsz nekiállni. És a kenyér kelesztéséhez is sok idő kell. Ha vacsorára szeretnénk délután háromkor célszerű nekiállni. Nem véletlenül kezdtem úgy, hogy a saját sütésű kenyér a családi élet szimbóluma. Mert ahol van idő erre, ott talán van idő másra is. Egymásra. Legalább amíg megkel. Aztán kisül. Mi elmeséltünk néhány mesét.</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJe2puvozy2f00KznlRsPlyJD_gvglanKknDVE-3tZeHg8KhDs_uSPIzacxJtb26Dy94OROFTqNP2EOtPyvu0BIgW44_A84tCxXEd1cC4y-MnaR6hs5LcDkL8OeGWbvRFo3hIN96E2baYJ/s1600/IMG_7382.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJe2puvozy2f00KznlRsPlyJD_gvglanKknDVE-3tZeHg8KhDs_uSPIzacxJtb26Dy94OROFTqNP2EOtPyvu0BIgW44_A84tCxXEd1cC4y-MnaR6hs5LcDkL8OeGWbvRFo3hIN96E2baYJ/s400/IMG_7382.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<br />
Recept<br />
<br />
Eszközök:<br />
<br />
Szükségünk lesz egy kacsasütő tálra, vagy egy nagyobb, mélyebb jénaira, aminek teteje is van, vagy egy bármilyen fedeles sütőtálra. Nekem egy laposabb üveg jénaim van egyelőre, nem az igazi a kenyérsütéshez, mert egy idő után ki akarja nyomni a tetejét, de azért így se rossz az eredmény. Egy nagyon éles késre, amivel a bemetszéseket ejthetjük a kenyéren, ha nincs, akkor megteszi a borotvapenge is. Egy nagy kelesztő tál, ez nekem egy ideje már nincs, így egy régi zománcos tálat használok erre, szintén nem a legmegfelelőbb a célra, egy fa vagy műanyag sokkal jobb lenne (szeretnék egyet fából, amíg nem találok, addig már kihúzom ezzel). De egy bármilyen nagy tál megteszi, amit letakarhatunk kétrétbe hajtott konyharuhával vagy fóliával.<br />
<br />
Tudnivalók:<br />
<br />
Öregtészta:<br />
<br />
Ez az első, amit el kell készítenünk, már jóval a kenyérsütés előtt. Ha valaki olyan lusta, mint én, és nem takarítja ki a dagasztótálját, csak a következő sütés előtt lekapargatja a megszáradt tésztát róla, annak szerencséje van. Az első kenyeremet, amihez még nem volt öregtésztám, így készítettem. A lekapart tésztadarabokat feloldjuk a recept szerinti 3 dl langyos vízben és ezt adjuk a liszthez, az élesztő mennyiségét pedig a duplájára növeljük. Ha gondosakvoltunk és tiszta a dagasztótálunk akkor simán élesztővel is elkészíthetjük, de szerintem a klasszikus fehér kenyérhez kell az a plusz íz, amit a kovász vagy az öregtészta ad.<br />
Öregtészta: 50 dkg Bl 80 kenyérliszt, egy teáskanál só, 3 dl langyos víz és egy dkg friss élesztő. A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk, majd fóliával letakarjuk és 12 órán keresztül kelesztjük szobahőmérsékleten. Ezalatt többször megkel és összeesik, végül egy nyúlós, ragacsos tészta lesz belőle. Műanyag dobozban egy hétig áll el a hűtőben, érdemes lefagyasztani 3-4 adagra szedve, mert ennyi kenyér elkészítéséhez elegendő.<br />
Ha rendszeresen sütünk kenyeret, az öregtésztát úgy is elkészíthetjük, hogy lecsípünk egy húsz dekás adagot az első kelesztés után a kenyerünkből és a következő kenyérhez ezt használjuk fel, addig a hűtőben tároljuk.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIqZ5myrfahpoWNdNfBmPqEseiB7uT6p8RXQy3T7Ikwh1WcK8FJA5c0zShLAsXHSlarxGy3fkVZksiGBZ1ErpxAXljMpq5M28zXs4hYq1yyW4EffHsBs_xk7_Sqg0izRUlA5EPDjc79wV0/s1600/IMG_7390.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIqZ5myrfahpoWNdNfBmPqEseiB7uT6p8RXQy3T7Ikwh1WcK8FJA5c0zShLAsXHSlarxGy3fkVZksiGBZ1ErpxAXljMpq5M28zXs4hYq1yyW4EffHsBs_xk7_Sqg0izRUlA5EPDjc79wV0/s400/IMG_7390.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Öregtésztát beletépkedjük a tálba</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5v0BkiTplvhrtNszuswoZOSt04ZJ8ORUN40j-k-9n5RvKuOk_CtqZdMIo2OI-F85V5lXD4fkqjVJvDH8ZGONftm0yiIhR1DMdhMop2AthiSvxrqpdF4WOi_i0EEMJliFlRQvwXke130SU/s1600/IMG_E7387.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5v0BkiTplvhrtNszuswoZOSt04ZJ8ORUN40j-k-9n5RvKuOk_CtqZdMIo2OI-F85V5lXD4fkqjVJvDH8ZGONftm0yiIhR1DMdhMop2AthiSvxrqpdF4WOi_i0EEMJliFlRQvwXke130SU/s400/IMG_E7387.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<u>Gömbölyítés</u>: Ugyanúgy kell, ahogy a zsemle is készül, csak a kenyértészta most az óriás zsemlénk. A kerek alakú tésztát kicsit lenyomkodjuk majd a széleit behajtogatjuk a közepe felé, kiközben az óra mutató járásával ellentétesen folyamatosan forgatjuk a tésztát.<br />
<br />
https://www.youtube.com/watch?v=VGjsD1e0WOM&t=77s<br />
<br />
https://www.youtube.com/watch?v=_xZ4VFbv1Nc&t=153s<br />
<br />
<u>Kenyér formázása:</u><br />
<br />
https://www.youtube.com/watch?v=BI4HCfra4dQ<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Hozzávalók:<br />
<br />
<br />
<ul>
<li>50 dkg BL80 kenyérliszt</li>
<li>1 dkg élesztő (friss vagy szárított)</li>
<li>20 dkg öregtészta</li>
<li>egy teáskanál só</li>
<li>3 dl langyos víz</li>
<li>2 evőkanál olaj</li>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIwSvhn8x8_h6zoth1Oqr0pn2heQiAW1AW9PeCAUbY-Mub06UYM3E1AyTO-oLSfvnjTfFkTOHy2BKr5Jpd-E52-L0dt9sT5CM3PK6JkTAH8oA1MKVnW5BiRuAy91amRgZy8j-pRFyhWdFH/s1600/IMG_E7397.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIwSvhn8x8_h6zoth1Oqr0pn2heQiAW1AW9PeCAUbY-Mub06UYM3E1AyTO-oLSfvnjTfFkTOHy2BKr5Jpd-E52-L0dt9sT5CM3PK6JkTAH8oA1MKVnW5BiRuAy91amRgZy8j-pRFyhWdFH/s400/IMG_E7397.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
A lisztet kimérjük egy tálba és elvegyítjük a sóval. A közepébe lyukat készítünk, ebbe kimérjük az olajat, beletépkedjük az öregtésztát és a tetejére szórjuk a száraz élesztőt (én mindig száraz élesztővel dolgozom) majd hozzáadjuk majdnem az összes vizet, valamennyit félreteszünk hátha nem kell az összes. Ha morzsálódik a tészta, nem elég nedves később hozzáadjuk. A kézimixer dagasztókarjával összedolgozzuk, én a legutóbb kézell gyúrtam össze Rebekával, nagyon jó élmény és nem sokkal több idő. Ezután lefedve egy órán át hagyjuk kelni, amíg a duplájára kel. Én 25-30 fokra előmelegített sütőben kelesztettem, mert a húsz fokos lakásunban nem lenne elegendő egy óra kelesztés neki. Ezután egy lisztezett deszkára borítjuk és óvatosan gömbölyítjük. Gömbölyítés után a kelesztőtálat ráborítva hagyjuk a deszkán negyed órát pihenni, ezután megformázzuk a veknit és a kiolajozott sütőedénybe tesszük. Lefröcsköljük hideg vízzel a kenyeret és a tál tetejét is, mielőtt rátennénk, a kelt tészta szereti a párát. Hatvan-hetvenperc után betesszük a 230 fokra előmelegített sütőbe és ki hogy szereti, fél-háromnegyed óra alatt megsütjük. Ha szeretjük nagyon ropogósan a héját az utolsó tíz percben levehetjük a tetőt róla. Mi kicsit több, mint fél óráig sütöttük, mert a gyerekek nem szeretik ha túl ropógós a héja. Mikor kész, kivesszük és rácsra tesszük hűlni, hideg vízzel átkenjük a tetejét, hogy szép fényes legyen. Amíg hűl addig, repedezik be a héja, pattog, ropog, “beszélget” a kenyerünk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhExxu2z5cU25RgbH9uC1OLwcywK-yBENsks2h7yKalz1n5P_hEJBUZGYiwGHGLd7KeUlsC_yKZXEyDhQkLirpsagkswabyXM6I8g9Vc1M0d9hJb1cEco6a_INglpx1y0sc4-oOckCqOzbY/s1600/IMG_E7492.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhExxu2z5cU25RgbH9uC1OLwcywK-yBENsks2h7yKalz1n5P_hEJBUZGYiwGHGLd7KeUlsC_yKZXEyDhQkLirpsagkswabyXM6I8g9Vc1M0d9hJb1cEco6a_INglpx1y0sc4-oOckCqOzbY/s640/IMG_E7492.jpg" width="480" /></a></div>
<br />
<br />
<br /></div>
<br />
<br />Bódis-Szili Rékahttp://www.blogger.com/profile/12339032492303255178noreply@blogger.com0